Avem încredere Kezdő vállalkozói aspirációk a hatékonyság-vezérelt országokban Romániai vállalkozói aktivitás vizsgálata Szatmárnémeti, 2011.03.24.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Jogszociológia 4. előadás november 13. Uszkiewicz Erik
Advertisements

ÚMFT Gazdaságfejlesztési programok sajtóbeszélgetés július 9., Budapest Burány Sándor, államtitkár Kocsis Magdolna, IH vezető GfP sajtóbeszélgetés.
A magyar gazdaság versenyképessége Vojnits Tamás április 2.
Európa 2020 stratégia – kihívások az EU előtt Bauer Edit március 4. Dunaszerdahely.
Jelentés a fizetési mérleg alakulásáról
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
To protect the confidential and proprietary information included in this material, it may not be disclosed or provided to any third parties without the.
Modern technológiák az energiagazdálkodásban - Okos hálózatok, okos mérés Haddad Richárd Energetikai Szakkollégium Budapest március 24.
Fejlesztéspolitika a verseny- képesség szolgálatában Dr. Tétényi Tamás Magyar Közgazdasági Társaság Pénzügyi Szakosztályának ügyvezető elnöke A közgazdaságtudomány.
Winkler Gyula EP képviselő
NAPII. - mikrogazdaság Jobbágy Valér GKM. Iránymutatások - mikrogazdaság Tudással és innovációval a növekedésért 7. A K+F célú beruházások növelése és.
MTA KRTK Regionális Kutatások Intézete A VÁLLALKOZÓI „ KÖRNYEZET ” FEJLŐDÉSE A KÖZÉP - ÉS KELET - EURÓPAI ORSZÁGOKBAN MRTT 11. vándorgyűlés Kaposvár, 2013.
AZ ÚJ gazdaságfejlesztési programról
A gazdasági fejlettség mutatói
MUNKAERŐ-PIACI PARTNERSÉG
Az új történelem érettségiről és eredményeiről augusztus Kaposi József.
Utófeszített vasbeton lemez statikai számítása Részletes számítás
A tételek eljuttatása az iskolákba
GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása
Ismétlés, rendszerezés
VÁLOGATÁS ISKOLÁNK ÉLETÉBŐL KÉPEKBEN.
Tulajdonjogok és a nemzetek gazdagsága Heitger, B. [2003]: Property rights and the wealth of nations: a cross-country study Csorba László II. évfolyam.
Regionális innovációs fejlesztési lehetőségek az Új Magyarország Fejlesztési Tervben Kleinheincz Ferenc főosztályvezető, Nemzeti Fejlesztési Ügynökség.
A romániai regionális versenyképesség alakulásának elemzése az átmenet időszakában VINCZE MÁRIA, KÖLCSEY ANDREA Babes-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság-
Sárgarépa piaca hasonlóságelemzéssel Gazdaság- és Társadalomtudományi kar Gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök I. évfolyam Fekete AlexanderKozma Richárd.
Az EU kohéziós politikájának 20 éve ( ) Dr. Nagy Henrietta egyetemi adjunktus SZIE GTK RGVI.
Az oktatás az EU-ban Lisszaboni statégia: Célmeghatározás –mit –mikorra –ki által –milyen minőségben Az eszközök között kiemelt helyen az egész életen.
NOVÁK TAMÁS Nemzetközi Gazdaságtan
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
1 Magyarország 2020 perspektívájában Dr. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt november 29.
46. Közgazdász-vándorgyűlés, június 27., Cz.E. 1/17 Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet.
A külföldi működő tőke szerepe a magyar gazdaságban avagy Mit adtak nekünk a Rómaiak? Havas István Amerikai Kereskedelmi Kamara, elnök Közgazdász Vándorgyűlés.
TRANZITOLÓGIA V. ELŐADÁS
