Energiamegtakarítási lehetőségek a lakossági és kommunális szektorban Dióssy László címzetes egyetemi docens szakállamtitkár „Energiatakarékosság-környezetvédelem” Vitafórum, BME -Energetikai Szakkollegium,2008.okt.8. án

I. Hazai stratégiák, programok Keretdokumentum: „ Magyarország energiapolitikája 2008-2020”-című stratégia (Korm. által 2007/11/.28.-án, OGY által 2008/04/17.-én elfogadva) Meghatározta a vonatkozó részstratégiák főbb irányait és célértékeit un. (energiapolitikai indikátorokkal): - összmegújuló energia növelés : 136-186 PJ/év(15 %) - zöld villamosenergia: 7557-9470 GWh/év energiamegtakarítás en.hat.-i intézkedésekkel: 54-57,4 PJ/év(9 %) Részstratégiák, programok: Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2008-2016) (Korm. által elfogadva 2008/02/13.-án) Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008- 2025 időtávra (Korm. által 2008/.02/13.-án, OGY által 2008/03/17.-én elfogadva) Magyarország megújuló energiaforrás felhasználás növelésének stratégiája, 2008-2020 (Korm által 2008/09/03.-án elfogadva) Az Európai Unió: direktívákkal, jogszabályokkal, stratégiákkal ösztönzi az energiatakarékosság, hatékonyság növelését.

II. Nemzeti Energiahatékonysági Cselekvési Terv (2008-2016) Kormányzati energiahatékonysági kötelezettségek: Az energia végfelhasználás hatékonyságáról és szolgáltatásáról szóló EU direktíván (2006/32/EK) alapul. A direktíva előírja a tagállamok számára akciótervek készítését, középtávú energiahatékonysági akciók, intézkedések bemutatásával Az elkészült hazai cselekvési terv célja: 2008-tól 2016-ig bezárólag évente legalább 1%-kal kell (6,38 PJ/év) csökkenteni Magyarország végső energiafelhasználását, azaz összesen 57,4 PJ/év –el (15.955 GWh) 9 év alatt. Az évi megtakarítási kötelezettség több, mint 200 millió m3 évenkénti földgáz felhasználás megtakarításával egyenértékű. Vetítési alap: az EU CO2 kereskedelem hatálya alá nem tartozó hazai energiafelhasználás (un. energia végfelhasználás) 5 éves átlaga: 638,2 PJ (ami nem a teljes hazai energiafelhasználást jelenti, hanem ennek csak 60 %-át).

Fő beavatkozási területei Lakossági szektor épületállomány, Intézményi szektor épületállománya, Az energiaátalakítás, A közlekedés, szállítmányozás, Az építészetben (új építésű épületek)), illetve azoknál a Tipikus energiafogyasztó termékcsoportoknál, amelyek jelentősebben befolyásolhatják az energiaigények mértékét

Végső energia felhasználás szektoronként PJ GWh % Lakosság 273 75 725 40 Kommunális szektor 143 39 803 21 Ipar CO2 kereskedelem nélkül 46 12 778 7 Szállítás, Közlekedés 185 51 474 28 Mezőgazdaság 25 6 913 4 Összesen 672 186 694 100

III. Klímavédelmi szempontú megközelítés (NÉS 2008-2025) Magyarországon az éghajlatváltozás mérséklésre irányuló politika számára elsősorban a LAKOSSÁGI, ill. kommunális szektor jelenti a kulcsterületet az alábbiak miatt: Az ÜHG kibocsátásban az energetikának meghatározó szerepe van: A hazai energiafelhasználás 1155 PJ(mintegy 80 % fosszilis energiahordozóból), A teljes ÜHG kibocsátás 75 %-a energetikai eredetű, Magyarországon a 2004-es statisztikák alapján 4 millió háztartás van,

Lakossági szektor felelős az összes hazai CO2-kib. 1/3-ért (ld Lakossági szektor felelős az összes hazai CO2-kib. 1/3-ért (ld. ábra), ez reprezentálja a primer energiafogyasztás 40 %-át, Ráadásul a magyarországi összenergia-végfelhasználásnak (637 PJ) legnagyobb része a lakossági és kommunális szektorból ered (40 %-a lakossági, 21 %-a komm.-ból) ,azaz a végfelhasználási ÜHG kibocsátások döntő hányadáért is ezek a szektorok a felelősek,

A hazai végső villamos energiafogyasztás 34 %-ért (11TWh-ért) a háztartások, 31% –ért a kommunális szektor a felelős, A CO2-emisszió a végfelhasználásban folyamatosan nő, jelenleg 20 %-al nagyobb, mint 1998-ban.

Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (IPPC) megállapításai Az IPCC. IV. Értékelő Jelentése szerint is az átmeneti gazdaságokban , így hazánkban is az összes energia-végfelhasználói szektor közül döntően a LAKOSSÁGI- szektorban (főleg épületenergetika, építészet terén) van a legnagyobb kibocsátás csökkentési potenciál, de nem elhanyagolható a kommunális szféra sem, A lakossági energiahatékonyságba történő beruházások a CO2-kib mérséklésén túl másodlagos hasznok széles spektrumát eredményezheti (energiaszámla csökkenés, komfort érzet növekedés, energiahatékonyabb berendezések, klímabarát építőanyagok, innováció, munkahely teremtés, kereskedelem élénkülés, kedvező az egészségre, stb.) ún. WIN-WIN-WIN…típusú beruházások.

Azért is fontos a lakossági szektorra fókuszálni, mert eddig és a jelenlegi kibocsátás csökkentési intézkedések a lakossági szektort alig érintették, A Lakossági energiatakarékossági, energiahatékonysági TÁMOGATÁSI PROGRAMOK jelenleg csak szerény pénzügyi lehetőséget tudnak biztosítani a lakossági számára (NEP-2008, Panel Program-2008, stb.), Az EU valójában nem támogatja a lakossági energiatakarékossági, hatékonyság növelési beruházásokat

Lakossági energiafogyasztás megoszlása

Közszemlélet a lakossági energiafelhasználásról Amit az emberek hisznek: A valóságban: Forrás: Emind Survey Zukunft Haus 2003, Deutsche Energie Agentur

Közszemlélet a felmérés alapján A megkérdezettek 75 %-a nem tudta, hogy a FŰTÉS a legnagyobb energiafaló, 30 %-uk még a fűtés költségeivel sem volt tisztában, Látható, hogy az emberek döntő többsége nincs tisztában azzal, hogy a háztartásukban mik okozzák a legnagyobb energiafogyasztást, Következtetés: a felvilágosító tevékenység alapvető fontosságú a lakosság körében, figyelemfelhívás arra, hogy a háztartásukban, mindennapi szokásaik megváltoztatással, odafigyeléssel- energiát és CO2-kib-t lehet megtakarítani !

„CO2 mitigációs potenciál a magyarországi lakossági szektorban”Novikova A.-Ürge Vorzsatz D, 2008 tanulmány A friss tanulmány szerint nemcsak jelentős energia és ÜHG-csökkentési lehetőségek vannak a lakáscélú épületek energiafelhasználásban, de ezek jelentős része megtérül a megtakarított energiaköltségek miatt. Eredmény: Ha ezek a klímahatékony, megtérülő lehtetőségek megvalósulnak:, akkor: - 28 TWh-val kisebb lesz az energiafogyasztás, 2025-ben kb. 6 millió tonnával csökken a CO2 kibocsátás, 2008-2025 között 12 milliárd Euro összeberházást igényel, ugyanakkor a társadalom számára 19 milliárd Euro energiaköltséget takarít meg

Tények az energiafogyasztás mérsékléséhez A lakossági szektorban az energiafelhasználás döntő része , 80 %-a az épületek fűtéséhez, HMV előállításhoz köthető, Jelentős energia, és kibocsátás-megtakarítási lehetőségek vannak az épületek hőtechnikai jellemzőinek javításában, A jelenlegi lakásállományra vonatkoztatva az éves energiaigény négyzetméterenként 200 kWh (ebbe tartozik a fűtés, melegvíz, főzés, világítás és a háztartási gépek energiaszükséglete)

