Fiatalkorú bűnelkövetők és a szociális munka kapcsolata Készítette: Mitrovics Zoltán 2013.11.11.

Kik a bűnözők?

BŰNÖZÉSELMÉLETEK Normák, szabályok – eltérés, deviancia Paul Broca, Cesare Lombroso - az emberi koponya formája alapján be lehet azonosítani a bűnöző személyiséget William A. Sheldon - Megkülönböztetett mezomorfokat, akik jellemzően muszkuláris, aktív típusok, ektomorfokat, akik gyenge fizikumúak és edomorfokat, akik testes emberek.

BŰNÖZÉSELMÉLETEK Edwin Sutherland - A differenciális érintkezés elmélete szerint azok a személyek, akik gyakrabban kerülnek kapcsolatba bűnözői normák követőivel, nagyobb valószínűséggel válnak bűnözőkké Émile Durkheim – elmélete szerint Anómia akkor alakul ki, amikor a társadalmi élet egy adott területén nem léteznek világos szabályok, a hagyományos normák és szabályok fellazulnak újak pedig még nem lépnek a helyükbe. Ilyen helyzetben – Durkheim szerint – az emberek megzavarodnak, nem találják a helyüket, a deviáns viselkedésre – elsősorban az öngyilkosságra – való hajlam növekszik.

BŰNÖZÉSELMÉLETEK Edwin Lemert - A címkézés elmélete szerint attól fogva, hogy az egyén megkapja a bűnöző címkét, az egész életében végig kíséri Goffman - ezt a minősítést nevezte stigmának vagy megbélyegzésnek. A megbélyegzést követően, annak hatására az elmélet alapján, az egyén újabb bűncselekményeket követ el

BŰNÖZÉSELMÉLETEK A deviáns viselkedés a társadalom többsége által elfogadott normák megszegését jelenti Az elmúlt években/évszázadokban a korábbi elméletek a bűnözés okainak feltárása kapcsán szerteágazóak, sőt a társadalomtudományon (szociológia) belül sem alkotnak egységes képet. A különböző okok és magyarázatok valószínűsítik, hogy a megoldás sem határozható meg egyszerűen

BŰNÖZÉSELMÉLETEK A bűncselekmények tetteseit a különböző társadalmakban eltérően szankcionálhatják a leginkább ismert elzárással, letöltendő börtönbüntetéssel vagy alternatív szankciókkal, melyek elsősorban figyelmeztetések, intézkedések és az ismételt bűnelkövetés megakadályozását hívatottak elősegíteni. Az alternatív szankciók részben a prevenció, részben a korrekció elvére épülnek, mivel a bűncselekményt elkövetőt bünteti (korrekció), s egyben a későbbi bűncselekmények megvalósulását próbálja megelőzni (prevenció).

Büntethetőségi alapelvek Btk. 4. § (1) Bűncselekmény az a szándékosan vagy - ha e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli - gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre e törvény büntetés kiszabását rendeli. nullum crimen sine lege - nincs bűncselekmény törvény nélkül nulla poena sine lege - nincs büntetés törvény nélkül

Életkori megoszlás Gyermekkorú Fiatalkorú Felnőtt

Gyermekkor - Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.

Fiatalkor - Fiatalkorú az, aki a bűncselekmény elkövetésekor tizenkettedik életévét betöltötte, de a tizennyolcadikat nem Felnőtt – 18. év betöltését követően

A gyermekkorú elkövetők és a fiatalkorú bűnelkövetők összefoglaló adatai REGISZTRÁLT BŰNELKÖVETŐK FIATALKORÚ BŰNELKÖVETŐK GYERMEKKORÚ BŰNELKÖVETŐK SZÁMA 2003=100% ARÁNYA 2003 118 145 100 10 473 8,86 3 553 2004 130 182 110,19 12 325 9,47 117,68 3 963 111,54 2005 133 790 113,24 12 197 9,12 116,46 3 697 104,05 2006 124 171 105,1 11 287 9,09 107,77 3 565 100,34 2007 116 161 98,32 10 909 9,39 104,16 3 387 95,33 2008 116 584 98,68 11 438 9,81 109,21 3 433 96,62 2009 112 830 95,5 10 036 8,89 95,83 2 573 72,42 2010 122 529 103,71 11 248 9,18 107,4 2 607 73,37 2011 112 895 95,56 11 034 9,77 105,36 2 714 76,39 2012 100 239 84,84 10 056 10,03 96,02 2 604 73,29

