A vidéki társadalom

A rendi társadalom utolsó évtizedei Kisnemesség→paraszti sorban Szabad parasztok: jászkun,hajdú kerületek Határőrvidéki katonaparaszt→katonai igazgatás alatt Bérmunkások→két csoport Idénymunkások cselédek Zsellérek→földnélküliek→a földek felaprózódása miatt emelkedik meg a számuk Jobbágyok→szolgálattal tartoznak 1836-os törvények eltörölték az ajándékot és a „hosszú fuvar robotot

A XIX. század második fele 1848-as forradalom után a „jobbágy” fogalom helyébe a „paraszt” szó kerül Paraszt az,aki önálló mezőgazdasági termelésből él A kisnemesség is betagozódott a parasztság felső rétegébe Kizáródnak azok,akiknek: Nincs földjük Kevés földjük van,ezért másoknál dolgoznak

A parasztság nem egységes réteg Gazdagparaszt: 50-200 hold Középparaszt: 11-40 hold Szegényparaszt: 3-11 hold: kénytelen bérmunkát is vállalni Zsellér: csak minimális jövedelme van, bérmunkásként tengődik Jellemző az egykézés és a rokonok közötti házasság, hogy a birtok egyben maradjon

A paraszti társadalom Gazdagparasztok Földjük: 50-100 hold közötti Állandó cselédséget,napszámosokat alkalmazott „suba a subához,guba a gubához” Gyerekeit tanítatta,de maga nem lépett ki a paraszti közösségből

A paraszti társadalom II. Középparasztok Földjük: 20-50 hold A faluban a tekintélyek közé tartoztak Kisparasztok Földjük: 5-15 hold A nemzetiségi lakosság legnépesebb rétegét adták Törpebirtokosok Földjük: 1-5 holdas A családfő napszámosként dolgozik,a feleség műveli a földet

A paraszti társadalom III. Mezőgazdasági bérmunkások Cselédség 1876→ „cselédtörvény”→a cselédet gazdai hatalom alá rendelte A létfenntartás minimuma felől biztosítva volt Uradalmi puszták népe Uradalmi iparosok: gépész, kerékgyártó Tanyagazda, béresgazda, számadó juhász Kocsisok, béresek, kondások Idénymunkások Nap- vagy hószámos, summás, részes arató kubikusok→földmunkások→útépítéseknél,vasútépítéseknél,töltéseken dolgoztak

A falu elöljárósága A falu bírája A falu általános igazgatását szervezte,elsőfokú bíráskodást gyakorolt Korábban a földesúr érdekeinek képviselete Háborús időkben telkes jobbágyok töltötték be→ „sorra jár,mint a falusi bíróság” Bíróválasztás:a régi bíró átadta funkciója jelvényeit→Pl.:bírói pálca

A bíró funkciójának jelvényei

A falu elöljárósága II. A kisbíró A bíró felügyelete alatt dolgozott Feladata: Kézbesítés Hirdetés (dobolás) Hivatalok fűtése és tisztán tartása A szolgálat időtartama általában fél év Fizetését rendkívül alacsonyan állapították meg→más hirdetmények vállalása

Építkezés, lakáskultúra Életszínvonal emelkedése a lakóházak fejlődésében nyilvánul meg Változott az építőanyag→terjedőben volt a tégla Már vakolatborítást is kaptak A nádtőket felváltották a cseréptetők A szerkezeti elemeket tanult iparosok készítették

Építkezés,lakáskultúra II. Lakáskultúra: Birtokos parasztok Füstelvezetés megoldása Vályogból rakott vaslapos tűzhely→kicserélődtek az edények Házak alaprajza egységes Fűtetlen kamrából→Tisztaszoba Városi hatásra megjelenik az L alakú épület Tapasztott földpadló,de terjed a deszkapadló Bútorzat gazdagodik: sublót, konyhaszekrény, szobai szekrények

L alakú ház

Építkezés, lakáskultúra III. Lakáskultúra: Cselédség Hosszú földszintes házak Egy szobában több család is lakott A szoba csak priccsekből, földre terített szalmazsákokból és sublótból állt Asztal és szék nem volt