Épületek fűtési energiájának csökkentése Változtatási lehetőség Megtakarítási lehetőség Szabályozható fűtés kialakítása pl. TRSZ, programozható termosztát 5-15% Kazáncsere, kondenzációs kazán 8-16% Ablakcsere 15-25% (10-15% szellőzési, 5-10% szerkezeti veszteség csökkentés) Falak, tető, pincefödém szigetelés 25-30% (az épület geometriától függ) Összesen: 60-80%

Nyílászárók felújítása, vagy cseréje, A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek Nyílászárók felújítása, vagy cseréje, Épülethatároló felületek hőszigetelése (fal-,padlás-,padlófödém-szigetelés), Fűtési berendezés korszerűsítése, Fűtésszabályozás (szabályozható, mérhető fűtés kialakítása),távhő egyedi szabályozása, A nyílászárók cseréjét a homlokzat-felújítással együtt célszerű végezni, mert különben penészesedés alakulhat ki, ami káros lehet az egészségre!!!

A meglévő épületállomány esetén a legfontosabb beavatkozási lehetőségek A KOMPLEX ÉPÜLET FELÚJÍTÁSOK (fűtéstechnika, napkollektor, fűtésszabályozás, hőszigetelés, nyílászáró csere) akár 80 %-os energiamegtakarítást, és ezzel arányos ÜHG-kib csökkenést eredményezhet. Az épületek hőtechnikai javítására a jelenlegi gazdasági környezet még nem kedvez, de a gázáremelés mellett néhány intézkedés –épület/lakás típusonként eltérő időtávban 5-15 év alatt megtérülhet. Az egyik lehetséges legjobb nyugdíj előtakarékossági módszer lehet a komplex épületenergetikai felújítás (WIN-WIN-WIN…)

Ipari technológiával épült épületek A már meglévő épületeknél az intézkedéseknek az energia megtakarításra vetített költsége Intézkedés költsége Ft/kWh/év Ipari technológiával épült épületek Régi bérházak 1992 előtt épült házak Termosztát 4 7 5 Falak külső szigetelése 9 12 Alagsor szigetelése 6 Kondenzációs kazán 13 Tető szigetelése

Megújuló energiaforrások lakossági használata A megújuló energiaforrásokat hasznosító rdsz.-ek beruházási költsége magas. Ezért célszerű kisebb rdsz.-ekre törekedni, amit leginkább úgy lehet megvalósítani, hogy az energiafelhasználási igényt csökkentjük előbb, aztán jöhet az alkalmazásuk gazdasági és hatékony erőforrás-gazdálkodás miatt célszerű, ha az energiahatékonysági intézkedés megelőzi a megújuló energiás intézkedést.

Megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek I. Napkollektoros rdsz.-ek, amelyekkel a HMV igényének több, mint a 70 %-a, a fűtésinek 20-30%-a biztosítható, ha az épület megfelelően szigetelt; Höszivattyús rdsz.-ek (levegős;talaj/víz;víz/yíz hőszivattyú) alkalmazása fűtési/hűtési célra. A környezetkímélő működéséhez megfelelő fűtési hatékonyság szükséges (COP: min. 3,5-4);

Megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek II. Vízmelegítésre és lakások fűtésére szolgáló nagy hatékonyságú faelgázosító és pellet kazánok; Fotovoltaikus napelemek villamos energia előállításra. Itt is a hatékonyság meghatározó gazdasági kérdés; A megújló források lakossági felhasználása KOMPLEX Rdsz.-ben kezelhető az épület szigetelés, nyílászáró-csere és egyéb hőigény csökkentő intézkedések előzetes vagy párhuzamos elvégzése szükséges (különösen alacsony höm.-ű fűtési rdsz.-ek kialakításánál- Pl. kondenzációs kazán, hőszivattyúk, stb.)

