ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008 ÖNKORMÁNYZATOK VIZSGÁLATA A JELENKUTATÓ INTÉZET KUTATÁSI BESZÁMOLÓJA július 30. Budapest, Kézenfogva Alapítvány „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program

1. A KUTATÁSRÓL, AZ ÖNKORMÁNYZATI MINTA ÖSSZETÉTELÉRŐL Megbízó: Kézenfogva Alapítvány. Kutatási program: „Ne hagyd magad!” fogyatékosságügyi antidiszkriminációs program. Finanszírozza: az Európai Unió és a Magyar Köztársaság. A kutatást készítette: Jelenkutató Intézet. A kutatás módszere: sztenderd kérdőív kérdezőbiztossal (kb. 35 perces személyes interjú), kvalitatív és kvantitatív adatok számítógépes rögzítése, statisztikai feldolgozása SPSS-sel. A kutatás időpontja: június-július. A kutatásba bevont települések: Budapest önkormányzata; 23 kerületi és 56 vidéki városi önkormányzat; összes érintett lakosság: fő. A kutatás célja: felderíteni, hogy van-e az önkormányzatoknak esélyegyenlőségi terve illetve programja; hogyan készült, hogyan ítélik meg működését.

1.1. AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK Szám szerinti megoszlás „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

1.2. AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK Lakónépesség szerint (összesen fő) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat)

1.3. AZ ÉRINTETT ÖNKORMÁNYZATOK Lakónépesség szerint (százalékok) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat)

1.4. A VÁLASZADÓK BEOSZTÁS SZERINTI MEGOSZLÁSA (százalék)  A személyes kérdőívek interjúalanyai elsősorban az egészségügyi, közjóléti, kisebbség- és személyügyi vezetők voltak (32,5%).  A második legnagyobb csoportot a jegyzők, osztályvezetők, referensek képezik (30,0%).  Viszonylag kis százalékban (10,0%) válaszoltak esélyegyenlőségi ügyekkel foglalkozó szakemberek, felelősök. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2. KÉRDÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVRŐL MINDEN MEGKÉRDEZETTŐL (80 ÖNKORMÁNYZAT):  2.1. VAN-E ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELELŐS AZ ÖNKORMÁNYZATBAN?  2.2. HÁNY MUNKASZERVEZETI EGYSÉG FOGLALKOZIK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKKAL?  2.3. MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VANNAK AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK?  2.4. KORÁBBAN MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VOLTAK?  2.5. MILYEN HUMÁNERŐFORRÁS-FEJLESZTÉS TÖRTÉNT EZ ÜGYBEN?  2.6. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HÁNY SZÁZALÉKÁT LÁTJÁK EL MÁS SZERVEZETEK?  VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE? AHOL NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV (14 ÖNKORMÁNYZAT):  2.9. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VÁRHATÓAN KÉSZÜL-E? AHOL VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV (66 ÖNKORMÁNYZAT):  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, MIKOR KÉSZÜLT?  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KI KEDEMÉNYEZTE, KI KÉSZÍTETTE ÉS MEGELŐZTE-E TÁRSADALMI VITA?  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KIK VETTEK RÉSZT A KÉSZÍTÉSÉBEN?  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, IGÉNYBE VETTEK-E KÜLSŐ SEGÍTSÉGET?  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VAN-E ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDŐ?  MILYEN ARÁNYÚ A HIVATALBAN DOLGOZÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ?  AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVNEK MIK AZ ELEMEI, MENNYIRE KIDOLGOZOTTAK?  MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV?  MILYEN ELEMEKET EMLÍT A TERV – HA VAN – A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL KAPCSOLATBAN?  MENNYIRE HATÉKONY, MEGVALÓSÍTHATÓ ILL. ALKALMAS AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV?

