A termékdíjról A környezetvédelmi termékdíj célja 1.) Környezetszennyezés megelőzése, csökkentése 2.) Árdrágító hatás: 3.) Beszedett termékdíj pénzügyi forrást teremt 4.) Elősegíti az európai uniós és a hazai hulladékgazdálkodási előírások teljesítését

Környezetvédelem kialakulása, a termékdíj kialakulása Történeti áttekintés Környezetvédelem kialakulása, a termékdíj kialakulása A környezetvédelem fejlettségét egy adott állam, társadalom fejlettségi szintje határozza meg, más szinteken másféle problémák jelentkeznek. Külföld A környezetvédelem igénye az 1950-es években fogalmazódik meg. Már ebben a kezdeti stációban megjelenik a jog, mint kényszerítő erő. Azonnali intézkedések meghozatala Regionalitás, szektoriális szabályozás

1972 Stockholmi konferencia Itt fogalmazódott meg először a komplexitás igénye. ENSZ környezeti Világkonferenciája Nyilatkozatok elfogadása UNEP létrehozása

1972 Stockholmi Nyilatkozat - emberhez méltó környezethez való jog - környezet megóvása, jobbá tétele a jövő nemzedékek számára - gazdasági fejlődés – környezetvédelem közötti kölcsönhatás - kísérlet a fejlett és fejlődő országok között az egységes környezetvédelmi szemlélet kialakítására

1992 Rió-i konferencia Riói Nyilatkozat - fenntartható fejlődés - erőforrások hasznosítása - a környezet védelméről - az egyes országok együttműködésének alapelvei Agenda 21 Fenntartható Fejlődés Bizottság

2002 Johannesburgi Konferencia 2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia A riói konferencia óta eltelt tíz év áttekintése Az elért eredmények értékelése Kitűzött célok megvalósulása A megvalósítást akadályozó tényezők feltárása Az elmaradások okai

A környezetvédelem története Magyarországon erdőállomány megőrzése, növelése talajjavítási tevékenység vadon élő állatvilág védelme - 1961-es Természetvédelmi Törvény

Környezetvédelem Magyarországon - 1972: Környezetvédelmi Törvény megalkotása - 1972: az első nemzeti park létrehozása - 1977: Országos Környezet-és Természetvédelmi Hivatal létrehozása A 80-as években szinte minden lényeges környezeti elem védelmére törvény született

Jogszabályi háttér Törvényi háttér - 1995. évi LVI. Törvény - 2011. évi LXXXV. Törvény Végrehajtási rendeletek Egyéb jogszabályok

Jogszabályi háttér Végrehajtási rendeletek 343/2011 Korm. rendelet

Jogszabályi háttér Egyéb jogszabályok 2003. évi XCII. Adózás rendjéről szóló törvény 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.) 1990. évi XCIII. törvény (Illetéktörvény) 33/2005 KvVM rendelet EK rendeletek (1234/2007, 73/2009/EK tanácsi r.)

Az új Termékdíjról szóló törvény Az új törvény teljes mértékben újraszabályoz A módosítás indokai: A jogszabályi környezet változása Hatékony eszköz Új termékdíj rendszer bevezetése Az EU hulladékokról szóló keretirányelvével összhang hazai szabályozással való harmónia megteremtése. Adminisztratív terhek csökkentése KISZÁMÍTHATÓSÁG, TERVEZHETŐSÉG

A törvény célja - új szabályozó rendszer - az iparág tevékenységének teljes megújítása - újrahasználat előmozdítása - a hulladékhasznosítás mértékének megnövelése

A törvény célja PREVENCIÓ PÉNZÜGYI FORRÁS TEREMTÉSE HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI SZABÁLYOZÁS EGYSÉGESÍTÉSE

A törvény hatálya 1.) Termékdíjköteles termék 2.) Termékdíjköteles termékkel kapcsolatos tevékenység