szakmérnök hallgatók számára
A évi demográfiai adatok értékelése
Határon átnyúló együttműködések – a KKV-k hálózatépítésének egy lehetősége Előadó: Firtl Mátyás általános alelnök Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat.
A kutatás-fejlesztési tevékenység évi adatai Kiemelt fontosságú diák a 143. diás ppt-s bemutatóból: 2-3, 5,7,20,21,24,42,44,54,55,57-58,60,62,65-66,71-72,73-74,87-89,91-94,95-98, ,,119-
Logikai szita Izsó Tímea 9.B.
Növekedési dilemmák Simor András Műhelybeszélgetés az Európai Társadalmi Jelentés apropóján 2008 június 10.
Az egyenlőséggel kapcsolatos attitűdök Lelkes Orsolya European Centre for Social Welfare Policy and Research, Bécs.
1 Foglalkoztatási kihívások, avagy mitől beteg a magyar gazdaság és a társadalom LIGA REGIONÁLIS TANFOLYAM 2010.NOVEMBER EGER Dr. Szabó Imre VDSzSz/LIGA.
1 Foglalkoztatási kihívások (1), avagy mitől beteg a magyar gazdaság és a társadalom LIGA REGIONÁLIS TANFOLYAM 2010.OKTÓBER 5-6 HAJÓS Dr. Szabó Imre VDSzSz/LIGA.
A munkaerő-piaci helyzet a Nyugat-Dunántúli Régióban IPA Szakértői Akadémia Harkány
LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG A Magyar Köztársaság kormánya.
Eurobarometer, %-os jövedelemnövekedés 2,1%-os sportkiadás- növekedés.
Demográfiai válság: Hová tartasz Nógrád megye?
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon
A Dél-Dunántúli régió gazdaságában rejlő potenciál – a KKV-k szerepe a gazdaságfejlesztésben.
1 Konjunktúrajelentés 2009  Az üzleti helyzet és várakozások  A befektői környezet A DUIHK 15. konjunktúrafelmérése Dirk Wölfer április 21.
Érettségi jelentkezések és érettségi eredmények 2008 Tanévnyitó értekezlet Érettségi jelentkezések - érettségi eredmények augusztus 29.
A nők foglalkoztatása, családi napközi, atipikus foglalkozatás,
Gazdasági és foglalkoztatási folyamatok Magyarországon.
TÁMOP 5.5.1/A-10/ “Jó pályán! Jó gyakorlatok továbbfejlesztése és alkalmazása a munkaerő-piaci integrációért és esélyegyenlőségért” Foglalkoztatási.
A Munkaerő-piaci helyzet Miskolcon Kiss Gábor főosztályvezető.
Transznacionális és multinacionális vállalatok
A klinikai transzfúziós tevékenység Ápolás szakmai ellenőrzése
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Kis- és középvállalkozások válaszúton: versenyképesség, innováció, nemzetköziesedés EGY SIKERES MAGYAR IPARÁG: AZ ORVOSIMŰSZER-GYÁRTÁS Sass Magdolna Pécs,
Tények, számok és folyamatok Hargita megyében , Csíkszereda.
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
A Dél-Alföld általános gazdasági helyzete és a mögötte meghúzódó EMBER
1 Az igazság ideát van? Montskó Éva, mtv. 2 Célcsoport Az alábbi célcsoportokra vonatkozóan mutatjuk be az adatokat: 4-12 évesek,1.
Az oktatás, az egészségügyi, valamint a szociális ellátás, mint versenyképességi tényezők Április 6. Dr. Molnár László Vezérigazgató GKI Gazdaságkutató.
Önkormányzati Egészségügyi Napok
Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági folyamatai
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
APEH Észak-magyarországi Regionális Igazgatósága Igazgató
Dr. Papanek Gábor Európa versenyképessége
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
„Versenyképesség, intézmények és változó gazdaság” Debrecen,
Előadás másolata:

Avem încredere Kezdő vállalkozói aspirációk a hatékonyság-vezérelt országokban Romániai vállalkozói aktivitás vizsgálata Szatmárnémeti,

Avem încredere A bemutató témája •A évi romániai kezdő vállalkozói aktivitás jellemzése világszintű összehasonlításban •A hatékonyság-vezérelt országok kezdő vállalkozói aktivitását befolyásoló tényezők azonosítása •A romániai kezdő vállalkozói szektor teljesítményének bemutatása a Global Entrepreneurship and Development Index (GEDI) segítségével

Avem încredere Global Entrepreneurship Monitor (GEM) •éves periodikusságú kutatás, három fő cél: –az országok közötti vállalkozói aktivitásbeli különbségek mérése –a vállalkozói aktivitást befolyásoló tényezők azonosítása –vállalkozásfejlesztési politikák megalapozása •18 és 64 év közötti lakosság vállalkozói aktivitásáról, attitűdjéről, aspirációiról gyűjt információt világszerte •2010-ben több mint személy volt lekérdezve 59 országból (az országok a világ népességének több mint 52%-át, a GDP-jének 84%-át képezik) •Románia 2007 óta vesz részt a 12 éves kutatásban a kolozsvári Babeş- Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának képviseletében

Avem încredere Kezdő vállalkozói aktivitás (TEA): 4,29% (18-64 év) OrszágTEA (%) Izland10,58 Lettország9,68 Norvégia7,72 Hollandia7,22 Magyarország7,13 Írország6,76 Nagy Britannia6,42 Franciaország5,83 Finnország5,72 Görögország5,51 OrszágTEA(%) Svédország4,88 Szlovénia4,65 Portugália4,4 Spanyolország4,31 Románia4,29 Németország4,17 Dánia3,77 Belgium3,67 Olaszország2,35

Avem încredere A gazdasági fejlettségi szint és a kezdő vállalkozói aktivitási ráta közötti kapcsolat (2010)

Avem încredere Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008) - Eredmények* - * Négy logit modell becslése alapján.

Avem încredere Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008) - Eredmények* - 1.Az új technológiát használó kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: -Szignifikánsan pozitívan befolyásolt az országra jellemző kockázati tőke hozzáférhetőségének mértéke által (regressziós együttható 1,320) -Negatívan befolyásoló tényezők: kor, nem, vállalkozói státus, gazdasági szabadság foka, inflációs ráta A születőben levő vállalkozók, a férfiak és a fiatalabbak új technológia használati valószínűsége magasabb.

Avem încredere Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008) - Eredmények* - 2. Az új termékekkel új piacra belépő kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: -Szignifikánsan pozitívan befolyásolt a lehetőségfelismerés (0,320), a lehetőség motiváció (0,263) és a kockázati tőkéhez való hozzáférés (0,584) által  A születőben levő vállalkozók (azok a év közöttiek, akik aktívan tevékenykednek egy vállalkozás indításán) nagyobb valószínűséggel lépnek be egy új piacra új termékkel  A kudarctól való félelem növekedése és a magasabb inflációs ráta a valószínűség csökkenéséhez vezet

Avem încredere Hatékonyság-vezérelt gazdaságok felmérése (2008) - Eredmények* - 3. A következő 5 évben legalább 19 új munkahely teremtésére számító kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: -Szignifikánsan pozitívan befolyásolt a kockázati tőkéhez való hozzáférési lehetőségek és az országkockázat mértéke által -Szignifikánsan negatívan befolyásolt a kor, a nem, kudarctól való félelem és a gazdasági szabadság index által 4. A következő 5 évben legalább 10 új munkahely teremtésével legalább 50%-os munkahelyszám növekedésre számító kezdő vállalkozóvá válás valószínűsége: -Szignifikánsan pozitívan befolyásolt a kockázati tőkéhez való hozzáférési lehetőségek mértéke által -Szignifikánsan negatívan befolyásolt a kor, nem, státus és a kudarctól való félelem által

Avem încredere A Global Entrepreneurship and Development Index (GEDI) •Az OECD és az EU célja egy olyan komplex mérőszám megtalálása, amely magába foglalja: (1)A vállalkozási folyamatot befolyásoló tényezőket (szabályozás, K+F, kultúra, finanszírozáshoz való hozzáférés, vállalkozói képességek, piaci feltételek) (2)A vállalkozói teljesítményeket – cégek, foglalkoztatás, vagyon, stb. (3)A vállalkozások tevékenységének hatását a gazdaságra •Ács és Szerb kidolgozták a Global Entrepreneurship and Development Index (GEDI)-et