2.1. VAN-E ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELELŐS AZ ÖNKORMÁNYZATBAN? (százalék)  Az önkormányzatok kevesebb mint fele (47,5%) esetében van esélyegyenlőségi felelős vagy referens.  A területi különbségek jelentősek: miközben a Dunától Keletre elterülő városok kétharmadában van felelős, ez az arány a Dunántúli városokban nem éri el az egyharmadot sem. A fővárosi kerületeknél összességében 50% körüli arányt regisztráltunk. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2.2. HÁNY MUNKASZERVEZETI EGYSÉG FOGLALKOZIK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI FELADATOKKAL? (százalék)  Az önkormányzatok közel háromnegyedében (70%) több intézmény is foglalkozik esélyegyenlőségi feladatokkal (lásd az ábrát).  A leggyakoribb válaszok: szociális, népjóléti, oktatási, személy- és munkaügyi, humánerőforrás, szervezési egységek „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2.3. MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VANNAK AZ ÖNKORMÁNYZATOKNAK? (százalék)  Közel kilenctizedük (87,5%) számolt be fogyatékosokkal foglalkozó programokról, intézkedésekről (lásd az ábrát).  A leggyakoribb válaszok: szociális, oktatási, egészségügyi intézkedések (53,8%-uk legalább az egyiket említette), előfordult még az akadály- mentesítés, a szociális foglalkoztatás, illetve a fogyatékosok segítése. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2.4. KORÁBBAN MILYEN FOGYATÉKOSOKKAL FOGLALKOZÓ PROGRAMJAIK, INTÉZKEDÉSEIK VOLTAK? (százalék)   Négyötödük (78,7%) szerint volt ilyen programjuk korábban (lásd az ábrát).   A leggyakoribb válaszok megegyeznek a fentiekkel: szociális, oktatási, egészségügyi intézkedések (itt 35,0%- os említési gyakorisággal), akadálymentesítés, szociális foglalkoztatás, fogyatékosok segítése). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2.5. MILYEN HUMÁNERŐFORRÁS- FEJLESZTÉS TÖRTÉNT EZ ÜGYBEN? (százalék)   Az önkormányzatok negyede (26,3%) számolt be humánerőforrás- fejlesztésről az esélyegyenlőségi programmal kapcsolatban (lásd az ábrát).   A leggyakoribb válaszok: a munkatársak képzése, továbbképzések szervezése (az esetek 61,9%-ában), illetve referens, felelős kinevezése (28,6%). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2.6. A SZOCIÁLIS ELLÁTÁSOK HÁNY SZÁZALÉKÁT LÁTJÁK EL MÁS SZERVEZETEK? (százalék)  Az önkormányzatok kétharmada (67,5%) esetében más külső szervezetek látnak el szociális szolgáltatásokat (lásd az ábrát).  Ahol van segítség, átlagosan a feladatok 26,7%-át végzik külső cégek.  A szóródás jelentős: Budapest esetében 20%, a dunántúli nagyvárosok esetében 45% az átlag. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2.7. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLYEGYEN- LŐSÉGI TERVE? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

2.8. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVE? 2. (létszámarányosan, százalék)  Az önkormányzatok négyötöde (82,5%) rendelkezik esélyegyenlőségi tervvel, a fővárosnak is van (lásd az előző ábrát).  Legkisebb az arány a budai kerületek esetében (50,0%), legnagyobb a Dunától Keletre fekvő kisvárosokban (95,8%).  Lakónépesség-arányosan: 79,1%-uk él olyan településen, ahol van esélyegyenlőségi terv (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat, fő)

2.9. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VÁRHATÓAN KÉSZÜL-E? (akiknek nincs, százalék)  A 14 önkormányzat esetében a hiány leggyakoribb indokai: „nem kötelező”, nem újították a régit, előkészítés alatt.  Felüknél van olyan személy, aki az elkészítéséért felelős.  Mindegyikőjüknek szándékában áll a terv elkészítése: 42,9% esetében nincs döntés, 14,3%-nál van döntés, 42,9%-nál már készül a terv (lásd az ábrát).  A terv döntő többségüknél legkésőbb 2009-ben elkészül. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 14 önkormányzat)

