Telepfelmérés 14 megyében Debreceni Egyetem Népegészségügyi Iskola 2001-2004

Előzmények 1971, MTA Szociol. Int.: országos reprezentatív felmérés 1093/1997; 1047/1999: Kormányrendeletek a cigányság helyzetének középtávú javításáról 1997, KTM: telepek összeírása 1993: iskolastatisztika alapján választották ki a nagyon sok, közepesen sok, kevés vagy cigány lakossal nem bíró települések közül a mintát; 2003-ban a 2001. évi népszámlálás cigány nemzetiségi hovatartozásra vonatkozó adatai alapján.

A kutatás nehézségei 1. Ki a cigány? 2. Mi a telep? 3. Információforrás?

A kutatás nehézségei 1. Ki a cigány? 2. Mi a telep? anyanyelv önmeghatározás nem roma környezet szerint 2. Mi a telep? 3. Honnan származnak az adatok?

Cigányok létszáma Magyarországon a népszámlálások szerint 1960 1970 1980 1990 2001 Anyanyelv szerint (fő) 25 633 34 957 27 915 48 072 48 685 Nemzetiség szerint (fő) 56 121 6 404 142 684 190 046 Kemény becslése 1994-ben: 455 ezer fő mint középérték

A kutatás nehézségei 1. Ki a cigány? 2. Mi a telep? anyanyelv önmeghatározás nem roma környezet szerint 2. Mi a telep? 3. Honnan származnak az adatok?

A kutatás nehézségei 1. Ki a cigány? 2. Mi a telep? anyanyelv önmeghatározás nem roma környezet szerint 2. Mi a telep? ‘legalább 4 lakásból álló településrész, amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozatuk, minőségük, magasabb laksűrűségük, egészségtelen elhelyezkedésük miatt hátrányosan különböznek a jellegzetes lakókörnyezettől’ 3. Honnan származnak az adatok?

A kutatás nehézségei 1. Ki a cigány? 2. Mi a telep? anyanyelv önmeghatározás nem roma környezet szerint 2. Mi a telep? ‘legalább 4 lakásból álló településrész, amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozatuk, minőségük, magasabb laksűrűségük, egészségtelen elhelyezkedésük miatt hátrányosan különböznek a jellegzetes lakókörnyezettől’ 3. Honnan származnak az adatok? közigazgatási/közszolgálati intézmények helyszíni felmérések

A kutatás nehézségei 1. Ki a cigány? 2. Mi a telep? anyanyelv önmeghatározás nem roma környezet szerint 2. Mi a telep? ‘legalább 4 lakásból álló településrész, amelynek lakásai alacsonyabb komfortfokozatuk, minőségük, magasabb laksűrűségük, egészségtelen elhelyezkedésük miatt hátrányosan különböznek a jellegzetes lakókörnyezettől’ 3. Honnan származnak az adatok? közigazgatási/közszolgálati intézmények helyszíni felmérések

A felmérés módszertana Kérdőív, településlisták, koordináció, adatbevitel, –feldolgozás, –ellenőrzés, adatelemzés: Népegészségügyi Iskola Kérdezőbiztosok toborzása, terepmunka: Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete Időtartam: 2001. február – 2004. március Helyszínek: 14 megye

A kérdőív A telepre jellemzően elhelyezkedése (település, határoló utcák, belterület, külterület) szilárd burkolatú út, kijelölt vagy nem kijelölt szemétlerakóhely, dögkút, vizenyős terület jelenléte lakosainak száma; többségének etnikai hovatartozása kisebbségi önkormányzat léte A telepen található házak többségére jellemzően lakástípus, falazat áram-, víz-, gáz-, telefonellátás, csatornázottság a világítás módja a fűtés típusa, vízellátás típusa állattartás

A felmérés módszertana Kérdőív, településlisták, koordináció, adatbevitel, –feldolgozás, –ellenőrzés, adatelemzés: Népegészségügyi Iskola Kérdezőbiztosok toborzása, terepmunka: Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete Időtartam: 2001. február – 2004. március Helyszínek: 14 megye

A felmérés helyszínei (megyék)

Eredmények Adatbázis, megyénként összesítő táblázatok és térképek telepekről 14 megyében Jó kapcsolat kiépítése roma civil szervezetekkel Munkalehetőség és kutatási módszerek megismerése romák számára

Eredmények I. rész: az adatok összesített bemutatása a 14 megyére II. rész: az adatok bemutatása megyénként

