Innováció a mezőgazdaságban – közgazdasági összefüggések Takácsné György Katalin Károly Róbert Főiskola Közgazdasági, Módszertani és Informatikai Intézet tgyk@karolyrobert.hu Takács István Üzleti Tudományok Intézete itakacs@karolyrobert.hu

Tartalom növényvédelem szerepe a hozambizonytalanság csökkentésben precíziós növényvédelem – mint innováció növényvédelem potenciális területi egyenértéke Zöldítés komponense ?

élelmezési biztonság kérdése együtt Bevezetés (1) fenntartható gazdálkodás  társadalmi fenntarthatóság mezőgazdasági kutatás és fejlesztés új paradigmája ökológiai fenntarthatóság gazdasági hatékonysággal párosuló esélyegyenlőség kormányzati és nem-kormányzati szektorok kölcsönös segítőkészsége  élelmezési biztonság kérdése együtt a gazdálkodó rendszerek teljesítményének és jövedelmezőségének javításával

növényvédelem potenciális területi egyenértéke: Bevezetés (2) növényvédelem szerepe  hozambizonytalanság csökkentés termelői jövedelem ágazati ingadozások  árkockázat tervezhetőség mindkét szinten  növényvédelem potenciális területi egyenértéke: mekkora területen lett volna szükséges – adott hozamszintet feltételezve – a kieső termésmennyiség megtermeléséhez termeszteni az adott kultúrát

Melyek a mezőgazdaság műszaki fejlődés tényezői? fajta nemesítés, biológiai alapok fejlesztése (rezisztencia-, szárazságtűrés-nemesítés, biotechnológia, GMO stb.)  társadalmi feszültségek kemikália (új hatóanyagok, alacsonyabb dózis, tartós hatásmechanizmus stb.)  társadalmi feszültségek technika  of line – on line precíziós növénytermelés (GPS) emberi tényezők (technológiai tudás, menedzsment képességek stb.)  oktatás szerepe, tudás, kompetencia Hajtóerő: tegnap: az egyre nagyobb hozamra való törekvés ma: hozambizonytalanság csökkentése

A fejlődés lényege az újdonság bevezetése. Innováció fogalma ma az innováció a termelési tényezők új kombinációja (Schumpeter 1939) új termék előállítása új termelési, értékelési eljárás alkalmazása új piac megnyitása új beszerzési források új szervezet létrehozása „a tudás alkalmazásának folyamata, a termékek és szolgáltatások, valamint ezek piacainak megújítása és növelése, új eljárások alkalmazása a termelésben, az elosztásban és a piaci munkában, a menedzsmentben, a szervezetekben és a munkafeltételekben, a munkaerő szakmai ismereteinek bővítése és megújítása.” (EC, 2004) A fejlődés lényege az újdonság bevezetése.

Az innováció és a vállalati környezet makro környezet a technológiai illetve tudáskörnyezetből veszi a vállalat az újdonságul szolgáló termék/eljárás/stb. alapötletét a gazdaságpolitikai környezet befolyásolja az innováció megvalósulását, azáltal, hogy mi az amit támogat illetve megtűr gazdasági környezet hatást gyakorol arra, hogy a vállalat milyen „erős” az innováció megvalósításában mikro környezet rövid távon közvetlen versenykörnyezeti hatás nem értelmezhető hosszabb távon: „aki nem alkalmazza, lemarad”

Térinformatika (GIS) mintavételi stratégia (kezelési egységek) nyers adatok feldolgozása statisztikai adatelemzés, szűrés térképek készítése – vizuális eredmény

Célkitűzések a precíziós növénytermelés, mint mezőgazdasági innováció értelmezése annak vizsgálata, hogy lehet-e szerepe a precíziós növénytermelésnek a KAP 2014-2020 közötti időszakra szóló közvetlen támogatási rendszerén belül megfogalmazott zöld komponens követelményeinek való megfelelés kiváltásában milyen és mekkora növényvédő szer használatbeli csökkentés mutatható ki a precíziós növénytermelésnek betudhatóan a növényvédelem potenciális területi egyenértékének meghatározás EU tagállamokban

Anyag és módszer modellszámítás az áttérés növényvédő szer használatra gyakorolt hatásának vizsgálatára birtokstruktúra  EUROSTAT, KSH adatbázisok vegyszerhasználat  OECD adatbázis precíziós gazdálkodás kialakításához szükséges többletberuházás megtérülését biztosító gazdálkodási méret 100 ESU felett: saját beruházás 16-40 és 40-100 ESU között: együttműködés szcenárió elemzés: áttérést választó üzemek aránya 15-25-40% növényvédő szer megtakarítás 25-35-50% potenciális hozamkiesés elmaradó kezelés miatt 5-10%

Precíziós gazdálkodás, mint innováció elektronikus megfigyelő rendszeren alapuló növénytermesztési technológia, amely ellenőrzi az inputok hely-specifikus alkalmazását, ütemezi a műveleteket és megfigyeli a termelést és a dolgozókat Milyen innovációs formának tekinthető a precíziós gazdálkodás? termék innováció  műszaki innováció  környezeti innováció  szervezeti innováció  piaci innováció 