2.10. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, MIKOR KÉSZÜLT? (akiknek van, százalék)  Ahol van (66 önkormány- zatnál): 18,2% esetében 2005-ben vagy előbb készült el, 16,7%-uknak az idén (lásd az ábrát).  Az esélyegyenlőségi terv átlagos terjedelme 27 oldal (a leghosszabb 151, a legrövidebb 3 oldal).  A terv elkészítésének indoka: leggyakoribb hivatkozás a törvényi előírás (50%-uk említi), emellett a pályázatok illetve a helyi igények említése fordul még elő. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.11. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KI KEDEMÉNYEZTE, KI KÉSZÍTETTE ÉS MEGELŐZTE-E TÁRSADALMI VITA? (akiknek van, százalék)  A terv készítését a legtöbb esetben a jegyző kezdeményezte (34,8%), illetve a második leggyakoribb a polgármester (27,3%) említése.  A készítésében viszonylag ritkán működtek közre külső szakértők (12,1%), elsősorban a humánpolitikai, személyügyi munkatársak készítették (33,0%), közel az esetek negyedében segítettek civil szervezetek, szakszervezetek is (22,7%).  Négyből három esetben (72,7%) társadalmi vita előzte meg a terv elkészítését, ezen belül 33,3%-nál többször is (lásd az ).  Négyből három esetben (72,7%) társadalmi vita előzte meg a terv elkészítését, ezen belül 33,3%-nál többször is (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.12. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, KIK VETTEK RÉSZT A KÉSZÍTÉSÉBEN? (akiknek van, százalék)  A terv előkészítésében 65,2% esetben vettek részt hátrányos helyzetű csoportok, civil szervezetek (cigány kisebbség, női munkavállalók, nyugdíjasok, fogyatékosok szervezetei).  A kidolgozásba az önkormányzatok 62,1%-a vonta be a szakszervezeteket (9,1% esetében nincs szakszervezet).  Az érdemi részek kidolgozását az egyes hivatali egységekkel 84,8% egyeztette (a legtöbben valamennyi irodát bevonták, volt, ahol csak az oktatási, a személyügyi, vagy a szociális irodát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.13. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, IGÉNYBE VETTEK-E KÜLSŐ SEGÍTSÉGET? (akiknek van, százalék)  Külső módszertani segítséget a terv kidolgozásához az önkormányzatok több mint fele (53%-uk) igénybe vett.  Széles a skála: legtöbben (21,2%) külső tanácsadók segítségére támaszkodtak, de sokan (18,2%) hivatkoztak a minisztériumi honlapokra, jogszabályi segédletekre. Megemlí- tették az Esélyegyenlőségi Módszertani Irodát, illetve a Közigazgatási Hivatalt is. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.14. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV, VAN-E ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDŐ? (akiknek van, százalék)  Az esélyegyenlőségi tervnek az esetek nagy hányadában (72,7%) pontos érvényességi határideje van (lásd az ábrát).  Az érvényesség határideje közel az önkormányzatok felében (47,9%) az idén lejár, egyötödüknél (20,8%) jövőre, míg egyharmaduknál (31,3%) 2010-ben vagy az után. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.15. MILYEN ARÁNYÚ A HIVATALBAN DOLGOZÓ HÁTRÁNYOS HELYZETŰ? (akiknek van, százalék)  A hivatalok dolgozói körében a hátrányos helyzetűek aránya átlagosan 9% körül mozog. Közel az önkormányzatok harmadánál (27,3%) nincs hátrányos helyzetű, míg 18,2%- uknál meghaladja a 10 százalékot arányuk (lásd az ábrát).  Településtípusonként jelentősek a szóródások: míg a budai kerületek egyikében sem dolgozik a hivatalban hátrányos helyzetű, addig a Dunától Keletre fekvő kisebb városokban 16,9% ez az arány. (Megjegyezzük: a becslések mögött erősen eltérő megfonto- lások húzódnak meg!) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.16. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERVNEK MIK AZ ELEMEI, MENNYIRE KIDOLGOZOTTAK? (akiknek van, átlag)  Az esélyegyenlőségi tervek legkidolgozottabb elemei a célok: az ötfokú skálán 4,42 az átlagos pontérték (az önkormányzatok 95,8%-ánál említenek célokat);  A konkrét intézkedések kidolgozottsága: 4,23 pont (a megkérdezettek 97,0%-ánál van);  A következő a panaszolásra vonatkozó eljárási rend (4,22 pont – 75,8%-nál van);  Ezt követi kidolgozottság szempontjából a hátrányos helyzetű csoportok elemzése (4,16 pont – 93,9%-nál van);  Kevésbé kidolgozottak az ütemtervek (3,89 pont – 83,3%-nál van);  Végül a legproblematikusabb a költségvetés (3,40 pont – csupán 65,2%-nál van). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.17. MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSO- PORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI TERV? (akiknek van, százalék)  A tervek kilenctizedében (90,9%- ában) esik említés fogyatékos személyekről.  A második leggyakrabban említett csoport (86,4% esetében) a nők.  Ezt követi a romák említési gyakorisága (75,8%).  A két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalókat is közel a dokumentumok háromnegyede (72,7%) említi.  Hasonló arányban fordulnak elő a az egyedülálló kisgyermekesek (71,2%).  A tervek egyharmadában (33,3%- ában) további csoportokat is megemlítenek (pl. külterületen élőket, megváltozott munka- képességűeket, nyugdíj előtt állókat stb.) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.18. MILYEN ELEMEKET EMLÍT A TERV – HA VAN – A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL KAPCSOLATBAN? (említések százalékban) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