Legjelentősebb megtakarítási lehetőségek ÚJ ÉPÜLETEKNÉL érhetők el (arányaiban ugyan kevesebb számú új épület miatt ez kevesebb megtakarítást jelent, de hosszú távon (kb. 100 év) meghatározzák a kibocsátásokat, az alacsony energiaigényű építési módszerek elterjedését segítik a lakossági,/komm. Szektorban) Az épületszabványok szigorítása hosszútávon biztosíthatja, hogy az energiafelhasználás az új, vagy korszerűsített épületek esetében jelentősen csökkenjen A 2006-os szigorítás kb. 30 %-os megtakarítást jelent a korábbi, 1991-es szabvány szerint i épületekhez képest A legmodernebb technológiával épülő PASSZÍV ÉPÜLETEK esetében a fűtési igény szinte teljesen kiküszöbölhető (fajlagos fűtési igénye a 15 kWh/m2/év értéket nem haladhatja meg, szemben egy átlagos családi ház 150-200 kWh/m2/év-el szemben.

Legjelentősebb megtakarítások A 0- szén-dioxid kibocsátású épületek megoldásai közé tartozik az épület szigetelése, megfelelő nyílászárók alkalmazása, hőcserélős szellőztetés, a napkollektor, hőszivattyú, (napelem),stb. Fontos tudni, - nagyobb családi házaknál 0-15 %-os költségtöbblettel, - nagyobb volumenű irodaépületek esetén akár plusz ber. költség nélkül is megvalósíthatók ezek a beruházások.

Költség hatékony energia megtakarítási lehetőségek a melegvíz előállításban Egyik néhány év alatt megtérülő lehetőség egyben víztakarékosságot is szolgálja és éghajlatváltozással összefüggő alkalmazkodási intézkedést jelent: Intézkedés Költség Ft/kWh Víztakarékos csapok, táv melegvíz szolgáltatás 1 Víztakarékos csapok, lakás saját melegvíz előállítása

Lakossági áramfogyasztás csökkentése A hazai végső villamosenergia fogyasztás több, mint 30 %-ért a háztartások felelősek, A lakosság évi 11 TWh áramfogyasztása különböző intézkedésekkel 2,8 TWh-val csökkenthető a tanulmány szerint, úgy hogy a beruházás költségei egy évtized alatt megtérülhetnek (fogy. szokásoktól függően).

Eltérő típusú fényforrások energiafogyasztása és élettartama Energiafogyasztás (hagyományos 40 W-os izzóval egyenértékű fényt adó izzokra vonatkoztatva) Élettartam (óra) Hagyományos izzó 40 W 1000-1500 Halogén fényforrás 8 W 10 000 LED-es fényforrás 3,4 W 50 000

Az energiahatékonyság javításának lehetősége A hatékonyság növelését már egy-egy berendezés cseréje is jelentősen szolgálja: átlagos modell és a legjobb prototípus között több tízszeres különbség is előfordulhat: Lakás (kWh/m2/év) Hűtőszekrény (kWh/nap) Gázkazán (MJ/nap) Légkondicionáló Átlagos modell 190 4 210 10 Új modell 110 3 180 7 Legjobb modell 68 2 140 5 Legjobb prototípus 11 1

Az épület energetikai besorolása ( Az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 korm. r. alapján) előírás

Az energetikai minősítési osztályok a 176/2008. (VI. 30. )Korm. r. 3 Az energetikai minősítési osztályok a 176/2008. (VI. 30.)Korm. r. 3. melléklete A+ <55 Fokozottan energiatakarékos A 56-75 Energiatakarékos B 76-95 Követelménynél jobb C 96-100 Követelménynek megfelelő D 101-120 Követelményt megközelítő E 121-150 Átlagosnál jobb F 151-190 Átlagos G 191-250 Átlagost megközelítő H 251-340 Gyenge I 341< Rossz

Az épületenergetikai vonatkozások Összegzése Minden típusú épületre (panel, hagyományos technológiájú, 1992 előtt épült cs.házak, új épületek, stb.) és minden energia végfelhasználóra (energia takarékos vill. berendezések, világító testek, stb.) vannak költség- és klímahatékony energiatakarékos megoldások; A régi családi házak hőgazdálkodásának és fűtési hatékonyságának javítása adja a közeljövőben a legnagyobb en. megtakarítási potenciált; Új építésű házaknál, a PASSZÍV energetikai tervezéssel az épületek jelentős és hosszútávra szóló energia megtakarítással járnak.

