Lakás-takarékpénztárak Magyarországon Dr. Ferencz Iván Pázmány Péter Tudományegyetem Heller Farkas Közgazdaságtudományi Intézet 2003. április 28.

Bevezetés a lakáselőtakarékosságba 1. A lakáselőtakarékosság alapgondolata: kölcsönös segítség elve, piaci kamatkörnyezettől független konstrukció Kezdetek: 1920-as évek, Németország és Ausztria (I. vh. pusztítása, hiperinfláció) zárt (ún. Bauspar-) modell: csak betétes lehet hitelfelvevő, sorbaállítás nyílt (francia) modell

Bevezetés a lakáselőtakarékosságba 2. Lakossági elterjedtség (penetráció)

Bevezetés a lakáselőtakarékosságba 3. Miért népszerű a lakástakarékpénztári rendszer Európában? az előtakarékoskodás a kultúra része tudatában vannak a kamatlábak ciklikus változásának a LTP kamata fix, kiszámítható, független a külső környezettől munkáltatói ösztönzőrendszer része lehetőség rugalmas termék-innovációra

Magyarországi előzmények I. vh. után: állami szerepvállalás „a lakásínség megszüntetésére” 1941. évi IV. tc. az építőtakaréküzlet szabályozásáról (kis hatás) 1945 után: a polgári öngondoskodás szerepének háttérbe szorítása 43/1980. PM r. az ifjúsági takarékbetétről 90/1987 PM r. a lakáscélú megtakarításokról

Jelenlegi jogszabályi környezet 1996:CXII. tv. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (Hpt.) 1996:CXIII. tv. a lakástakarékpénztárakról (Ltp.tv.) – hatályba lépés: 1997.01.01. 215/1996. Korm. r. a lakáselőtakarékosság állami támogatásáról 47/1997. Korm. r. a lakástakarékpénztár általános szerződési feltételeiről 2003. április 1.: átfogó módosítás

Pénzügyi intézmények rendszere * Hitelintézet Bank Szakosított hitelintézet Szövetkezeti hitelintézet (takarék- vagy hitelszövetkezet) Pénzügyi vállalkozás *: A Hitelintézeti törvény szerinti csoportosítás, amelynek alapját az eltérő tevékenységi kör és az eltérő egyébkövetelmények (tőke, jogszabály stb.) adják

Szakosított hitelintézetek 1. Specialitásukat külön jogszabály, vagy jogszabály rész szabályozza, amely szabályokat mindig az alapjogszabállyal (Hpt.) együttesen kell alkalmazni. Minimális alaptőke: a külön jogszabályokban szabályozott Tevékenységi kör: speciális, és/vagy nem terjedhet ki a teljes pénzügyi szolgáltatási palettára (Hpt. 3. §)

Szakosított hitelintézetek 2. Magyar Fejlesztési Bank Rt. Magyar Export-Import Bank Rt. Jelzálog-hitelintézetek Lakás-takarékpénztárak Lakásfinanszírozási lehetőségek !

A lakástakarékpénztár alapvonásai 1. Az állam az öngondoskodást támogatja lakás-takarékpénztár: lakáscélú betétgyűjtés életbiztosítás: vészhelyzetre történő önálló felkészülés nyugdíjbiztosítás: öregkorra történő előtakarékosság

A lakástakarékpénztár alapvonásai 2. Speciális szabályozás: Ltp.tv. és két Korm. r. Kizárólagosság a lakástakarék-üzletre Feladata, célja: lakáscélok saját erőből történő megvalósítását elősegítő előtakarékossági lehetőség biztosítása ezáltal hozzájárulás a hazai lakásállomány bővüléséhez, értékének megőrzéséhez Működési elve: zárt rendszer, állami támogatás Minimális alaptőke: 2 milliárd Ft (azonos a kereskedelmi bankokéval)

