A MODERN FEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
BUDAPEST Budapest Fejlesztési Pólus BUDAPEST INNOPOLISZ Program Benedek Zsolt november 15.
Advertisements

Norvég Alap Zöld ipari innováció. Célok – Zöld ipari innováció Zöld vállalkozások versenyképességének erősítése, meglévő iparágak zöldebbé tétele, zöld.
Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó
A as időszak jelenlegi pályázati lehetőségei Dr. Körtvélyesi Katalin 20/
Enterprise Europe Network Vékásyné Gál Zsuzsanna regionális vezető.
Pannon Helyi Termék Klaszter. A Pannon Helyi Termék Klasztert október 3-án hozta létre 13, a Nyugat-Dunántúli Régióban működő szervezet, közel egy.
TERÜLETI SZEMPONTBÓL VERSENYKÉPES ÉS KIEGYENLÍTETT MAGYARORSZÁGÉRT Dr. Kolber István regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős miniszter.
Heves megye jövője az NFT 2. rendszerében Előadó: Sós Tamás elnök Heves Megyei Közgyűlés.
ZEMPLÉN EURORÉGIÓ 1 XI. LOGISZTIKAI FÓRUM FEBRUÁR 18. CENTRALIZÁLT VAGY DECENTRALIZÁLT GAZDASÁG REGIONÁLIS FEJLESZTÉSEK Előadó: Juhász István ügyvezető.
Környezetipari Export Klaszter pályázat 2011-ben Morvai Balázs - Pál Attila KSZGYSZ – dec. 14.
SZIE Enyedi György Regionális Tudományok Doktori Iskola
M I A HASZNA A KLASZTEREKNEK A GYORS FEJLŐDÉSBEN ? A Z AKKREDITÁLT KLASZTER KKV - K SZÁMÁRA KIHASZNÁLHATÓ ELŐNYEI, AZ INNOVÁCIÓ MENEDZSMENT LEHETŐSÉGEI.
„ A régió, ahol íze van az életnek” A Dél-dunántúli Operatív Program pályázatai Kovács Zoltán Tervezési csoportvezető Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési.
I NFORMÁCIÓS T ÁRSADALOM T ECHNOLÓGIÁI PÓLUS Dr Magyar Gábor BME
A program továbbfejlesztésének lehetőségei HEFOP Daróczi Lajos.
VÁLLALATI TANÁCSADÁS Közép-Dunántúli Régió Az OTP Bank vállalkozói szektort támogató szerepe - a KDOP-projekt bemutatása.
LOGISZTIKAI OKTATÓK TANÁCSKOZÁSA MISKOLCTAPOLCA 2002 MÁJUS 31 NÉMON ZOLTÁN GAZDASÁGI MINISZTÉRIUM KUTATÁS-FEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A SZÉCHENYI TERVBEN.
INNOSTART Nemzeti Üzleti és Innovációs Központ
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
1 Versenyképesség alakulása a határ mentén MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Grosz András tudományos munkatárs MTA RKK Nyugat-magyarországi.
AZ ÚJRAIPAROSÍTÁST TÁMOGATÓ INTÉZMÉNYI KÖRNYEZET
Szabó György ÉM-i Regionális Fejlesztési Tanács elnöke
február 24. Gyutai Csaba. 2 3 Forrás: Nemzetközi Statisztikai Évkönyv, 2004, KSH, Bp., Ipari és Építőipari Statisztikai Évkönyv, 2005, KSH, Bp.
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Gazdasági versenyképesség növelése Készítette: Németi Szilvia.
Készítette: Lázár Nikolett Földrajz BSc II. évfolyam.
1 Prof. emeritus Dr. Knoll Imre egyetemi tanár, MTA doktor Új törekvések a logisztikai közreműködésben Heller Farkas Főiskola Logisztika Szakirány II.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
Az észak-alföldi közép- és kisvárosok feldolgozóipara az ezredfordulón
A Magyar Regionális Tudományi Társaság V. Vándorgyűlése Az ipar szerepe a regionális fejlődésben Alternatívák a regionális innovációs rendszer továbbfejlesztésére.
A Duna-Körös-Maros-Tisza Eurorégió helye a Kárpát-medencében és gazdasági jellemzői Dr. (habil) Pál Ágnes főiskolai tanár HUNGARY, SZTE JGYTFK Sopron,
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
A vidéki tér sikertényezői
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
A Phare továbbélése a regionális operatív programokban Wächter Balázs.