Környezeti hatások a precíziós gazdálkodásra fogyasztó (mire van igénye és fizetőképessége) versenytárs (mennyire és milyen gyorsasággal innovatív) állam (támogatja-e az innovációt) vállalatok közötti együttműködés (költségkímélő, kapacitáskihasználás növelő) természeti környezet (környezettudatosság) társadalmi elvárások megváltozása általános gazdasági környezet, fejlettség és fejlődési ütem

A technikai folyamatok változásának fázisai – precíziós gazdálkodás Invenció (a feltalálás), az új ötletek megszületésének és kifejlesztésének időszaka (1990-es évek) Innováció, az új ötleteknek, a találmányoknak a piacképes termékké/termelési folyamattá alakítási időtartama (még napjainkban is tart) Diffúzió, z elterjedés) időszaka, amikor az új termékek és termelési folyamatok meghódítják a potenciális piacokat (terjedése lassú) pénzkiadás pénzbevétel

Precíziós gazdálkodás jellemzése, elterjedése Rogers (1960) alapján (1) bevezetés – relatív előny a köztermesztésben általános technológiai elemekkel szemben kompatibilitás – kevésbé kompatibilis negatív: eltérő gazdálkodói ismeretekkel, képességekkel, újjal szembeni affinitással, méretük, pénzügyi lehetőségeik) pozitív: szaktanácsadói támogatás adott közérthetőség – az elemek adaptálása nem túl bonyolult, de nagyobb odafigyelést, precíz munkavégzést követel meg, szélesebb információs bázison nyugszik

Precíziós gazdálkodás jellemzése, elterjedése Rogers (1960) alapján (1) kipróbálhatóság és megismerhetőség – a technológia alkalmazásában, forgalmazásában érintett iparági szereplők, a szolgáltatók meghatározók előnyök megfigyelhetősége közvetlen – anyagmegtakarítás, költséghatékonyság javulása, hozamnövekedés a többletráfordításokkal, költségekkel együtt közvetett hatások – környezetterhelés csökkentése, élelmiszerbiztonság javulása

Precíziós gazdálkodás terjedése Innováció-e? IGEN hatékony információs rendszert biztosít, lehetővé teszi a gyors reagálást, az elkötelezettséget és a minőséget helyezi a középpontba Miért lassú akkor mégis az elterjedés? más növénytermesztési technológiák < 10 év alatt általánossá váltak Magyarországon (pl. 1970-es években) ← agrárpolitikai támogatás beruházási összeg jelentős: 3 – 45 millió forint (250 hektárra) géptársulásokkal, gépkörökkel csökkenthető lenne belső érintettek teljes elkötelezettségét igényli

Peszticid megtakarítás - eredmények peszticid megtakarítás becsült mértéke EU-25-ök szintjén I. pesszimista szcenárió (15%) : 5700-11400 tonna II. szcenárió (25%): 9500-13100 tonna III. optimista szcenárió (40%): 5200-30400 tonna peszticid megtakarítás becsült mértéke Magyarországon I. pesszimista szcenárió (15%) : 140-275 tonna II. szcenárió (25%): 230-585 tonna III. optimista szcenárió (40%): 470-940 tonna megtakarítás becsült mértéke a termelési költségeken belül 0,6-6,2%

Növényvédő szer költség megtakarítás (millió euró) Ország 16-100 ESU üzemcsoport >100 ESU üzemcsoport 25% 35% 50% Dánia 18,3 25,6 36,6 19,1 26,8 38,3 Egyesült Királyság 127,9 179,1 255,8 139,9 195,9 279,8 Franciaország 252,7 353,8 505,5 239,3 334,0 478,6 Hollandia 10,3 14,4 20,5 26,9 37,6 53,8 Lengyelország 45,9 64,3 91,8 31,0 43,4 62,0 Magyarország 24,6 34,4 49,1 22,1 30,9 44,1 Németország 200,1 280,2 400,3 191,2 267,7 382,4 EU-25 854,1 1 195,7 1 708,5 820,0 1 148,0 1 640,1 Versenyképességi kérdés is!

Csökkentett vegyszer használat csökkenő fajlagos jövedelem  lehet-e felárral kompenzálni? életképességet jelentő gazdálkodási méret megnő rugalmatlanabbá válik a gazdaság Precíziós növényvédelem műszaki, technológiai háttér megteremtése  beruházás termelés intenzitás növelés szükségessége eszközkapacitás kihasználtság  virtuális nagyüzem

Növényvédelem potenciális területi egyenértéke - eredmények (EU-25, 16 ESU méret feletti gazdaságok) I. optimista szcenárió (5% hozam kiesés): 180 ezer ha II. szcenárió (10% hozam kiesés): 360 ezer ha EU-27 kukoricatermő területe 8,9 millió ha (2012) I. optimista szcenárió (5% hozam kiesés): 445 ezer ha II. szcenárió (10% hozam kiesés): 890 ezer ha EU-27 kukoricatermés kiesése (2012) I. optimista szcenárió (5% hozam kiesés): 2,76 millió to II. szcenárió (10% hozam kiesés): 8,9 millió to