Bűnelkövetéshez vezető okok Családi okok: nem megfelelő családi környezet, szülői felügyelet hiánya, válások Bűnöző életmódot követő minta Kábítószer fogyasztás, alkohol fogyasztás Ellenőrizetlen szabadidő, késő esti csavargás, az életkornak nem megfelelő éjszakai szórakozó helyek látogatása Baráti környezet: csoportnorma szerepe, rossz modell-követés Iskolai problémák: tanulmányi nehézségek Egyéb okok: médiahatás, stb.

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés 1. Életutak – „teljes érzelmi elhanyagolás” Otthon a fiatalt teljes mértékben elhanyagolják, ennek lehetnek okai a szülők közt fennálló konfliktus, rossz anyagi helyzet, alacsony iskolai végzettség, alkohol problémák és az ezekből eredő feszültségek Iskolában szintén kudarcok érik, nem tudja teljesíteni a tőle elvártakat Elidegenedik környezetétől, olyan barátokat keres akik megértik, s ha ez a csoport bűncselekményeket követ el, akkor ő alkalmazkodni fog a csoport normáihoz, különben ezt is elveszti

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés 2. Életutak – „az agresszív, erőszakos család” A családban mind a partnert, mind a gyermekbántalmazás jelen van Ebből a környezetből érkezik az iskolába ahol kortársaival ő is agresszíven viselkedik Egy idő után elidegenedik kortársaitól és az iskolától, családjától is, csavarogni kezd, bandákhoz csapódik, bűncselekményeket követnek el

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés 3. Életutak – „váltás a fiatal életében” Apa nagyon szigorú, esetleg bántalmazó, uralkodó típus akitől a gyermeke fél Anya, az erőszakot elveti, túl engedékeny Ha az apa eltűnik a kapcsolatból az anya nem képes kellő tekintélyt szerezni a gyermekénél akkor a gyermek egy „légüres térbe” kerül ahonnan könnyen sodródik. Az otthonról hozott agresszív minták alapján minták alapján választ csoportot. Előbb utóbb garázda, bűnelkövető életmód alakul ki.

Csemáné Dr. Váradi Erika: A gyermek és fiatalkori bűnözés 4. Életutak – „mélyszegénység” A családot megélhetési gondok sújtják, melyek a szülők között állandó feszültséget generálnak. Mindez a gyermek iránti figyelem csökkenéséhez, érzelmi elhanyagolásához vezet. Fiatal az iskolába kerülve az otthonról hozott feszültség miatt nem tud teljesíteni a kudarcélmény állandóvá válik, mely következtében a fiatal elfordul családjától, iskolától és a már ismertetett utat kezdi járni

ÖSSZEFOGLALVA Döntően vagyon elleni deliktumok Csoportos elkövetés Jellemzően ismerősök és kortársak sérelmére Az elkövetők családban, szüleikkel élnek Többnyire (nagy százalékban) férfi elkövetők Alkohol és kábítószer fogyasztása kiemelt rizikótényező

Lehetséges büntetések Ügyészség Megrovás Vádemelés elhalasztása Bíróság Próbára bocsátás Felfüggesztett szabadságvesztés Szabadságvesztés Feltételes szabadságra bocsátás

Szükség van más típusú szociális munkára?

Lehetséges különbségek A segítő kapcsolatban a kliens szerepe aktív, kezdeményező, döntően mellérendelt, együttműködési szándékától elállhat. A segítő számára az időtartam többnyire szélesebb és kevésbé szigorú határok között mozog Kontroll és támogatás egyensúlya

Társadalmi Bűnmegelőzés Nemzeti Stratégiája Prioritások: Jelzőrendszer fejlesztése Szakemberek képzése, együttműködése Gyermekek erkölcsi értékrendjének fejlesztése Veszélyeztetett helyzetben lévők segítése Fiatalkorú elítéltek társadalomba való integrálása

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!