PHARE CBC Közös Kisprojekt Alap Miniszterelnöki Hivatal VÁTI Területfejlesztési Igazgatóság Bilaterális (magyar-szlovák) Innovációs Klaszter és Operatív.
2007. évi célkitűzéseink. I as uniós pénzügyi-tervezési időszakra való felkészülés átfogó regionális területfejlesztési program elékszítése,
Dőry Tibor MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
Vállalati kapcsolatok fejlesztése Nógrád Megyei Szakképzés-szervezési Társulás.
Az ÉARFT és ÉARFÜ élő regionális kapcsolatai. 2 Nemzetközi projektek célja A régiós szervezetek gazdasági kapcsolatainak erősítése A régió lobbi-erejének.
Munkaerő-piaci helyzetkép Borsod-Abaúj-Zemplén megyében
Magyar KKV-k sikerei és együttműködései a globális IT iparban
Berecz Mihály kistérségi koordinátor Püspökladányi kistérség Észak-alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség Kht. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT)
Elemezze cége innovációs potenciálját! ‘800 európai vállalkozás mint összehasonlítási alap’
9 tézis a jövő településfejlesztéséhez Kistérségek fejlettségi rangsora.
A „Fenntartható Innovációs Technológiai Centrum” (FITC) céljai és tevékenysége A TÁMOP /1/KONV projekt nyitókonferenciája Gyöngyös,
Borsod – Abaúj – Zemplén Megyei Kormányhivatal
Észak-Magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség - Innovációs tevékenységekhez felhasználható forrás lehetőségek augusztus 26. – dr. Nyiry Attila.
A helyzetfeltárás ágazathoz kapcsolódó következtetései és az előzetes célrendszer bemutatása: Vállalkozási környezet Bujdosó Zoltán – Molnár Ernő – Patkós.
MTA Regionális Kutatások Központja A DUNA - AZ EU VII. KORRIDORA Horváth Gyula MTA Regionális Kutatások Központja 2008.
Iparpolitikai és regionális szempontok a GKM Stratégiájában és az ÚMFT-ben Dr. Cservenyák Ildikó Főosztályvezető, GKM MRTT, V. vándorgyűlése október.
Dr. Gergely Sándor c. egyetemi tanár Kutató Fejlesztő Központ igazgató
Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet Új fejlesztési övezet: Közép-Európa Az autóipar telephelyválasztásának.
Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány
1 Tájékoztató az Észak-magyarországi Regionális Információs és Tanácsadó Iroda működéséről Dr. Lehoczky László osztályvezető Információs napok: szeptember.
Mitől innovatív egy vállalkozás?
A gazdaságfejlesztés finanszírozási lehetőségei Dr. Szegvári Péter Stratégiai Igazgató.
Regionális Vállalkozásfejlesztés Dr. Billo Kármen főosztályvezető-helyettes Regionális és Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály.
ÉMOP 1.Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése ÉMOP 1. Prioritás Versenyképes helyi gazdaság megteremtése.
A magyar KKV-k regionális versenyképessége A KKV-k segítése – támogatás, avagy befektetés? Miklóssy Ferenc elnök Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara.
Az ENIN Környezetipari Klaszter bemutatása Lenkey Péter innovációs igazgató Észak-Magyarországi Gyáriparosok Szövetsége.
Kapacitásbővítő, jelenlegi pályázati lehetőségek
A magyarországi K+F politika
ZEMPLÉNI RVA ZEMPLÉN EURORÉGIÓ
Miskolc, október 21. dr.Szilágyiné Baán Anna titkár
Ózd kistérségének középtávú cselekvési terve
Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Intelligens szakosodást szolgáló intézményi fejlesztések a Budapesti Corvinus Egyetem székesfehérvári Campusán című projekt rövid bemutatása EFOP
VÁLLALKOZÓI INKUBÁTORHÁZ ÉS INNOVÁCIÓS KÖZPONT NYÍREGYHÁZA
Előadás másolata:

A MODERN FEJLESZTÉSI ESZKÖZÖK DR. GERGELY Sándor előadása alapján , É-Magyország példáján

Dr. Gergely Sándor c. egyetemi tanár Kutató Fejlesztő Központ igazgató MTA-Károly Róbert Észak-magyarországi Regionális Kutatócsoport HÁLÓZATI GAZDASÁG; KIHÍVÁSOK ÉS VÁLASZOK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Dr. Gergely Sándor c. egyetemi tanár Kutató Fejlesztő Központ igazgató MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG V. KÖZ- ÉS VÁNDORGYŰLÉSE Miskolc, 2007. október 25-26.

Észak-magyarországi régió SWOT elemzés 1. ábra Észak-magyarországi régió SWOT elemzés ERŐSSÉGEK A munkakultúra hagyományai Kiváló turisztikai adottságok, jelentős termál és gyógyvíz potenciál Kiemelkedő kulturális és épített örökség (etnikai, néprajzi sokszínűség, világörökségi helyszínek) Védett természeti területek, nemzeti parkok, viszonylag nagy arányú erdősültség, változatos tájkép Tradicionális szőlő és bortermelés, gyümölcstermesztés Erős középfokú és fejlett felsőoktatás Az épülő autópálya és autóutak mentén fekvő kistérségek dinamikusan fejlődnek GYENGESÉGEK Fejletlen közlekedési infrastruktúra Nem elég erős és hatékony a régió turisztikai marketingje A KKV-k az üzleti hálózatok hiányától, pénzügyi, piaci sikertelenségektől szenvednek Környezeti szennyeződés az ipari területeken Tartós munkanélküliség A munkaerő alacsony innovációs és alkalmazkodási képessége A társadalmi problémák jelentős részét az alacsony jövedelem okozza A szegénység már nem csak településeket, hanem mikrokörnyezeteket és a városokban gettósodás kialakulását eredményezi Forrás: NORDA, 2006

SWOT (FOLYT.) LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK Szlovákiával és esetleg Ukrajnával a határmenti együttműködés jelentősen emelheti a nemzetközi és a hazai versenyképességet Tranzithelyzetből adódó előnyök Turisztikai keresletnövekedés Növekvő kereslet a régió tájjellegű termékei iránt A műszaki humán erőforrás lehetőséget nyújt környezetvédelmi ipar megteremtésére VESZÉLYEK A hagyományos iparágak hanyatlása folytatódik, a munkanélküliség magas szinten állandósul Apró falvak infrastruktúrális fejlesztésének elmaradása miatt elöregedés, elnéptelenedés következhet be Nem erősödik a roma népesség társadalmi integrációja Az agrár szektor jelentéktelenné zsugorodása A környezeti táji rehabilitáció elmaradása

A hálózati gazdaság elemei 2. ábra A hálózati gazdaság elemei HÁLÓZATI GAZDASÁG Logisztikai Szolgáltató Központok Technológiai inkubátorházak Ipari parkok Klaszterek Regionális innovációs transzferközpontok

A hálózatok és a klaszterek közötti különbségek 3. ábra A hálózatok és a klaszterek közötti különbségek Hálózatok Klaszterek Versenyelőny Lehetőség olcsóbb speciális inputok,szolgáltatások beszerzésére Igényelt speciális inputok, szolgáltatások előállítóinak odavonzása Tagság Meghatározott, zárt tagság Nyitott szerveződés Együttműködés alapja Szerződéses kapcsolatok Társadalmi értékek, kölcsönösség Pozíció Viszonylag stabil Rugalmasan változik Kapcsolat jellege Együttműködésen alapul Együttműködésen és rivalizáláson alapul Kohézió Közös üzleti célok Kollektív vízió Résztvevők Vállalatok Vállalatok, intézmények, szakmai szervezetek

A klaszteresedési folyamat 4. ábra Speciális helyi tudáson alapuló új vállalkozások létrejötte Klaszter specifikus környezeti háttér kialakulása Új szervezetek alakulása a klaszter igényei mentén Lokális versenyelőnyök, erőteljes vonzerő kifejtése Kapcsolati tőke, információ és tudás helyi körforgása Idő Fejlődési szakaszok Radikális megújulás, vagy a klaszter hanyatlása Forrás: Grosz A., 2005

Az üzleti inkubátor koncepciójának fejlődési folyamata 5. ábra Az üzleti inkubátor koncepciójának fejlődési folyamata Üzleti inkubátor koncepciója Többcélú inkubátorok Specializált inkubátorok Vállalkozásfejlesztési ügynökségek Ipari hasznosí -tású területek Irányított szolgáltatások Üzleti központok Tudományos parkok 1970-es évek 1980-as évek első fele 1990-es évek közepe 1990-es évek vége Technológiai inkubátorok „Fal nélküli” (nyitott) inkubátorok Iparág-specifikus inkubátorok „Új Gazdaság” –hoz kapcsolódó inkubátorok Virtuális inkubátorok Forrás: EC (2002. 3.o.)