2.19. MENNYIRE HATÉKONY, MEGVALÓ- SÍTHATÓ ILL. ALKALMAS AZ ESÉLY- EGYENLŐSÉGI TERV? (akiknek van, átlag)  Az esélyegyenlőségi tervek hatékonyságát a 7 fokozatú skálán a megkérdezettek 4,79 pontra értékelték.  A megvalósíthatóság szempontjából lényegesen jobb értékelést kaptak a tervek: 5,52 pontot.  A két értékelés között helyezkedik el 5,11 ponttal annak megítélése, hogy a tervek mennyiben segítik az érintettek esélyegyenlő- ségének előmozdítását. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 66 önkormányzat)

3. KÉRDÉSEK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL MINDEN MEGKÉRDEZETTŐL (80 ÖNKORMÁNYZAT):  VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA?  ÉS VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ÉRVÉNYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? AHOL NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (37 ÖNKORMÁNYZAT):  3.5. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ OKA?  3.6. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, SZÁNDÉKUKBAN ÁLL-E AZ ELKÉSZÍTÉSE? AHOL VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM (43 ÖNKORMÁNYZAT):  3.7. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MIKOR KÉSZÜLT, TERJEDELME, KÉSZÍTÉSE INDOKA?  3.8. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, HOGYAN KÉSZÜLT?  3.9. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYEZTETTEK-E ELŐTTE?  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MILYEN KÜLSŐ SEGÍTSÉGET VETTEK IGÉNYBE?  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDEJE, HOGY DEFINIÁLTÁK A CSOPORTOKAT?  HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYES ELEMEINEK MEGÍTÉLÉSE.  MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSOPORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM?  A FOGYATÉKOSOK MELY CSOPORTJAIRÓL RENDELKEZIK A PROGRAM?  MEKKORA AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA?  AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT.  AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ILLESZKEDIK-E A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ?  MILYEN NYILVÁNOSSÁGOT KAPOTT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM?  HOGYAN ÉRTESÍTETTÉK A PROGRAMRÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL FOGLALKOZÓ (CIVIL) SZERVEZETEKET?  MENNYIRE TARTJA HATÉKONYNAK ÉS MEGVALÓSÍTHATÓNAK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT?  MENNYIRE ALKALMAS A PROGRAM AZ EGYES CSOPORTOK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA?  MIRE HASZNÁLTÁK EDDIG AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT?