A SOLANOVA „siker” pilot projekt Dunaújvárosban 42 lakásos Panel épület teljes körű energetikai felújítása 2005-ben Nemzetköz összefogással (Kassel-i Egyetem, BME, Passzívház Intézet), az EU 5. kutatási és demonstrációs keretprogramjának támogatásával A felújítás során 16 cm-es szigetelés, 72 m2 nap kollektor, energia takarékos ablakok és hővisszanyeréses szellőztetési rendszer lett kialakítva Az eredmény:egy alacsony energia felhasználású épület, a fűtési energia 86%-kal csökkent, a hő komfort mind a téli mind a nyár időszakban sokat javult. A beruházás költsége 196 M Ft volt, amihez az EU 5. K+F keretprogramja, valamint KvVM is (59 M Ft) támogatást adott.

Támogatható tevékenységek IV. Hazai támogatási rendszerek a lakossági szektorban Pályázat címe, koordinátor, pályázok köre Pályázati célok Támogatható tevékenységek Keret összeg Pályázati feltételek Panel plusz-2008 ÖTM Társasházak, lakásszövetkezetek önkormányzatok Iparosított technológiával ‘92 előtt épült épületek energia megtakarítást eredményező felújítása Ablakcsere Homlokzat szigetelés Épületgépészeti felújítás Megújuló felhaszn. 10 Mrd. Ft. Csak teljes épület pályázhat, a bekerülési ktg. 2/3-a az önkormányzattal együtt lakásonként max. 500eFt ÖKO program Távfűtött épületek lakásonkénti hő fogyasztást mérő műszerek beszerzése, fűtés rdsz. felújítás Egyedi hőleadást szabályozó műszer Egyedi hőfogyasztás mérés Fűtés korszerűsítés 1,5 Mrd. Ft. A bekerülési ktg. 2/3-a az önkormányzattal együtt lakásonként max. 54eFt NEP-2008 GKM Magánszemély, lakás szövetkezet társasház Épületek energia megtakarítást eredményező felújítása Utólagos hőszig. Fűtés-melegvíz felúj. Többcélú felúj. Megújulók beépítése 2,6 Mrd. Ft. (1,6+1 Mrd.Ft.) A pályázat céljától függően bekerülési ktg. 20-30%-a, lakásonként 352eFt- 4 M Ft-ig Legkisebb támogatás: ablakcsere Legnagyobb: többcélú felúj. és a megújulók 2008 augusztus 15-től a pályázatintenzitás mértéke visszamenőleges hatállyal megnövekedett

A Zöld Beruházási Rendszer (ZBR) szakmai tervezete Nemzetközi szén-dioxid kereskedelemből befolyó bevételekre épül A KVVM kezeli Támogatható beruházások: CO2 kibocsátást csökkentik Alexandra Novikova, Ürge-Vorsatz Diána (CO2 mitigációs potenciál a magyarországi lakossági szektorban 2008.): a legnagyobb hazai CO2 megtakarítási potenciál az épületszektorban van Épületeket érintő energiahatékonysági beruházásokat kíván támogatni a ZBR

A ZBR fő ismérvei Filozófiája eltér a többi támogatási programtól (NEP, Panelprogram) Komplex felújítások és energiahatékony új építésű épületek létesítésének támogatása Első lépés: lakásszektor Igazodik: az 2002/91/EK irányelvhez, a 7/2006 (V.24.) TNM rendelethez, illetve részben az energiatanúsításról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelethez

Felújítási projektek 20-30% 20-30%

Új építésű energiahatékony épületek

A „klíma bónusz” Jutalmazó rendszer 7/2006 –re épül, Számításon alapszik Szakértői ellenőrzés Teljes épületekre Nem kell teljes lakói részvétel

Részintézkedések Nyári hővédelem Lodzsák beüvegezése Hővisszanyerős szellőzés Levegő előmelegítés földhőcserélővel A támogatás arányos a költséggel

Előnyök Komplex projektek előnyei A Klíma bónusz támogatás nem arányos a költséggel, ezért a költséghatékony intézkedések automatikusan kiválasztódnak A részintézkedések támogatása költségarányos Kevesebb adminisztráció esélye Könnyebb pályázatkezelés Az ellenőrzés fő szempontja: szigorú szakmai kontroll

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!