Az ipari parkok jellemzői; régiók és Magyarország, 2006 1. táblázat Az ipari parkok jellemzői; régiók és Magyarország, 2006 Régió Ipari parkok száma (db) Vállal-kozások száma (db) Vállal-kozások létszáma (fő) Össz-terület (ha) Betele-pítettség összterületre (%) Vállal-kozások beruházása (MFt) Vállal-kozások árbevétele (MFt) Export-arány (%) Nyugat-Dunántúl 22 343 37 918 1 501 51,5 443 155 1 045 138 61,8 Közép-Dunántúl 29 539 52 396 2 406 49,6 612 499 2 473 262 78,8 Dél-Dunántúl 17 215 9 291 782 50,8 49 488 128 050 46,3 Közép-Magyarország 30 571 17 164 1 142 38,5 96 312 407 901 18,1 Észak-Magyarország 25 533 23 705 1 335 57,5 252 121 593 911 60,9 Észak-Alföld 26 321 15 281 1 363 47,9 133 290 486 127 67,6 Dél-Alföld 467 15 594 1 319 41,8 62 662 298 587 20,5 Összesen 179 2 989 171 349 9 848 48,5 1 649 527 5 432 976 64,1 Forrás: GKM, 2006

Ipari Parkok az Észak-magyarországi Régióban 6. ábra Borsod-Abaúj-Zemplén megye Borsodchem Ipari Park (Kazincbarcika) Diósgyőri (DIGÉP) Ipari Park (Miskolc) Encsi Ipari Park (Encs) Kazincbarcikai Ipari Park (Kazincbarcika) Mezőkövesdi Ipari Park (Mezőkövesd) Miskolc-Alsózsolca Ipari Park (Alsózsolca) Ózdi Ipari Park (Ózd) Sajóbábonyi Vegyipari Park (Sajóbábony) Sátoraljaújhelyi Ipari Park (Sátoraljaújhely) Szerencsi Ipari Park (Szerencs) Szikszói Ipari Park (Szikszó) Tiszaújvárosi Ipari Park (Tiszaújváros) Felsőzsolcai Ipari Zóna (Felsőzsolca) Miskolci ipari Park (Miskolc) Nógrád megye Salgótarjáni Ipari Park (Salgótarján) Bátonyterenyei Ipari Park (Bátonyterenye) Rétsági Ipari Park (Rétság) Balassagyarmati Ipari Park (Balassagyarmat) Ipari parkok Észak-magyarországi Régióban Heves megye Abasári Ipari Park (Abasár) Bélapátfalvi Ipari Park (Bélapátfalva) Egri Ipari Park (Eger) Gyöngyös Ipari Park (Gyöngyös) Hatvani Ipari Park (Hatvan) Hevesi Ipari Park (Heves) Petőfibányai Ipari Park (Petőfibánya)

AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN INKUBÁTORHÁZAK AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN Nógrád Megyei Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Szolgáltatói Inkubátorháza, Salgótarján Az inkubátorház a következő szolgáltatásokat nyújtja: Üzletviteli és pénzügyi tanácsadás A vállalkozások alapításával, üzletmenet kialakításával kapcsolatos tanácsadás, üzleti tervek készítése A vállalkozások üzletmenetének átvilágítása Pénzügyi források feltérképezése, forráskombináció összeállítása Egyszeres és kettős könyvvezetés, gépi könyvelés Bérszámfejtés, munkaügyi- és bérnyilvántartások Analitikus nyilvántartások vezetése Adóbevallások, adatszolgáltatások elkészítése Hitelkérelmek elkészítése Tartalmi és formai követelményeknek megfelelő pályázatok készítése Kapcsolódó pénzügyi tervek elkészítése