3.1. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

3.2. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 2. (létszámarányosan, százalék)  Az önkormányzatok közel kilenctizede (86,8%-uk) rendelkezik közoktatási esélyegyenlőségi programmal, 7,5%-uknak nincs, míg 2,5%-uk nem válaszolt (lásd az előző ábrát).  Budapesten, a kerületeiben, valamint a dunántúli nagyvárosokban mindenütt van program, a legkisebb arányban a Dunától Keletre fekvő nagyvárosokban (60%).  Lakónépesség-arányosan: 86,8%-uk él olyan településen, ahol van esélyegyenlőségi terv (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat, fő)

3.3. ÉS VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ÉRVÉNYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

3.4. ÉS VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ÉRVÉNYES ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMJA? 2. (létszámarányosan, százalék)  A településre érvényes esélyegyenlőségi programmal az önkormányzatok 53,8%-a rendelkezik, a fővárosnak nincs (lásd az előző ábrát).  A legnagyobb arányokat a dunántúli nagyvárosoknál regisztráltunk (kerek 80%), míg a legkisebbet a budai kerületekben (33,3%).  Lakónépesség-arányosan: 54,8%-uk él olyan településen, ahol van esély- egyenlőségi terv (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat, fő)

3.5. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ OKA? (akiknek nincs, százalék) A 37 önkormányzat esetében a hiány leggyakoribb indokai:  „Készítése folyamatban (18,9%);  „Nem kötelező” (16,2%);  Különböző akadályok merültek fel a készítésében (pl. nincs kapacitásuk, jogszabály nem teszi lehetővé stb. – 13,5%);  Más megoldásokat találtak, használnak (pl. „van helyette szociális koncepció”, családsegítő és egyéb intézmények foglalkoznak az esélyegyenlőséggel stb. – 13,5%);  Válaszhiány 29,7% esetében. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 37 önkormányzat)

3.6. HA NINCS ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, SZÁNDÉKUKBAN ÁLL-E AZ ELKÉSZÍTÉSE? (akiknek nincs, százalék)  Többségüknek szándékában áll a terv elkészítése: 56,8% esetében szó esett róla, de nincs döntés, 10,8%- nál van döntés, 13,5%-nál már készül a program; nincs válasz 18,9% esetében (lásd az ábrát).  A program jelentős hányaduknál (43,2%) véleményük szerint legkésőbb 2009-ben elkészül. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 14 önkormányzat)