Eredmények I. rész: az adatok összesített bemutatása a 14 megyére II. rész: az adatok bemutatása megyénként

Telepek száma megyénként

Ötvöskónyi, Somogy

Kiskunmajsa, Bács

Sirok, Heves megye

‘Csikágó’, Szekszárd, Tolna

Bátaszék, Tolna megye

Babócsa, Somogy

Szempontok a telepek kedvezőtlen helyzetűvé minősítésére a telepen a házak többségének falazata nem épített egyéb szemétlerakó van dögkút van vizenyős terület van vezetékes gáz, vezetékes víz, csatornázás, áramellátás nincs a lakosok száma az 50 főt meghaladja szilárd burkolatú út több mint félóra távolságra van

Kedvezőtlen helyzet szempontjából a legmagasabb pontszámú települések Település (megye) 8 2 telep (Zala, Hajdú-Bihar) 7 2 telep (Bács) 7 telep (Hajdú-Bihar) 6 10 telep (Bács) 11 telep (Hajdú-Bihar) 2 telep (Somogy) 1 telep (Pest) 1 telep (Szabolcs-Szatmár) 1 telep (Szolnok) Legmagasabb pontszám: 10 (legkedvezőtlenebb helyzet)

A kedvezőtlen helyzetet jellemző pontszám 4 vagy több a megyében található telepek %-ában

A telepeken élők száma megyénként

300 főnél nagyobb lélekszámú telepen élők száma megyénként Összesen 68270 fő, Tolnában és Somogyban nincs 300 fősnél nagyobb telep

Területfejl. célelőirányzat (TFC/VFC): az FVM hatáskörébe tartozik gazdaságfejlesztési, munkahely-teremtési célokat szolgál 1991-1998 közt összege 45 milliárd Ft Területi kiegyenlítés (TEKI): a BM hatáskörébe tartozik infrastrukturális fejlesztéseket szolgál 1996-1998 közt összege 23,8 milliárd Ft

Szempontok a TFC / TEKI elosztásához tartós munkanélküliek aránya mezőgazdasági aktív keresők aránya külterületi szántó átlagos aranykorona értéke egy lakosra jutó SZJA vízhálózatba bekapcsolt lakások aránya 1000 lakosra jutó telefon főállomások száma 60 éves és idősebb népesség aránya 7 éves és idősebb népesség által végzett átl. osztálylétszám vándorlási egyenleg (1980-hoz képest) épült lakások aránya 1000 lakosra jutó gépjárműállomány

1991-2001 között tartósan hátrányos helyzetűnek minősült településen lévő telepek aránya (%)

1991-2001 között tartósan hátrányos helyzetűnek minősült településen lévő telepek aránya az összes telepből (%)

Telepek Bács-Kiskun megyében

Vezetékes vízellátás Bács-Kiskun megyében

Ajánlások Differenciált helyzetértékelés alapján készüljön cselekvési terv A telepfelszámolás vagy rehabilitáció a helyi sajátosságok figyelembe vételével történjen A lakhatás komplex egyéni/családi problémahalmaz egyik eleme A telepek létezése komplex társadalmi problémahalmaz egyik eleme A telepeken élők bevonása nélkül nem képzelhető el tartósan sikeres megoldás

Közreműködők Tervezés, szervezés, adatfeldolgozás Prof. Dr. Ádány Róza Aba-Horváth István Dr. Kósa Karolina Dr. Csukás Attila GIS térképek Kériné Dr. Fülöp Ildikó Területfejlesztési adatok Dr. Fekete Attila Terepmunka Baranya: Gyurgyovics Ibolya Kosztics József Bács-Kiskun: Balásházy Attila Sztojka Ferenc Békés: Dógi Jánosné Varga Tamás Borsod-Abaúj Zemplén: Horváthné Budai Julianna Varga Gyula Csongrád:Lakatos Gyula Trivapetrovics János Terepmunka Hajdú: Sarkadi Zsolt Varga Gábor Varga Gyula Heves: Berkes Elemér Farkas Antal J-N-Szolnok: Kállai Rita Szabó Gergely Nógrád: Daróczi Sándor Józsefné Horváth Tibor Oláh Zoltán Pest: Oláh József Solymosi Imre Somogy: Balogh Imre Berényi László Szabolcs-Szatmár: Daró Gusztáv Kiss Levente Batai Ferenc Tolna: Bihari László Bihari Zoltán Zala: Farkas Tibor Vajda László