Sátoraljaújhelyi Vállalkozók Háza, Sátoraljaújhely A Vállalkozói Központ az alábbi egyéb szolgáltatásokat is nyújtja: megbeszélésekhez, rendezvényekhez helyiségbiztosítás; irodai szolgáltatások, telefax, fénymásolás; vállalkozói hirdetésfelvétel; vállalkozói ingatlan adás-vétel, bérlet közvetítése; kapacitás kínálat, kereslet üzletközvetítés, szaktanácsadás

Ózdi Vállalkozói Központ és Inkubátor Alapítvány, Ózd Szolgáltatások: Általános vállalkozói tanácsadás Vállalkozás indítás segítése Vállalkozásfejlesztés Mikrohitelezési tanácsadás Irodatechnikai szolgáltatások (fénymásolás, faxolás, lézernyomtatás) Irodák, üzlethelyiségek bérbeadása Céginformáció szolgáltatás Konferencia szervezés Vállalkozó képzés szervezés és megvalósítás Iskolarendszeren kívüli képzés

Innovációs szervezet neve 7. ábra REGIONÁLIS INNOVÁCIÓS TRANSZFERKÖZPONTOK Innovációs rendszer elemei az Észak-Magyarország régióban Innovációs szervezet neve Szervezet feladata Észak- Magyarországi Regionális Innovációs Ügynökség Észak-Magyarország régió gazdasági versenyképesség javítás, az innováció gyorsítás, a regionális innovációs klaszter kialakítás; régió innovációs szereplői informálás innováció diffúzió Miskolci Egyetem Innovációs és Technológia Transzfer Centrum (Miskolc) Technológiai transzfer Szabadalmaztatás segítése Partnerkeresés találmány, know-how, használati minta, ipari minta és szabadalom hasznosítására Új technológiák közvetítése Innováció elősegítése Innovatív kezdő vállalkozók támogatása Szponzorok, tőkebefektetők, az innováció felhasználók felkutatása Kapcsolattartás az innovációs szféra szereplőivel PR tevékenység és szolgáltatás Szakértői és tanácsadói szolgáltatások

Innovációs szervezet neve 8. ábra Innovációs szervezet neve Szervezet feladata Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közalapítvány (Miskolc) A Közalapítvány intézetei Anyagtudományi és Technológiai Intézet (BAY-ATI Biotechnológiai Intézet (BAY-BIO) Logisztikai és Gyártástechnikai Intézet (BAY-LOGI) Ipari Kommunikációs Technológiai  Innovációs Intézet (BAY-IKTI) Nanotechnológiai Kutatóintézet (BAY-NANO). Növénygenomikai, Humán Biotechnológiai és Bioenergiai Intézet (BAY-GEN) Alkalmazott kutatást és kísérleti fejlesztést végez gazdálkodó szervezetek, egyetemek, akadémiai intézetek,  önkormányzatok egyéb szervezetek; a K+F eredmények részbeni felhasználásával a nagyberendezések és mérőberendezések szabad kapacitásainak kihasználására szolgáltatási Közreműködik a doktoranduszok képzésében, továbbá az oktatásban, felnőttképzésben és az ismeretterjesztésben.

Innovációs szervezet neve 9. ábra Innovációs szervezet neve Szervezet feladata Innocenter Innovációs Transzfer Központ Kht. (Miskolc) régió innovatív kis- és középvállalkozásaira koncentrál, főként informatikai, kommunikációs technológia, megújuló energia-energetika, fenntartható fejlődés. célja, felkutatni legígéretesebb innovatív projekteket, tanácsadással támogassa megvalósulásukat. Szolgáltatások: Inkubációs központ üzemeltetése Kutatás-fejlesztés: az informatikai és kommunikációs technológiák területén Tanácsadás: régió innovatív kis- és középvállalkozásainak Technológia transzfer támogatása: Innovatív technológiák és termékek hazai és nemzetközi piacokra Befektető keresése Képzések Partnerkeresés és közvetítés Pályázatírás Virtuális inkubálás