3.7. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MIKOR KÉSZÜLT, TERJEDELME, KÉSZÍTÉSE INDOKA? (akiknek van, százalék)  Ahol van (43 önkormány- zatnál): 76,7% esetében 2007-ben vagy előbb készült el, 20,9%-uknak az idén (lásd az ábrát).  Az esélyegyenlőségi program átlagos terjedelme 50 oldal (a leghosszabb 315, a legrövidebb 5 oldal).  A program elkészítésének indoka: leggyakoribb hivatkozás az, hogy a pályázatokhoz szükséges (39,5%), a második leggyakoribb a törvényi előírás (32,6%-uk említi). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.8. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, HOGYAN KÉSZÜLT? (akiknek van, százalék)  Az esélyegyenlőségi program készítését a leggyakrabban a polgármesterek kezdeményezték (39,5%), említik még a jegyzőket, az önkormányzati testületet és különböző szakmai bizottságok vezetőit.  A program elkészítéséhez 60,5% esetében külső segítséget is igénybe vettek (általában szakértő cégeket), ezen belül 14%-nál csak külső cégek által készült a dokumentum. Alig több mint egyharmaduknál (34,9%) készült külső segítség nélkül (lásd az ábrát).  A belső készítők között elsősorban a szociális, népjóléti, egészségügyi, oktatási és művelődési egységeket, munkatársaikat említik. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.9. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYEZTETTEK-E ELŐTTE? (akiknek van, százalék)  Az esélyegyenlőségi program elkészítését az esetek 37,2%- ában személyes egyeztetés előzte meg (ezen belül 27,9%- nál több alkalommal is).  Leggyakrabban a különböző kisebbségi önkormányzatokkal, oktatási illetve szociális ellátó intézményekkel történt előzetes egyeztetés.  Harmaduk (32,6%) a tervezetet előzetesen az újságban honlapon hozta nyilvánosságra.  További 18,6%-uk kiküldte a tervezetet az érintetteknek.  Mindössze 4,7%-uk nem élt az előzetes egyeztetés semmilyen formájával (7% esetében nincs válasz). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.10. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MILYEN KÜLSŐ SEGÍTSÉGET VETTEK IGÉNYBE? (akiknek van, százalék)  A program előkészítésébe az esetek 86,1%-ában bevontak különböző hátrányos helyzetű csoportokat (elsősorban roma, fogyatékkal élő és idősebb csoportokra hivatkoznak).  Külső segítséget, segédleteket a készítés során 55,8%-uk vett igénybe (lásd az ábrát).  A leggyakoribb említés a módszertani kiadványokra, minisztériumi útmutatókra vonatkozik; de vannak, akik szakmai tanulmányutat szerveztek, vagy más önkormányzatoktól kértek segítséget a cél érdekében. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.11. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, MI AZ ÉRVÉNYESSÉGI HATÁRIDEJE, HOGY DEFINI- ÁLTÁK A CSOPORTOKAT? (akiknek van, százalék)  Az esélyegyenlőségi programnak az esetek nagy hányadában (69,8%) pontos érvényességi határideje van (lásd az ábrát).  Ahol van érvényességi határidő, az érintett önkormányzatok több mint felénél (56,7%) csak 2010 után jár le.  A törvényi előírásoknak megfelelően definiálta az önkormányzatok közel fele (48,8%-uk) a hátrányos helyzetű csoportokat. Néhányan saját vizsgálatokra, külső szakértői segítségre is hivatkoztak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.12. HA VAN ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM, EGYES ELEMEINEK MEGÍTÉLÉSE. (akiknek van, átlag) Az esélyegyenlőségi program egyes elemeinek kidolgozottsága általában eléri a „jó” minősítést:  A legkidolgozottabbak a célok: 4,63 pont az ötfokú skálán – a programok kilenctizedében (90,7%) szerepel ez az elem.  A hátrányos helyzetű csoportok meghatározása az esetek közel felében (48,8%-ában) a törvényi előírásoknak megfelelően került be a programokba. Ennek al elemnek a kidolgozottságát 4,33 pontra értékelték a megkérdezettek (a programok 95,3%-ában szerepel ez az elem).  Konkrét intézkedéseket a programok 95,3%-a tartalmaz, kidolgozottsága 4,16 pont.  Ütemterv az esetek 88,4%-ában van, „osztályzata”: 4,03 pont.  Végül a legproblémásabb a költségvetés: csak a programok 67,4%-ában van; a pontérték itt már csak 3,68. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.13. MELY HÁTRÁNYOS HELYZETŰ CSO- PORTOKAT EMLÍTI AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? (akiknek van, százalék)  A programok négyötödében (83,7%-ában) esik említés kisebbséghez tartozó személyekről.  A második leggyakrabban említett csoport (81,4% esetében) a fogyatékkal élők.  Ezt követi az időskorúak említési gyakorisága (65,1%).  Hasonló arányban (62,8%-ban) említik a munkanélkülieket.  Kevesebb mint a programok felében (48,8%) hivatkoznak a hajléktalanokra.  A kérdezett csoportok közül a legkisebb arányban (39,5%-ban) szerepelnek a pszichiátriai betegek.  A további említések között szerepelnek a gyermekek, fiatalok, tanulók, alacsonyan iskolázottak. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.14. A FOGYATÉKOSOK MELY CSOPORTJAIRÓL RENDELKEZIK A PROGRAM? (akiknek van, százalék)  Külön is vizsgálat tárgyát képezték az egyes fogyatékkal élő csoportok: rendelkezik-e külön is róluk a program.  A leggyakrabban említik e tekintetben a mozgássérülteket (81,4%), őket az értelmi fogyatékosok (76,7%), majd a halmozottan fogyatékosok követik (72,1%-os említéssel). A legkisebb arányban az autistákról rendelkeznek a programok: említési arányuk 39,5% (lásd az ábrát).  Ez utóbbi csoport (az autisták) esetében a programok kevesebb mint egyharmada (30,2%-uk) tartalmaz nevesített célokat. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.15. MEKKORA AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA? (akiknél van program, becsült adatok a lakónépesség százalékában)  Az esélyegyenlőségi programmal rendelkező 43 önkormányzat megkérdezettjei megbecsülték, hogy az egyes hátrányos helyzetű csoportok milyen arányt képviselnek a településük lakónépességén belül.  A válaszadók nyers számokat adtak, illetve intervallumokat határoztak meg. Ez utóbbi esetekben a magasabb értékeket vettük figyelembe. A lakónépesség ismeretében az arányokat százalékban számítottuk ki.  Az eredmények szerint a legnagyobb arányban az időskorúak fordulnak elő a hátrányos helyzetű csoportok közül, míg a legkisebb arányt az autistáknál regisztráltunk (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