Avem încredere A Global Entrepreneurship and Development Index •Mérőszám, amely teljesíti a vállalkozói szektor jellemzéséhez elengedhetetlen kritériumokat: (1)Elég komplex, hogy a vállalkozói aktivitás többdimenziós jellegét megragadja (2)Mennyiségi és minőségi aspektusokat is kiemel és magába foglal (3)Egyéni szintű és országos szintű, intézményi változókat egyaránt magába foglal

Avem încredere GEDI - Al – indexek •Vállalkozói attitűd al-index (ATT) –célja a lakossági vállalkozói attitűd azonosítása •Vállalkozói aktivitás al-index(ACT) –a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalkozói aktivitást méri •Vállalkozói aspiráció al-index (AST) –A vállalkozás megkülönböztetett minőségi aspektusait méri

Avem încredere A KKV szektor Romániában A romániai KKV szektor jellemzői, EU-s összehasonlításban (2007) RomániaÚj tagokEU átlag Vállalkozássűrűség (1000 lakosra) Átlagos alkalmazottszám KKV munkatermelékenység (egy alkalmazottra jutó bruttó hozzáadott érték, 1000 euro) A KKV szektorban alkalmazott munkaerő aránya A KKV szektor üzleti forgalmának aránya A KKV szektor bruttó beruházásainak aránya

Avem încredere Románia GEDI szerinti- és az al-indexek szerinti helyzete •Románia a 48. helyet foglalja el a GEDI rangsorban (72 országból) 0,25 ponttal; az első helyezett Dániánál több mint háromszor alacsonyabb értékkel •A hatékonyság-vezérelt országok közül az első helyezett országban (Chile) 1,6-szor magasabb érték mutatható ki, mint Romániában •A 27 hatékonyság-vezérelt, hasonló gazdasági fejlettségi szintű ország közül Románia a 16. helyen áll

Avem încredere Románia GEDI al-indexek szerinti pozíciója ( extrapolálás, Románia ) •Románia mind a négy esetben a trendvonal alatt helyezkedik el •Románia az 53. ATT szerint, 44. ACT szerint és 47. ASP szerint •A rangsort vezető országokhoz képest a legalacsonyabb értéket és a legnagyobb lemaradást az ASP al-index mutatja a vállalkozói aspirációk tekintetében.

Avem încredere Románia GEDI al-index pillérek* szerinti pozíciója ( extrapolálás, Románia ) •Zöld szín: Románia az országok első harmadában van (1-24. hely) •Sárga szín: Románia az országok második harmadában van ( hely) •Piros szín: Románia az országok utolsó harmadában van ( hely), az adott mutató szerint •A 14 pillér alapján, 7 tényező szerint a “piros,” 5 szerint a “sárga” és 2 szerint a ”zöld” zónában van Románia A 3 GEDI al-index 14 pillére

Avem încredere ATT pillér (Attitűd) - Eredmények - •LEHETŐSÉG FELISMERÉS a vállalkozói attitűdök egyik leggyengébb pillére, számottevő negatív befolyással a többi négy pillérre is. •A romániai lakosság sikeres vállalkozásindítási képessége alacsony (STARTUP KÉPESSÉG) •Hiányzik a létfontosságú elismerés és támogatottság a környezet részéről (KULTURÁLIS TÁMOGATOTTSÁG) •A fennmaradó két pillér, a kockázattűrő képesség (KUDARCTÓL VALÓ FÉLELEM) és a kapcsolatháló (NETWORKING) elfogadhatóak

Avem încredere ACT pillér (Aktivitás) - Eredmények - •Alacsony start-up szint a haladó technológiákat használó ágazatokban (TECH SECTOR), amely korlátozza a vállalkozói aktivitást •A vállalkozói aktivitási törekvések irányát jellemző intenzív verseny (VERSENY) az al-index egyik leggyengébb pillére •A lehetőségmotivált start-up-ok szintje (LEHETŐSÉG START-UP) elfogadható •A HUMÁN ERŐFORRÁS MINŐSÉGE egyik legerősebb pillér, ami azt jelenti, hogy a romániai kezdő vállalkozók viszonylag nagy arányának legalább posztliceális képzettsége van.