Innovációs szervezet neve 10. ábra Inntek Kht. Innovációs és Technológiai Központ, Eger Innovációs szervezet neve Szervezet feladata INNTEK Kht. (Eger) Fő tevékenységei: Kutatás, műszaki fejlesztés, koordináció. Témák: közlekedés szervezés, borkutatás, minőségügyi laboratórium, e-learning távoktató központ, CAD/CAM labor Projektírás és szervezés Inkubálás egri ipari park park területén elősegíti az innovatív kis- és középvállalkozások létrejöttét: Kutatási, fejlesztési gyakorlati alkalmazás növelni a kkv-k beszállítói képességét emelni az Egri Ipari Park szolgáltatásainak színvonalát Az inkubátorház bérlői az alábbi tevékenységeket végzik: könnyűipari ruházat (2 cég), nyákgyártás panelszerelés (1 cég) szerszámgép javítás – elektronikai szerelés (3 cég) bútorgyártás, forgalmazás (1 cég),karosszéria festék tanácsadó központ (1 cég) konzulensi tevékenység (2 cég)

Klaszterek és klaszter kezdemények Magyarországon 2006-ban (1) 11. ábra Klaszterek és klaszter kezdemények Magyarországon 2006-ban (1) Régió Klaszter Klaszter kezdeményezés Nyugat-dunántúli régió   Pannon Autóipari Klaszter (PANAC) Első Magyar Csomagolástechnikai Klaszter Pannon Fa- és Bútoripari Klaszter (PANNONFA) Pannon Helyi termék Klaszter Pannon Termál Klaszter (PANTERM) Pannon Logisztikai Klaszter Pannon Mechatronikai Klaszter Pannon Textil Klaszter Pannon Megújuló Energia Klaszter Közép-dunántúli régió Közép-Magyarországi Autóipari Klaszter (Esztergom Klaszter) Közép Dunántúli Regionális Informatikai Klaszter Közép-Dunántúli Elektronikai Klaszter Mezőföldi Építőipari Klaszter Közép-Dunántúli Fa- és Bútoripari Klaszter Pápai Hús és Élelmiszeripari Klaszter

Klaszterek és klaszter kezdemények Magyarországon 2006-ban (2) Dél-dunántúli régió Dél-Dunántúli Regionális Geotermikus Energiahasznosítási Klaszter Dél-Dunántúli Regionális Egészségturisztikai Klaszter/Dél Dunántúli Gyógy- és Termál Klaszter Közép-magyarországi régió   ÉKE-Macro-TQI Klaszter Első Magyar Nyelviskola Klaszter Magyar Építőipari Klaszter Magyar Repüléstechnikai Klaszter Saxon Export Klaszter Dunakanyar Turisztikai Klaszter Egyetem Klaszter Országos Biomassza Klaszter Divat klaszter

Klaszterek és klaszter kezdemények Magyarországon 2006-ban (2) 12. ábra Klaszterek és klaszter kezdemények Magyarországon 2006-ban (2) Régió Klaszter Klaszter kezdeményezés Dél-alföldi régió   Dél-Alföldi Regionális Textilipari Klaszter Homokháti Kereskedelemfejlesztő és Szolgáltató Klaszter Dél-Alföldi Építőipari Klaszter Dél-Alföldi Turisztikai Klaszter Dél-Alföldi Kézműves Klaszter Tudásraktár tanácsadói Klaszter Észak-alföldi régió Mátészalka Optomechatronikai Klaszter (MOK) Záhony Térségi Logisztikai Klaszter Észak-alföldi Termál Klaszter Magyar kertészeti Klaszter (Debrecen) Alföldi Gazdaságélénkítő Klaszter (AGKlaszter) Debreceni Innovatív Egészségipari Klaszter Észak-magyarországi régió Észak-magyarországi Autóipari Klaszter Kárpátok Beszállítói Klaszter Bioenergetikai Innovációs Klaszter (Gyöngyös)

A 250 és több főt foglalkoztató társas vállalkozás (db) 2. táblázat A regisztrált társas vállalkozások száma, 2005 Területi egység A 250 és több főt foglalkoztató társas vállalkozás (db) Összes társas vállalkozás (db) Közép-magyarország 380 261 395 Közép-Dunántúl 124 41 209 Nyugat-Dunántúl 120 37 991 Dél-Dunántúl 50 34 478 Észak-Magyarország 88 34 865 Észak-Alföld 97 45 573 Dél-Alföld 84 42 271 Magyarország 943 497 942 Forrás: KSH, 2005