Budai kerületek Pesti kerületek Dunántúli nagyvá- rosok Dunántúli kisebb városok Dunától Keletre fekvő nagyváro- sok Dunától Keletre fekvő kisebb városok Ösz- sze- sen kisebbséghez tartozók0,05,10,04,31,99,95,5 időskorúak10,920,09,811,24,117,314,4 munkanélküliek0,02,62,03,41,35,53,4 hajléktalanok0,00,20,1 0,90,4 mozgássérültek0,00,71,50,71,02,51,3 értelmi fogyatékosok0,00,1 0,30,01,50,6 halmozottan fogyatékosok0,0 0,30,01,40,5 autisták0,0 0,50,1 pszichiátriai betegek0,00,80,10,20,61,90, AZ EGYES HÁTRÁNYOS HELYZETŰEK ARÁNYA TELEPÜLÉSTÍPUSONKÉNT. (akiknél van program, becsült adatok a lakónépesség százalékában) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.17. AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ILLESZKEDIK-E A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓHOZ? (akiknek van, százalék) Az esélyegyenlőségi program és az adott település fejlesztési koncepciója közötti összefüggések a következőképpen alakultak:  A program alkotóinak több mint kétharmada (69,8%-uk) egyeztetett a koncepció kidolgozóival.  Mintegy 60,5%-uk hivatkozik a programban a koncepcióra.  Közel a vizsgált önkormányzatok felénél (46,5%-nál) a településfejlesztési koncepció szerves része a program.  Kétötödük (41,9%) esetében ugyanarra az időtartamra szól a két dokumentum. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.18. MILYEN NYILVÁNOSSÁGOT KAPOTT AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM? (akiknek van, százalék) Az érintett városok különféle nyilvános fórumokon ismertették a lakossággal az esélyegyenlőségi programjukat:  A leggyakrabban alkalmazott nyilvános fórum az önkormányzatok saját honlapja (79,1%-os említés).  Kétharmaduk (62,8%-uk) az önkormányzati újságot választotta.  Más sajtóorgánumokban sajtóhírként jelent meg az esetek 55,8%-ában.  További említések is előfordultak a megkérdezettek egyötödénél (18,6%-uknál): a városi TV, szakmai konferenciák, tájékoztató füzetek stb. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.19. HOGYAN ÉRTESÍTETTÉK A PROGRAMRÓL A HÁTRÁNYOS HELYZETŰEKKEL FOGLALKOZÓ (CIVIL) SZERVEZETEKET? (akiknek van, százalék) A program készítői különös gondot fordítottak az esetek legnagyobb részében a leginkább érintett hátrányos helyzetű csoportok bevonására a program készítése során:  Már az elkészítésbe bevonták a települések három negyedében (74,5%-ában) az érintett csoportok képviselőit.  Kétharmaduk (60,5%-uk) a kész programot (is) elküldte számukra.  Kisebb hányaduk (44,2%-uk) levélben vagy ben (is) értesítette a hátrányos helyzetűekkel foglalkozó (civil) szervezeteket.  Összesen kevesebb mint egyhuszaduk (4,7%-uk) nem élt ezen formák egyikével sem. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.20. MENNYIRE TARTJA HATÉKONYNAK ÉS MEGVALÓSÍTHATÓNAK AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT? (akiknek van, átlag) A válaszadók viszonylag pozitívan vélekedtek az esélyegyenlőségi programról:  A hatékonyságát tekintve átlagosan 4,84 pontot adtak a hétfokozatú skálán, amely a pozitív vélekedések enyhe túlsúlyát jelenti.  A legszkeptikusabbak a hatékonyság tekintetében a budai kerületek voltak (4,00 átlaggal), míg a legelégedettebbek a dunántúli nagyvárosok (5,00 ponttal).  A megvalósíthatóság tekintetében még egy árnyalattal kedvezőbb a kép: itt az átlagérték 5,21 a hetes skálán.  Leginkább bíznak a program megvalósíthatóságában a Dunától Keletre fekvő nagyvárosok (5,67 pont), míg az ellenkező póluson – némi meglepetésre – a dunántúli nagyvárosok helyezkednek el (4,50 ponttal). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.21. MENNYIRE ALKALMAS A PROGRAM AZ EGYES CSOPORTOK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉNEK ELŐMOZDÍTÁSÁRA? (akiknek van, átlag) Az esélyegyenlőségi program hatékonyságát a válaszadók az egyes hátrányos helyzetű csoportok szempontjából is értékelték:  A legoptimistább válaszokat a mozgássérültek vonatkozásában regisztráltunk: itt az átlagérték 5,18-nak adódott a hétfokú skálán (ahol a 7-es azt jelentette, hogy „nagyon alkalmas”, míg az 1-es, hogy „egyáltalán nem alkalmas”).  Hasonló módon a pozitív vélemények enyhe dominanciáját tapasztalhattuk az időskorúak (5,03 pont), az értelmi fogyatékosok (4,88 pont), a kisebbséghez tartozók (4,82 pont), valamint a halmozottan fogyatékosok (4,66 pont) esetében.  A legkevésbé kedvező helyzetbe e szempontból a hajléktalanokat tekintik (3,93 pont), de hasonlóan alacsony az érték a pszichiátriai betegeknél (4,08 pont) és az autistáknál (4,07 pont) is. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

