Az önhatékonyság hatása a matematikával kapcsolatos továbbtanulásra végzős középiskolásoknál Készítette: Takács Hilda1 Témavezető: Dr. Lábadi Beatrix2 1 PTE BTK, Pszichológia szak, III. évfolyam 2 PTE BTK, Pszichológia Intézet, Általános és Evolúciós Pszichológiai Tanszék

ÖNHATÉKONYSÁG (SELF-EFFICACY) A fogalmat Albert Bandura (1977) vezette be a szakirodalomba a következő definícióval: az emberek vélekedése arról, hogy milyen képességekkel rendelkeznek ahhoz, hogy olyan meghatározott szintű teljesítményt produkáljanak, amely kihat életükre. Az ilyen önhatékonyság- vélekedések meghatározzák, hogy az emberek hogyan éreznek, gondolkodnak, viselkednek, valamint hogy milyen módon motiválják magukat.

Önhatékonyság (folyt.) Az önhatékonyság a következő forrásokból táplálkozhat: tényleges teljesítmény, vikariáló tapasztalatok, verbális meggyőzés, érzelmi arousal. (Bandura, 1994) Az önhatékonyság jelentősége: meghatározza, hogy belekezdünk-e egy adott tevékenységbe, mekkora erőt fektetünk be, mennyi ideig tartunk ki, mennyire tudjuk kontrollálni emocionális reakcióinkat (Bandura, 1994).

Az önhatékonyság oktatásbeli kutatása E témában az önhatékonyság kutatói (Lent és Hackett, 1987; Ashton és Webb, 1986) három területre fókuszáltak: kapcsolat az önhatékonyság- vélekedések és a pályaválasztás között, a tanárok önhatékonyságának összefüggése tanítási gyakorlataikkal és a különböző tanulói eredményekkel, összefüggés az alábbi tényezők között: tanulók önhatékonysága, más motivációs faktorok, egyetemi/főiskolai eredmények.

A MATEMATIKAI ÖNHATÉKONYSÁG ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁS KAPCSOLATA Collins (1982) : az alacsony-, a közepes-, és a magas fokú matematikai képességekhez különböző szintű önhatékonyság járulhat. A magas önhatékonysággal rendelkező gyerekek több problémát oldanak meg helyesen, és újra dolgozni kezdenek azokon a feladatokon, amelyeket kihagytak. Ez fokozza hatékonyságukat. Schunk (1984): a matematikai önhatékonyság hatással van a matematikai teljesítményre közvetlenül, valamint közvetve a kitartáson keresztül.

A Matematikai önhatékonyság és A pályaválasztás kapcsolata (folyt.) Pajares és Kranzler (1994,1995): olyan magas az önhatékonyságnak a teljesítményre való közvetlen hatása, mint az általános mentális képességé. De a képességre is szükség van: nem elég a „will”; a „skill” is szükséges a jó teljesítményhez. (Pajares, 2002). Számos kutatás (Hackett.,1995; Lent és Hackett, 1987) megerősítette, hogy az önhatékonyság hatással van a karrier-választásra is. Végzős tanulók leginkább azt a pályát választják, amelyben a legkompetensebbnek érzik magukat, és legkevésbé azt, amiben nem. (Pajares, 1995)

A MATEMATIKAI ÖNHATÉKONYSÁG ÉS A PÁLYAVÁLASZTÁS KAPCSOLATA (FOLYT.) Több kutatás is alátámasztja, hogy a matematikai önhatékonyság jobban előrejelzi a matematikai érdeklődést és a matematikával kapcsolatos pályaválasztást, mint akár a korábbi matematikai teljesítmény, akár az elvárt matematikai eredmény. Mindemellett megállapították: a végzős fiúk matematikai önhatékonysága szignifikánsan nagyobb, mint a lányoké (Hackett, 1985; Hackett és Betz, 1989; Lent, Lopez és Bieschke, 1991, 1993; Pajares és Miller, 1994, 1995). Rouxel (2001): nemi különbségek a matematikai önhatékonyságban csak serdülőkorban vannak jelen.

VIZSGÁLAT Hipotézis: A matematikai önhatékonyság jelentős befolyással bír a középiskolában végző tanulók matematikával kapcsolatos pályaválasztására: az önhatékonyság nagyobb mértékben van hatással a pályaválasztásra, mint a korábbi matematika tantárgyból szerzett érdemjegy. Meghatározóak a nemi különbségek ebben a kérdésben: a lányok alacsonyabb matematikai önhatékonysággal rendelkeznek, s ez a matematikával kapcsolatos továbbtanulásukra is kihat; nem képességbeli elmaradásuk következménye, hogy kevésbé szeretnének matematikával továbbtanulni.