Régió/megye/kistérség Működő vállalkozások száma 1000 lakosra 3. táblázat Működő vállalkozások száma 1000 lakosra az Észak-magyarországi régióban kistérségenként és megyénként 1999-2003 Régió/megye/kistérség Működő vállalkozások száma 1000 lakosra Változás (%) 1999 2003 Borsod-Abaúj-Zemplén Abaúj-Hegyközi 30 36 120% Bodrogközi 24 25 104% Edelényi 31 35 113% Encsi 34 110% Kazincbarcikai 45 48 107% Mezőcsáti 39 111% Mezőkövesdi 51 57 112% Miskolci 72 77 Ózdi 108% Sárospataki 55 115% Sátoraljaújhelyi 50 114% Szerencsi 38 118% Szikszói 29 124% Tiszaújvárosi 66 Tokaji 47 54 Összesen 52 58 Forrás: KSH

Régió/megye/kistérség Működő vállalkozások száma 1000 lakosra 4. táblázat Működő vállalkozások száma 1000 lakosra az Észak-magyarországi régióban kistérségenként és megyénként 1999-2003 Régió/megye/kistérség Működő vállalkozások száma 1000 lakosra Változás (%) 1999 2003 Heves Bélapátfalvai 36 43 119% Egri 94 109 116% Füzesabonyi 45 50 111% Gyöngyösi 65 72 Hatvani 49 56 114% Hevesi 39 48 123% Pétervásárai 53 63 Összesen 62 71 115% Nógrád Balassagyarmati 60 113% Bátonyterenyei 44 Pásztói 51 54 106% Rétsági 55 112% Salgótarjáni 109% Szécsényi 47 Észak-Magyarország összesen 61 Forrás: KSH

Régió/megye/kistérség Működő vállalkozások száma 1000 lakosra 5. táblázat Működő vállalkozások száma 1000 lakosra Magyarországon és régiónként 1999-2003 Régió/megye/kistérség Működő vállalkozások száma 1000 lakosra Változás (%) 1999 2003 Észak-Magyarország összesen 55 61 111% Észak-Alföld összesen 59 66 112% Dél-Alföld összesen 70 74 106% Közép-Magyarország összesen 112 123 110% Közép-Dunántúl összesen 73 82 Nyugat-Dunántúl összesen 78 86 Dél-Dunántúl összesen 75 104% Ország összesen 80 87 109% Forrás: KSH

Forrás: APEH, adóbevallási adatokból számolva 6. táblázat Az Észak-magyarországi régió kisvállalkozásainak legfontosabb adatai megyénként 2004-2005 (millió Ft) Régió/ megye Vállal-kozások száma Nettó árbevétel Export Adózás előtti eredmény Foglalkoz-tatott létszám Saját tőke Jegyzett tőke Mérleg szerinti eredmény Borsod   2004 13 140 910 321 120 893 41 036 72 365 315 841 151 617 19 848 2005 13 291 986 555 132 676 49 871 66 416 330 097 157 385 17 653 Nógrád 3 260 180 995 30 124 6 727 16 995 65 754 24 862 3 610 3 283 196 100 39 128 10 530 16 843 85 663 32 376 5 013 Heves 5 918 411 101 61 306 11 638 32 511 129 980 33 275 164 859 6 399 491 123 76 874 18 115 34 390 146 854 55 818 6 300 Összesen 22 318 1 502 417 212 323 59 401 121 871 511 575 209 754 188 317 22 973 1 673 778 248 678 78 516 117 649 562 614 245 579 28 966 Forrás: APEH, adóbevallási adatokból számolva

13. ábra A kisvállalkozások hatékonyabb beszállítói tevékenységéhez hiányzó tényezők (nagyvállalati vezetők szerint, 2006)

Nem tartja fontosnak (%) 7. táblázat Vélemények megoszlása az összes megkérdezett kisvállalkozás százalékában Részt vesz benne (%) Fontosnak tarja (%) Nem tartja fontosnak (%) Nem ismeri (%) Klaszter 13 24 51 Kooperáció 23 33 18 11 Szövetkezés 2 10 Ipari Park 9 40 29 6 Inkubátorház 1 20 41 26 Beszállítás 49 12 4 Kiszervezés 44

Javaslatok Vállalkozási sűrűség növelés Tőkevonzás Erőegyesítések Hálózati gazdaság erősítés (bedolgozás, beszállítás, kiszervezés) Komplex tanácsadás Képzés, továbbképzés Kooperáció Integráció mentalitás, attitűd

Köszönöm a figyelmet!