Lakástakarékpénztárak: tevékenységi kör Kizárólag: lakáscélú betétgyűjtés lakáscélú hitelezés lakáscélú finanszírozáshoz közvetlenül kapcsolódóan más pénzügyi intézmény, illetve biztosítóintézet részére pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység) részesedés a Hpt. szerinti járulékos vállalkozásban legfeljebb a szavatoló tőke 10%-a erejéig

Lakástakarékpénztárak: lakáscél 1. Lakótelek, lakás, családi ház, tanyai lakóingatlan vásárlása, építése, cseréje, nyugdíjasházban bérleti jog vásárlása bővítés, felújítás, korszerűsítés, helyreállítás közművek, kommunális létesítmények kialakítása, felújítása: szilárd út, kerítés, járda, telefon, áram-, víz-, gázvezeték szennyvízcsatorna, csapadékvíz-elvezető csatorna, árok, központi fűtés, informatikai hálózati kapcsolat

Lakástakarékpénztárak: lakáscél 2. szövetkezeti vagy társasházi közös tulajdonú épületrészek felújítása, korszerűsítése pénzügyi intézménytől, vagy biztosítóintézettől felvett kölcsön, valamint a hitelintézet által folyósított és igazolt célra felhasznált munkáltatói, illetve települési önkormányzat által nyújtott kölcsön kiváltása (korábban: hitelintézettől felvett lakáscélú kölcsön kiváltása)

Lakástakarékpénztárak: a konstrukció 1. Megtakarítási szakasz Előtakarékosság: min. 4 év Állami támogatás: 30%, max. 72.000 Ft-216.000 Ft (1997-ben 40%, 36.000 Ft, 1998-tól 30%, 36.000 Ft) Betéti kamat: évi 3% Áthidaló kölcsön: 2 év után, 25% megtakarítási szint elérése esetén Hitelszakasz 6%-os éves kamatozású, lakáscélú kölcsön (10% alatt kell legyen az állami támogatáshoz) futamideje: megtakarítási szakaszhoz igazodó

Lakástakarékpénztárak: a konstrukció 2. Ft 50% Kamat 3% Állami tám. 30% Hitelszakasz Saját befizetés Lakáscélú kölcsön fix 6%-os kamat idő Megtakarítási szakasz 50% Szerződéses összeg

A szerződéses összeg Fogalma: a megtakarítások, az állami támogatások, a betéti kamatok és a lakáskölcsön együttes összege Számítási alapja a havi megtakarítási és hiteltörlesztési összegnek Összege: 4 év után: 1,2-1,4 millió Ft  2,4-7,5 millió Ft 8 év után: 2,6-2,8 millió Ft  5,2-15 millió Ft

Lakástakarékpénztárak: befektetések Törvényi korlátozások a szabad eszközök (gyakorlatilag ügyfélpénzek) befektetésére min. 50% állampapír (H, EU, OECD, IMF) vagy készpénz, számlapénz max. 20% bankközi betét belföldi hitelintézetnél max. 20% áthidaló kölcsön max. 30% (korábban: 25%) jelzáloglevél

A magyar lakástakarék piac 1. 1997-ben három pénztár indult 1998-tól 2002-ig négy pénztár működött 2002. 09. 01.: a Lakáskassza-Wüstenrot Rt. átvette az Otthon Rt. állományát 2003. nyár: a Fundamenta Rt. és a Lakáskassza-Wüstenrot Rt. egyesülnek két hazai lakástakarékpénztár + 

A magyar lakástakarék piac 2. betétállomány (2003.03.31.): 77 Md Ft állami támogatás állomány (2003.03.31.): 18 Md Ft érvényben lévő szerződések (2003.03.31.): 837 ezer db szerződés összege (2003.03.31.): 576 Md Ft kiutalás (2001-től 2003.03.31-ig): 94 ezer db kiutalás (2001-től 2003.03.31-ig): 76 Md Ft szerződéses összeg

A „háromlábú” finanszírozás Önerő Lakás-előtakarékosság Hitelek - hitelintézeti: támogatott - hitelintézeti: piaci - szociális: munkáltatói, önkormányzati hitel és támogatás

Hitelintézeti piaci helyzet 1.

Hitelintézeti piaci helyzet 2.

