MIÉRT KELL MEGISMERNI ÉS MEGISMERTETNI AZ EXERGIÁT?

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
ÁLTALÁNOS GÉPTAN Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem
Advertisements

Készletgazdálkodás.
Mozgó testek hőmérséklete: egy régi probléma új kihívásai
Az állati termelés táplálóanyag szükséglete III.
Termodinamika.
Körfolyamatok (A 2. főtétel)
A relativisztikus hőmérsékletről
A jele Q, mértékegysége a J (joule).
Mezoszkopikus termodinamika: eloszlásváltozók Bíró T.S., Lévai P., Ván P., Zimányi J. MTA, RMKI, Elméleti Főosztály –Mezo-termo –Mezo-statfiz –Mezo: QGP.
 Vizsgajegy két részvizsga (írásbeli+szóbeli) alapján  írásbeli: 40%-os súly (150 perces, 4 számpélda)  szóbeli: 60%-os súly (kiadott tételsor szerint,
3.2. A termodinamika első főtétele
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
Entrópia és a többi – statisztikus termodinamikai bevezető
SZÉN NANOSZERKEZETEK (FULLERÉNEK, SZÉN NANOCSÖVEK, GRAFÉN) előadás fizikus és kémikus hallgatóknak (2013. tavaszi félév – április 16.) Kürti Jenő ELTE.
SZÉN NANOSZERKEZETEK (FULLERÉNEK, SZÉN NANOCSÖVEK, GRAFÉN)
A fémek és ötvözetek kristályosodása, átalakulása
Hő- és Áramlástan II. Termodinamika és Hőközlés (NGB_AG004_2)
Az entalpia és a gőzök állapotváltozásai
Egyszerű állapotváltozások
Cms Ütközések leírása tömegközépponti rendszer segítségével.
KISÉRLETI FIZIKA III HŐTAN
Hőtan (termodinamika)
HŐÁTVITELI (KALORIKUS) MŰVELETEK Bevezető
Passzívházak épületgépészeti rendszerei
Hagyományos energiaforrások és az atomenergia
A TERMELÉS TÁPLÁLÓANYAG- SZÜKSÉGLETE IV. A tejtermelés táplálóanyag- szükséglete.
Fényes Imre: A termodinamika alapjai Akadémiai Kiadó, Budapest, 1952.
II. főtétel általánosan és egységesen? Stabilitás és folyamatok
Mozgó testek hőmérséklete relativisztikus sebességek esetén
Gyengén nemlokális kontinuumelméletek: szilárd vagy folyadék, kontinuum vagy részecske? Ván Péter MTA, RMKI, Elméleti Főosztály és BME, Kémiai Fizika.
Gyengén nemlokális nemegyensúlyi termodinamika, … Ván Péter BME, Kémiai Fizika Tanszék –Bevezetés –Elvek: II. főtétel és mozgásegyenletek –Példák: Hővezetés.
BIOMECHANIKA.
Mi a reakciók végső hajtóereje?
Termodinamikai alapok, energiaátalakítás
Hőtan (termodinamika)
Dh=dq-dw t =dq+v*dpM16/1 dp=0 esetben dh=dq mivel dq =c p (T)dT (ideális gáz esetén c p =c p (T) ) 1 2 dh= 1 2 c p dT h 2 -h 1 =c p (T 2 -T 1 ) h 2 =c.
ENERGIAELLÁTÁS Dr. Petz Ernő c. egyetemi tanár
9. előadás Hőtan (termodinamika). A „termodinamika” elnevezés megtévesztő A termodinamikában egyensúlyi folyamatok sorozatán át jutunk a kezdő állapotból.
Dr Jedlovszky Pál ELTE TTK
SZÁMÍTÁSI FELADAT Határozzuk meg, hogy egy biomassza alapú tüzelőanyag eltüzelésekor a kén-dioxid emisszió tekintetében túllépjük-e a határértéket. Az.
Hangterjedés granuláris anyagokban Gillemot Katalin November 30.
Termodinamika és statisztikus fizika
Elektronika 2 / 3. előadás „Bemelegítés”: Visszacsatolt kétpólusú erősítő maximálisan lapos átvitelének feltétele. Feltételek: 2/1›› 1 és H0 ›› 1.
A Van der Waals-gáz molekuláris dinamikai modellezése Készítette: Kómár Péter Témavezető: Dr. Tichy Géza TDK konferencia
Fizikai kémia és kolloidika
Hő és áram kapcsolata.
A termodinamika II. főtétele
Kenyér kihűlése Farkas János
Rövid életrajza Következtetés Tanulmánya Felfedezés Bizonyítása
Hermann von Helmholtz Kerekes Evelin 11.c. Hermann Ludwig von Helmholtz  augusztus 31.-én Potsdamban született  szeptember 8.-án Charlottenburgban.
Ludwig Boltzmann.
Sarki róka Hossz: 80–110 cm Testsúly: 5,5–9,5 kg.
Termodinamika Részösszefoglalás Hőközlés ráhangolódás
Entrópia Egy szobában kinyitunk egy üveg parfümöt. Mi a valószínűbb?
Készítette: Bádenszki Paszkál 11. c Január 2-án született Kösin-ben (ma Koszalin) augusztus 24-én halt meg Bonnban. Német származású fizikus.
William Thomson (Lord Kelvin)
Julius Robert Mayer Készítette: Nagy Fanni.
William Thomson Lord Kelvin
Hő és az áram kapcsolata
Ludwig Boltzmann.
Dinyák Adrienn 10.a.  Születése Születése  Tanulmányai Tanulmányai  Munkái Munkái  Magánélete Magánélete  Fizikai elért eredményei Fizikai elért.
Termodinamika és ipariökológia Martinás Katalin ELTE Atomfizikai Tanszék.
A belső energia tulajdonságai Extenzív mennyiség moláris: Állapotfüggvény -csak a rendszer szerkezeti adottságaitól függ -csak a változása ismert előjelkonvenció.
A Dunaújvárosi Főiskola megújuló energiaforrás beruházásának elemzése Duhony Anita /RGW4WH.
A termodinamika II. és III. főtétele Fizikai kémia előadások 3. Turányi Tamás ELTE Kémiai Intézet.
A termodinamika első főtétele
Nagyrugalmas deformáció Vázlat
Tremmel Bálint Gergely ELTE-TTK, környezettudomány MSc
A termodinamika második főtétele
A relativisztikus hőmérsékletről
Előadás másolata:

MIÉRT KELL MEGISMERNI ÉS MEGISMERTETNI AZ EXERGIÁT? Martinás Katalin ELTE

http://gcep.stanford.edu/research/exergy/resourcechart.html

EXERGIA Exergia: Könnyen interpretálható Kiszámolható (mérhető) A gazdaság alapja (szűkös erőforrás)

TEMATIKA Exergia Miért idegen egy fizikusnak (termodinamikusnak)? Exergia alapú termodinamika Egyszerűbb és általánosabb, mint az entrópia alapú Gazdasági alkalmazás

B =(Emech - Emech,o )+ (T-To)S – (p-po)V+ (μ-μo)N. EXERGIA A rendszerből kinyerhető maximális munka B = (Er+E) – (Er + E)o B =(Emech - Emech,o )+ (T-To)S – (p-po)V+ (μ-μo)N.

EXERGIA TÖRTÉNET 1956 Randt -exergy 1966 Fényes – exergia 90-es évek – gazdasági értékelések

MIÉRT IDEGEN A FIZIKUSOKNAK, FIZIKA TANÁROKNAK AZ EXERGIA? A mechanikai energia nem része a termodinamikai leírásnak

MECHANIKAI MUNKA Az egyensúlyi termodinamikában: A hő nem alakítható át teljesen mechanikai munkává dW <= (1 – T1/T2)dQ Az entrópia dQ/T <=dS

EXERGIA ALAPÚ TERMODINAMIKA II. főtétel (Planck): Magától (más rendszer hatása nélkül) a Földön minden nehéz test magától csak lefele mozdulhat el. Ha a test nehezebb, mint a levegő, akkor az önmagától csak lefele mehet. Ha fel akarjuk emelni, akkor munkát kell végezni. Munka: Ha az m tömegű súly magassága  h-val változik, akkor  L = mg h munkavégzés történik.

EXERGIA ALAPÚ TERMODINAMIKA I. Főtétel dE = dLt + dQ E a teljes energia, Lt a teljes munka, Q a hőközlés dLt = dW +dL L a termodinamikai munka W az exergikus munka

A TERMODINAMIKAI MUNKA dL = intenzív * extenzív változás Az extenzív átadódik – a munka nem! Térfogati munka L12=-p1dV, L21=p2dV, L21 = -p2/p1 dL12 A termodinamikai munka csak egyensúlyi esetben adódik át. Nemegyensúlyban mindig keletkezik mechanikai munka is. dW21 =(1 - p2/p1 )dL12

EXERGIKUS MUNKA dW = dE - dL-dQ . , Tipikus: erő*elmozdulás Az exergikus munka teljesen átadható. A mechanikai munka ebbe a csoportba tartozik.

TERMODINAMIKAILAG IZOLÁLT RENDSZER Nincs hőközlés és termodinamikai munkavégzés dW = dE Belső exergia a maximális munkavégzés, b=max ∫ dW = E-Eo

II. FŐTÉTEL Termodinamikailag izolált rendszerben db = dW -D D a disszipáció D>=0 D= 0 reverzibilis folyamat D>0 irreverzibilis folyamat

TERMODINAMIKAI ENERGIA A = E – b dA = dL + dQ + D Belső exergia (mechanikai energia) nem vész el, csak átalakul termodinamikai-energiává.

MUNKAVÉGZÉS - HŐKÖZLÉS 1. rendszer 2.rendszer mechanikai munka dW -(dW + (1-Y2/Y1)dL +(1-T2/T1)dQ) termodinamikai munka dL - Y2/Y1 dL hő dQ -T2/T1 dQ

MAXIMÁLIS KINYERHETÖ MUNKA Rezervoárban (Yo) – D=0 B= Wmax = ∫egyensúly(dW + (1-Yo/Y)dL +(1-To/T)dQ) Egyensúlyi állapotban B=0. Nemegyensúlyi állapotban B > 0.

B változása dB/dt = dW/dt +J – D J az anyag és energia áramok által szállított exergia D a disszipáció, D >=0

EXERGIA (gazdasági) Legyen Yo – To = 290 K, po= 101 kPa B =b + ∫(T-To) Cv dT/T ahol Cv a hőkapacitás Szokásos gazdasági problémáknál b = Emech + Eem+ ∑i Mi bi

EXERGIA SZÁMÍTÁS PÉLDA: a PB-gáz exergiája: 40% a propán (C3H8) és 60%-a bután (C4H10). Bután exergiája bp= 47,4 MJ/kg, Propán exergiája bb= 48,8 MJ/kg b=0,4*bp +0,6*bb = 48,2 MJ/kg.

Egyensúlyi Termodinamika dB/To =dW/To+(1/To- 1/T)dA +(po/To - p/T)dV Legyen 1/To = 0, dS = dA/T +p/TdV =dQ/T + D/T dS >= dQ/T S az „egyensúlyiságot méri”, S =S(A,V,..)

Köszönöm a figyelmet!