A tv. csak termékcsoportokat határoz meg. - tv. 1. sz. melléklete - Csomagolószer katalógus A csomagolószer – gyűjtőfogalom 3 fogalmat tartalmaz: - csomagolóeszköz - csomagolóanyag - csomagolási segédanyag

Csomagolószer – Újrahasználható csomagolószer Azon csomagolószerek, amelyek nem szerepelnek az ÚHCS nyilvántartásban, nem tekinthetőek újrahasználható csomagolószernek, függetlenül attól: Újrahasználatra alkalmasak Újrahasználatára sor is került

Termékcsoportok 1.) akkumulátor 2.) csomagolószer 3.) egyéb kőolaj termék 4.) elektromos, elektronikai berendezés 5.) gumiabroncs 6.) reklámhordozó papír A termékdíjtörvény tárgyi hatálya alá több termék tartozott. Lecsökkent a számuk a mai hat termékkörre.

Termék VTSZ vizsgálatakor a hatályos Kombinált Nomenklatúrát kell figyelembe venni. A termékdíj-kötelezett személy feladata, felelőssége a tarifális besorolás. Termékdíjköteles termék 1.) belföldi forgalomba kerül 2.) terméket saját célra felhasználják Főszabály szerint: - gyártó - behozó

A termékdíj-kötelezetti státusszal járó kötelezettségek - Bejelentési és nyilvántartásba vételi kötelezettség - Nyilvántartás-vezetési kötelezettség - Bevallási kötelezettség - Befizetési kötelezettség - Termékdíj-előleg megállapítási, bevallási, fizetési kötelezettség - Számlán történő feltüntetési kötelezettség

Belföldi forgalomba hozatal - Magyar Köztársaság területe - vámszabad- és tranzitterületek - vámszabad- raktárak Külföld: - EU tagállamai - Harmadik országok

Belföldi forgalomba hozatal Termékdíjköteles termék tulajdonjogának Első Belföldi Átruházása 2010. január 1-jétől nem minősül belföldi forgalomba hozatalnak: - adóraktárba történő beraktározás - adóraktáron belüli értékesítés

Saját célú felhasználás Minden olyan termékfelhasználás, amely nem saját termelésű készlet létrehozását eredményezi. Saját célú felhasználásnak minősül: - magánszükséglet kielégítése - alapkutatás, K+F, beruházás, felújítás, karbantartás - megsemmisülés (kivétel Vis maior, 2012-től) - hiány - csomagolás elválasztása a terméktől

Bérgyártás Kötelezett a bérgyártató. Bérmunkának minősül pl.: karbantartás, javítás, összeszerelés, előkészítés. „Bérgyártás: a megrendelő (bérgyártató) által a bérgyártató részére ellenszolgáltatás nélkül – részben, vagy egészben – rendelkezésre bocsátott anyagokból, félkész termékekből ellenszolgáltatás ellenében termékdíjköteles termék előállítása.”

Kivételes helyzetek I. Nem keletkezik termékdíj-kötelezettség -ter. személy személyes szükséglet mértékű saját célú felhasználás esete -külföldre értékesítés esete -betétdíjas eset Külföldről behozott csomagolás(belföldre történő behozatal) Gumiabroncs passzív feldolgozása esetén

Belföldre történő behozatal Egy külföldön lévő terméket belföldre értékesítenek: Az ezt követő első tulajdonjog átruházás/saját célú felhasználás valósítja meg az első belföldi forgalomba hozatalt – ez keletkeztet termékdíj kötelezettséget

Kivételes helyzetek II. Nem kell a termékdíjat megfizetni 1) Csomagolószer után, ha a kötelezett vevője nyilatkozik arról -termékdíjátalány fizetésére jogosult -Úhcs-ben szerepel és betétdíjat alkalmaz -végfelhasználóként nem csomagolás előállítására használja fel 2.) Egyéb kőolajtermék R9 eljárással előállított termék után 3.) Egyéb kőolajtermék alapanyagként történő felhasználása esetén