3.22. MIRE HASZNÁLTÁK EDDIG AZ ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMOT? (akiknek van, százalék) Végül az esélyegyenlőségi program hasznosításáról nyilatkoztak a megkérdezettek:  Elsősorban a pályázatok elkészítésében volt hasznos az önkormányzatok számára a program: háromnegyedük (76,7%- uk) hasznosította ily módon.  Több mint felük (51,2%-uk) uniós feladatvállalásokban hasznosította a programot.  Kétötödük (41,9%) más támogatás, míg harmaduk (32,6%) címzett támogatások megszerzésében használta fel.  Végül a közbeszerzés során eddig mindössze 16,3%-uk tudta használni az elkészült programot. „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 43 önkormányzat)

4. ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK  Néhány adat arról, hol van esélyegyenlőségi terv és program együtt – településtípusonként, illetve a lakónépesség arányában.

4.1. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLY- EGYENLŐSÉGI TERVE ÉS PROGRAMJA? 1. (településtípusonként, százalék) „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 80 önkormányzat)

4.2. VAN-E AZ ÖNKORMÁNYZATNAK ESÉLY- EGYENLŐSÉGI TERVE ÉS PROGRAMJA? 2. Lakónépesség szerint (százalékok)  A vizsgált 80 önkormányzat közel felének (47,5%-ának) van esélyegyenlőségi terve és programja is. Ugyanakkor egy tizedüknek (11,3%-uknak) még egyik sem készült el.  A legkedvezőtlenebb viszonyokat a budai kerületekben tapasztaltuk: itt csak az önkormányzatok 16,7%-ában van mindkettő, ugyanakkor egyharmadában (33,3%-ban) egyik sincs.  Az ellenkező póluson a vidéki nagyvárosok helyezkednek el: a dunántúliak kétharmadának (66,7%- ának), míg a Dunától Keletre fekvők 60%-ának készült el eddig mindkét dokumentuma (lásd az előző ábrát).  Az érintett lakosság ( fő) közül kevesebb mint felük (48,2%-uk) él olyan településen, ahol van esélyegyenlőségi terv és program is. A vizsgált szempontból „ellátatlanok” (ahol egyik sincs) aránya 14,3% (lásd az ábrát). „ESÉLYEGYENLŐSÉG 2008” Jelenkutató Intézet (N= 79 önkormányzat)

KÖSZÖNJÜK A FIGYELMET!