Avem încredere ASP pillér (Aspiráció) - Eredmények - •Az ÚJ TEHNOLÓGIA és a KOCKÁZATI TŐKÉHEZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS távol áll az elfogadható szinttől •A NEMZETKÖZIESEDÉS az egyik legerősebb pillér, ami a romániai start- up aktivitások nemzetközi piacok felé való nyitottságát mutatja •A termékinnováció (ÚJ TERMÉK) csupán kevéssel mutat a piros zóna fölötti értéket, míg a magas növekedési aspirációjú vállalkozások aránya (MAGAS NÖVEKEDÉS) elfogadható •A KOCKÁZATI TŐKÉHEZ VALÓ HOZZÁFÉRHETŐSÉG az egyik leggyengébb pillér

Avem încredere Románia relatív helyzete az alapváltozók szintjén, a hatékonyság- és innováció-vezérelt gazdaságok átlagaihoz viszonyítva ( extrapolálás, Románia ) •Az intézményi változók közül a K+F GDP-hez viszonyított aránya mutat az országok átlagához viszonyított leggyengébb értéket (GERD) •Románia elmarad az országok átlagától más innovációval kapcsolatos mutatók tekintetében is (INNOV és BUSSTRATEGY) •Az attitűdöket jellemző intézményi változók közül a legelőnytelenebb a technológiai abszorpciós kapacitás (TECHABSORP) Legelőnyösebb és legelőnytelenebb változó értékei Romániában

Avem încredere Románia helyzete a változók szintjén (Románia , más országok: , extrapolálás)

Avem încredere A GEDI és al-indexei alakulása Romániában között ( extrapolált adatok más országokra) Románia helyzete romlott között.

Avem încredere ATT pillérACT pillér ASP pillér

Avem încredere Romániai vállalkozásfejlesztési politikák - Javaslatok - 1)Új technológiákat használó vállalkozói kezdeményezések bátorítása és a technológiai abszorpciós képesség javítása 2)Vállalkozói aktivitás bátorítása azokban a szektorokban és azoknál a termékeknél, ahol a verseny nem túl erős 3)A középiskolai és posztliceális vállalkozói oktatás széleskörűbbé tétele 4)A bürokrácia és a korrupció csökkentése, a piacgazdasági elvek szerepének növelése 5)Az új technológiák használati lehetőségeinek üzleti gyakorlatban való széleskörűbbé tétele 6)Egyéni start-up befektetések bátorítása 7)Formális kockázati tőke befektetési háttér, tőkepiac élénkítése 8)A K+F-re fordított összegek növelése

Avem încredere Könyvészet •Autio, E. (2007), “Global Entrepreneurship Monitor: 2007 Global Report on High-Growth Entrepreneurship”, London Business School and Babson College: London, U.K., and Babson Park, MA. •Cassar, G. (2007), “Money, money, money? A longitudinal investigation of entrepreneur career reasons, growth preferences and achieved growth”, Entrepreneurship and Regional Development, 19(1): 89–107. •Davidsson, P. (1989), “Entrepreneurship — and after? A study of growth willingness in small firms”, Journal of Business Venturing, 4(3): 211–226. •Kolvereid, L. (1992), “Growth aspirations among Norwegian entrepreneurs”, Journal of Business Venturing, 7(3): 209–222. •Morris, M. H., Miyasaki, N. N., Watters, C. E. and Coombes, S. M. (2006), “The dilemma of growth: understanding venture size choices of women entrepreneurs”, Journal of Small Business Management, 44(2): 221–244. •Tominc, P. and Rebernik, M. (2006), “Growth aspirations of slovenian entrepreneurs – a gender differences perspective”, Journal of Contemporary Management Issues, 11(1): (1 •Wiklund, J. and Shepherd, D. (2003), “Aspiring for, and achieving growth: the moderating role of resources and opportunities”, Journal of Management Studies, 40(8):

Avem încredere Köszönjük. 26