Módszer Vizsgálati személyek: 77 (55 lány, 22 fiú) végzős gimnazista, átlag életkoruk 19,24 év (szórás. 79). Vizsgálati eszközök és anyagok Próba-érettségi eredmény matematikából Általános kérdőív: Demográfiai adat,(nem, születési év) Iskolai eredmény, (átlag, matematika jegy) Érdeklődési kör (fakultáció, jövőbeli terv a matematikával,pályaorientáció) Matematikai Önhatékonyság Kérdőív: Deepa Marat 2005-ben angol nyelven készített Új- Zélandon felvett kérdőíve

Módszer (folyt.) Matematikai Önhatékonyság Kérdőív: Négy matematikai önhatékonyság faktor (később együtt lásd: Matematikai Önhatékonyság): számtan/mérés, geometria, algebra, statisztika Egy általános matematikai műveletekre vonatkozó önhatékonyság faktor Egy összetett faktor, ami a következő elemeket foglalja magába: motivációs stratégiák, kognitív stratégiák, erőforrás irányító stratégiák, önszabályozó tanulás szabadidős készségek és iskolán kívüli elfoglaltság megfelelés mások elvárásainak, magabiztosság.

Eredmények: A kérdőív pszichometriai vizsgálata A kérdőív reliabilitásának megállapítása.

A Matematikai Önhatékonyság Kérdőív faktorainak összefüggései Pearson-féle korrelációs vizsgálatok: a Matematikai Önhatékonyság faktor valamennyi faktorral korrelál, kivételt képez ez alól a szabadidő.

Tanulók 2 csoportra bontva: „jó tanulók”(2007-ben 4-es, 5-ös matematika jegy): A Matematikai Önhatékonyság faktor nem korrelál a szabadidővel A Matematikai Önhatékonyság faktor korrelál a megfelelés mások elvárásainak faktorral (r= .42**) korreláció a próbaérettségi összpontszáma és a motiváció között (r= .40**) „rossz tanulók” (2007- ben 1-es, 2-es, 3-as matematika jegy): A Matematikai Önhatékonyság faktor korrelál a szabadidővel (r= .43**) A Matematikai Önhatékonyság faktor nem korrelál a megfelelés mások elvárásainak faktorral a motiváció nem korrelál a próba- érettségi összpontszámával

Önhatékonyság és nemi különbségek Varianciaanalízis: NINCS szignifikáns nemi különbség: a próbaérettségi eredmények, az átlag, a matematika jegy terén. VAN szignifikáns nemi különbség: Matematikai Önhatékonyság Jövőbeni matematikával kapcsolatos továbbtanulás szándéka

a próbaérettségi összpontszámok nemi különbségei

az átlag és a matematika jegy nemi különbségei

A Matematikai Önhatékonyság nemi különbségei A fiúk magasabb önhatékonysággal rendelkeztek a Matematikai Önhatékonyság faktorát illetően.

A matematikával való továbbtanulás szándékának nemi különbségei A jövőbeni matematikával való foglalkozás faktora szintén szignifikáns nemi különbséget árult el: a lányok kisebb mértékben szeretnének a jövőben matematikával foglalkozni.

Milyen tényezők határozzák meg a jövőbeni matematikával való foglalkozást? Logisztikus regresszió alkalmazásával modell építése: A vizsgálatba bevont független változók: nem, múlt év végi matematika jegy, félév végi matematika jegy, Matematikai Önhatékonyság faktor, matematikai műveletek, önszabályozott tanulás, erőforrás irányító stratégiák, magabiztosság, megfelelés mások elvárásainak, kognitív stratégiák, motivációs stratégiák

Összegzés Az önhatékonyság nagyobb mértékben van hatással a pályaválasztásra, mint a korábbi matematika tantárgyból szerzett érdemjegy. a lányok alacsonyabb matematikai önhatékonysággal rendelkeznek, s ez a matematikával kapcsolatos továbbtanulásukra is kihat: nem képességbeli elmaradásuk következménye, hogy kevésbé szeretnének matematikával továbbtanulni

A matematikai önhatékonyság fejlesztésének fontossága A vizsgálat rámutat a matematikai önhatékonyság fontosságára a matematikával kapcsolatos továbbtanulásban. Jövőbeni implikáció: stratégiák kidolgozásának fontossága a serdülők önhatékonyságának megerősítésére

Köszönöm a segítséget! Dr. Lábadi Beatrix Dr. Járai Róbert

Köszönöm a figyelmet!