 Következtetések A precíziós növénytermelés környezetterhelés csökkentésben betölthető szerepe – a mezőgazdasági műszaki fejlesztés többi eleme mellett – meghatározó jelentőséggel bír a csökkenthető hatóanyag szempontjából a növényvédő szer használat esetén nagyobb a precíziós gazdálkodásra való átállás jelentősége a realizált anyagmegtakarítás költségcsökkentő szerepe hozzájárul a versenyképesség javulásához 

 A precíziós növénytermelés fejlett mezőgazdaságú országokban kiemelt helyet kell, hogy kapjon a fenntartható mezőgazdaságban szükséges a termelői együttműködés különböző formáit kialakítani támogatási prioritások – előtérbe hozása

növényvédelem szerepe a fenntarthatóság szempontjából a növényvédelem helyes megvalósítása hozzájárul az élelmiszer szükséglet tervezhető kielégítéséhez  FENNTARTHATÓSÁG (társadalmi elvárások) a precíziós gazdálkodásra való átállás jelentősége: egyben csökken a tényleges vegyszerhasználat  FENNTARTHATÓSÁG (környezetvédelem) a technológia alkalmazása elősegíti az élelmiszer-lánc nyomonkövethetőségét  FENNTARTHATÓSÁG (humánegészségügy) a precíziós gazdálkodás megfelelő méret, termelési intenzitás mellett biztosítja azt a jövedelmet, ami a legalább az egyszerű újratermelés közgazdasági feltételeit biztosítja  FENNTARTHATÓSÁG (gazdaságosság) a technológia alkalmazása szükségszerű a termelő részére  FENNTARTHATÓSÁG (versenyképesség)

fenntartható gazdaság társadalmi fenntarthatóság EMBERISÉG NÖVEKEDÉSE szervezeti innováció  társadalmi egyenlőség élelmiszer és ipari célú alapanyag iránti igény környezet védelme  természeti erőforrások (tőke) korlátozottsága INNOVÁCIÓ erőforrások korlátozottsága  hatékonyság növelés INNOVÁCIÓ fenntartható gazdaság ökológiai környezet és biodiverzitás fenntartása/megőrzése legalább az egyszerű újratermelés feltételeinek biztosítása megmutatja a z innováció irányát kérdés: a befektetések megtérülése társadalmi fenntarthatóság NÖVEKEDÉS  FEJLŐDÉS társadalmi fenntarthatóság

XLVIII. Georgikon Napok Keszthely, 2006 Köszönjük a figyelmet! XLVIII. Georgikon Napok Keszthely, 2006

a ráfordítás max. jelenértéke növekedés telítődés K + F, egyéb tudástranszfer bevezetés érettség hanyatlás Piaci bizonytalanság bevétel Technológiai bizonytalanság eredmény nettó jelenérték befektetés Fedezeti pont* a ráfordítás max. jelenértéke Kumulált cash-flow (jelenértéken) Az értékesítés időtartalma A megtérülés időtartalma Innovációs és vállalati életgörbe kapcsolata *Fedezeti pont = befektetés megtérülés

„Nemnövekedés autonóm társadalmát” jellemző nyolc R (Latouche, 2011, 50-52. p.) Réévaluer – értékcsere (becsületesség, a tudás átadása, a jól végzett munka tisztelete, az őszinteség, a felelősségérzet, a szellemi érték és a természet tisztelete) Reconceptualiser – koncepcióváltás. („A gazdaság a természetes bőséget szűkösséggé alakítja a mesterséges hiány és a szükséglet létrehozásával, miközben kisajátítja és árucikké alakítja a természetet.” ) Restructurer – újrastrukturálás. (termelési eszközök, a társadalmi kapcsolatok új értékrendhez igazítása.) Redistribuer – újraelosztás. (Cél a természeti erőforrások újraelosztása, a hozzáférés lehetőségének kiszélesítése globális, társadalmi, generációk közötti egyéni szinten. Közvetlen hatása a fejlett gazdaság „túl-fogyasztásának” csökkenése, valamint közvetett az Észak – Dél különbség mérséklődése .)

„Nemnövekedés autonóm társadalmát” jellemző nyolc R (Latouche, 2011, 50-52. p.) Relocaliser – visszatérés a lokálishoz. (A fizikai javak áramlását a minimálisra kell szorítani, a helyben elfogyasztandó javakat helyben kell megtermelni.) Réduire – csökkenés. „Megálljt kell parancsolni a túlfogyasztásnak, és változtatni kell a pazarló szokásokon.” („társadalmi elvárás”, mesterségesen gerjesztett „szükséglet”, egészségügyi kockázatot, a megelőzést kell előtérbe helyezni.) Réutiliser – újrafelhasználás. (A termékeket hosszabb használati időre kell tervezni, többszöri felhasználhatósággal.) Recycler – újrahasznosítás. (Hulladékok, használatból kivont termékek.)