Hitelintézeti piaci helyzet 3.

Lakáshelyzet Magyarországon (2000. évi adatok)

Lakáshelyzet Európában 1.

Lakáshelyzet Európában 2.

Lakáshelyzet Európában 3.

Lakáshelyzet Magyarországon 1. nincsenek jelentős mennyiségi problémák 1000 főre kb. 400 lakás lakások minősége elmarad az európai színvonaltól nem megfelelő közműellátottság 500-800 ezer lakás nem megfelelő színvonalú, 100-150 ezer fel sem újítható cca. 700 ezer panel vagy más iparosított eljárással épült, felújítandó ingatlan

Lakáshelyzet Magyarországon 2. túlzsúfoltság nem számottevő háztartások kb. 20%-ában kényszeregyüttélés új lakás építésében nem drámai a lemaradás jelentős regionális különbségek magántulajdon dominanciája kulturális és privatizációs okok korlátozza a lakás-rendszer rugalmasságát lakásmobilitás alacsony szinten

Finanszírozás főként magánerőből Lakásfinanszírozás Finanszírozás főként magánerőből Az EU átlaggal fordított finanszírozási arányok Saját erő Hitel 80 % 20% 85-90% 10-15% Mo. EU átl.

Lakáshitelezés fejlődését hátráltató tényezők Csak nagy mértékű állami szerepvállalás mellett érhető el a vállalható kamatszint Hosszú lejáratú hitelek hiánya Megoldatlan nyilvántartási problémák (földhivatalok) Törvényi akadályok (jelzálogjog érvényesítésének nehézkessége)

Lakáspolitikai koncepciók 106/1988. MT r. és több tucat módosítása: széttagolt kedvezményrendszer, lassú reakció a piaci változásokra 12/2001. Korm. r. és módosításai: előtérben a jelzáloghitelezés, kiterjesztett lakáscélok Nemzeti Lakásprogram 2003: társasházi, bérlakás-program, fecskeházak

A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 1. Alanyai lakástakarékpénztár szerződő: lakáselőtakarékoskodó, betétes  adós kedvezményezett: korlátozott (közeli hozzátartozó)

A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 2. A lakáselőtakarékossági szerződés létszakaszai az ügyfél ajánlata - elfogadás az ltp. által betéti szakasz kiutalás hitelszakasz

A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 3. A kiutalás a szerződések értékelése a fordulónapokon, sorbaállítás (értékszám), kiutalási feltételek a szabad eszköz meghatározása (célértékszám) kiutalási értesítő - ügyfélválasz kiutalási időszak (3 hónap) kiutalás (nem azonos a kifizetéssel)

A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 4. Hitelszakasz fix, alacsony kamatozású kölcsön, annuitásos törlesztés rendkívüli előtörlesztés lehetősége nincs korlátozva Szja.tv. 38. § szerinti adókedvezményre nem jogosít (alkotmányossági aggályok)

A zárt rendszerű előtakarékosság jellemzői 5. A lakáscélú felhasználás ellenőrzése Teljes szerződéses összegre (benne az állami támogatásra) Ha nem igazol: az ltp. a Magyar Állam képviseletében eljárva érvényesíti a követelést A végrehajtás az adóhatóság feladata

A szabályozás továbbfejlesztésének irányai 1. Új termékek munkáltatói befizetés - munkaadói szerződés (önkéntes pénztári minta) családi szerződések bevezetése (legalább a kiskorúak tulajdonszerzési kényszerének megszüntetése) Részvétel állami programokban a bérlakásprogramban kötelező előtakarékoskodás becsatornázása a lakástakarékpénztárakba

A szabályozás továbbfejlesztésének irányai 2. A konstrukció kötöttségeinek oldása Szja-kedvezmény a 6%-os kölcsönök után épületenkénti helyett lakásonkénti szerződéskötés áthidaló hitel 6 hónap után áthidaló hitel /szabad eszköz arány enyhítése 50%-os betét/SZÖ arány megváltoztatása, finanszírozási képesség javítása