Ünnepek,ünnepségek,szokások Karácsony Karácsony böjtje→Dec. 24 Ezen a napon mezei munkát nem végeztek Asszonyok főztek,férfiak kitakarították az istállót Rituális csemegék: méz,fokhagyma,alma,dió Dió,lencse az „angyaloknak”→halottakra emlékezés Éjféli misei hiedelmek: Luca széke, az állatok megszólalnak

Ünnepek,ünnepségek,szokások II. Farsang Vízkereszt napjától (jan.6)- hamvazó szerdáig tart Farsang-vasárnap,farsang-hétfő és húshagyó kedd alkotja a farsangot Legjellemzőbb eseménye álarcos,jelmezes alakoskodás→Pl.: a mohácsi busójárás Ételek: fánk, Erdélyben→kürtöskalács,Magyarországon→rétes-béles

Ünnepek,ünnepségek,szokások III. Húsvét Egyházi év ünnepeinek középpontja Étel,húsvéti bárány megszentelése Hajnali keresztjárás vagy Jézus-keresés Locsolkodás: keresztelésre és egy legendára utal A legények vödörrel locsolták a lányokat,nehogy kelésesek legyenek Kedden a lányok locsolták a legényeket

Ünnepek,ünnepségek,szokások IV. Arató ünnep Az aratás befejezésének megünneplése Búzakalászból,mezei virágból arató koszorú A gazda megvendégeli a részesaratókat Tánccal fejeződött be, amelyet gyakran a tarlón tartottak meg

Ünnepek,ünnepségek,szokások V. Szüret A szüret ideje október-november hónap Gazdánként folyt a szüret Az uraság karjának fürtös hajtással való megkötözése Favázra aggatott fürtökből álló szüreti koszorú A koszorúvivőket vízzel öntözték meg Este a gazda házánál mulatság

Életszakaszokkal változó öltözetformák Küszöböt jelentett az öltözködésben egy-egy életszakasz átlépése csecsemők→fáslikba,leplekbe pólyázták Féléves kortól zubbonyt hordtak 4-5 éves korig Ahogy a gyerekek kikerültek a zubbonyból, öltözetük alig különbözött a felnőttekétől

Életszakaszokkal változó öltözetformák II. Újabb változás: legénysorba kerülés,ha valaki „nagylány” lett Ilyenkor bérmálás vagy konfirmáció→első ünnepi öltözet, a lányoknak párta ● Menyasszony ruhája nemigen különbözött a hétköznapitól,de drágább anyagból készült ● Finom részleteket is ki tudtak fejezni→Pl.: valaki anyós vagy nem

1868 nemzetiségi törvény és közoktatási törvény Európa 2. nemzetiségi törvénye államnyelv a magyar de megyei, kerületi szinten szabad nyelvhasználatot biztosított jogi, közoktatásbeli és közigazgatási téren ↔ nemzetiségek (kollektív nemzetiségi jogokat és kerületi autonómiákat akartak) Eötvös József miniszter → kötelező hat-osztályos népiskolai oktatás (6 elemi) » hazai közoktatás rendszerének átszervezése

Oktatás 1868-as törvény→az egyházak kezén hagyta a községi iskolákat Céljuk: elemi ismeretek oktatása→analfabetizmus felszámolása Tantárgyak:írás-olvasás,számolás,hit- és erkölcstan,éneklés,természetrajz,történelem,földrajz Az oktatás anyanyelven folyt 1907-1908 Lex Apponyi→kötelező a magyar tannyelv,ha a tanulók aránya meghaladta az 50%-ot.A népoktatás ingyenes lett.

Nemzetiségi változások és okai 1850: 41% magyar 1880: 46% magyar 1910: 54% magyar A növekedés okai: A természetes szaporulat A zsidóság és a németség asszimilációja A kivándorlás a szlovákokat, románokat, ruszinokat, szerbeket, németeket jobban sújtotta: összkivándorlók 66%-a A korszakban demográfiai robbanás figyelhető meg az országban: 1880-1910 között 5,7 millió fővel nő a lakosság száma, ez 42%-os növekedés Ezt csökkentette a kivándorlás 1,2 millió fővel: csak 33%-a magyar!

A kivándorlás Iránya: USA elsősorban Érintett csoportok: szlovákok, németek, románok, magyarok