A tanári munka sikerességének vizsgálata a pedagógiai attitűdök, a tanár-diák viszony és az iskolai élmények összefüggésrendszerében Indoklás doktori (PhD) disszertáció és annak rejtett dimenziói, érdekességei Készítette: Fűzi Beatrix

A Kutatás bemutatása

A kutatás koncepciójának alakulása, időbeli ütemezése 2004 Kérdőív és kipróbálása 2006-07 KUTATÁSI KONCEPCIÓ, ESZKÖZÖK, EREDMÉNYEK (Tanári kérdőív, interjú 31 tanár Tanulói kérdőív 375 diák) 2010-11 Ismételt kutatás 2005 Interjú és kipróbálása 2007-09 Tantárgy-fejlesztés 2009-10 Kipróbálás I. Beválás-vizsgálat I. 2010-11 Kipróbálás II. Beválás-vizsgálat II. 2006 Szakirodalmi meta-elemzés 1/20

Kutatási koncepció és hipotézisek Pedagógiai attitűdök Indikátorok: Kedveltség Eredményesség Jó közérzet Diákokkal kapcsolatos attitűdök Élmények és reflexiók 2/20

Diákokkal kapcsolatos attitűdök Kutatási eszközök Indikátorok Befolyásoló tényezők Kedveltség Tanulói kérdőív Pedagógiai attitűdök Tanórára való felkészülés Módszerhasználat Tanári kérdőív Attitűdskálák Rangsorolás Flow-kérdőív Metaforák Q-rendezés Nyíltvégű kérd. Eredményesség Osztályzatok és változásuk Tanórai aktivitás Tantárgyi attitűd és változása Flow Diákokkal kapcsolatos attitűdök Hasonlóság Nyitottság Inspirálódás Kvalitatív és kvantitatív eljárásokkal történő elemzésre is lehetőség nyílt Közérzet Kiteljesedés Jövőkép Elégedettség Ideálhoz való közelség Flow Élmények és reflexiók Élmények típusa Gondolkodás – cselekvés Időbeli jellemzők A reflexió tartalma Flow Tanári interjú Óramegfigyelés

Sajátos kutatás-módszertani elemek

Q-rendezés – kényszerválasztás alkalmazása A diákok reakcióit nagy biztonsággal ki tudom számítani. Általában tudom, hogy miért sikerült jól/rosszul az órám. Szívesen megnézem a kollégáim óráit, hogy ötleteket merítsek. A munkámban főként az intuícióimra hagyatkozom. A tanítási módszert az óra megkezdésekor intuitív módon választom. … 26. … 1. 2. 3. 4. 5. Inkább nem jellemző Kö-zöm-bös Inkább jellemző -3 -2 -1 1 2 3 Az attitűdskálákkal szemben állásfoglalásra kényszeríti a válaszadókat. Ez egyben előnye és hátránya is. 6 8 7 9 15 11 13 16 10 12 21 14 22 19 18 24 20 26 23 25 17 4/20

A Q-rendezéssel nyert adatok felhasználása Kezelhető: Rangsorolt adatként Korreláció számítás, különbözőség vizsgálat, leíró statisztika, stb. Intervallum adatként Állítások és személyek helycseréje Biztosítható a normál eloszlás Faktoranalízis végezhető Személyek közötti hasonlóságok feltárására Személyen belüli – pl. időbeli,kontextushoz kötött – stabilitás 5/20

A vizsgált minta Középiskolás diák 871 fő (∑1600 fő) Tanár 53 fő (∑70 fő) Tanár 53 fő (∑70 fő) 35 fő Önjellemzést adó tanárok = Egyéni elemzést vállaló tanárok = Mindkét kutatásban részt vevő tanárok= 9 fő 22 fő 6/20

Homlokzatóvó tendenciák megjelenése

Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 1. Kedveltek Elutasítottak A tanárok kedveltsége a diákok és a tanárok megítélésében 7/20

Valóságérzékelés – homlokzatóvás? – 2. Sikeres pedagógus esetén Sikertelen pedagógus esetén 8/20

eredmények

A sikeresség indikátorainak vizsgálata H1: Sikeresség = kedveltség+eredményesség+ jó közérzet Kedveltség – diákok tantárgyi attitűdje r=0,813 p=0,0001 Összefüggés és különbözőség vizsgálatok is megerősítik a hipotézisben foglaltakat Faktoranalízis kedveltség, eredményesség, jó közérzet egyetlen faktorba tömörül, mely a variancia 68,5%-át magyarázza Kedveltség – tanári szorongás r= -0,388 p=0,021 Példák az összefüggés és különbözőség vizsgálatok eredményeiből: Tanár kedveltsége – eredményessége a tanulók osztályzatainak változása (r=0,62 p=0,0001 N=52) a diákok órai aktivitása (r=0,723 p=0,0001 N=52) a diákok tantárgyhoz való aktuális attitűdje (r=0,813 p=0,0001 N=52) a diákok tanórai flow mutatója (r=0,798 p=0,0001 N=52) Tanár közérzete – eredményessége Tanári szorongás – tanulói osztályzatok (r= -0,366 p<0,05 N=34) Tanári jövőkép – tanulói osztályzatok (r= 0,42 p<0,05 N=34) Tanári kiteljesedés - a tanulók tantárggyal kapcsolatos attitűdváltozása (r= 0,34 p<0,05 N=34) Tanár közérzete – kedveltsége A kedveltség a tanár szorongás-mutató(r=0,388 p=0,021 N=35) Faktoranalízis: KMO=0,828 Sikeresek és sikertelenek diákjainak órai aktivitása p<0,01 9/20

További eredmény a kedveltséggel és eredményességgel kapcsolatban Ok: a kedveltség. Okozat: az eredményesség. Az elsőként szerzett osztályzatok közt nincs különbség A jegyek változását a tanár kedveltsége magyarázza Nincs következetesség a sikertelen tanárok osztályozásában H5: A sikeresség nem jelezhető előre a tanárok neme, életkora, tantárgya és tanítással töltött ideje szerint Kedvelt (r=0,574 p=0,032) és a közömbös (r=0,686 p=0,0001)tanároknál a tanulói aktivitás és teljesítmény között szignifikáns pozitív kapcsolat van, az elutasított tanároknál viszont nincs kapcsolat. 10/20

A befolyásoló tényezők vizsgálata/1. H2: A sikeres pedagógusok diákképe, diákokkal kialakított kapcsolata pozitívabb Hasonlóság és kedveltség r=0,389 p=0,021 A tanári közérzet hat mutató-száma a hipotézis szerinti összefüggést mutat A tanulók teljesítményének a két adatgyűjtési időszak közötti változása pedig azzal mutat pozitív együtt járást, hogy a tanár mennyiben tudja inspirációként értelmezni a diákok társaságát (r=0,429 p=0,011 N=34). A tanári közérzet hét mutatószámából hattal a hipotézis szerinti összefüggést mutat mindhárom diákok iránti attitűd mutató. (Egyedül a jövőképpel nem.) p=0,02 p=0,015 Osztályzatok változása és inspiráció r=0,429 p=0,011

A sikerességet befolyásoló tényezők/2. H3/1: A sikeres tanárokat a tanórákra való felkészülésben nagyobb mértékben jellemzi a tanulóközpontúság A tananyag és a tanári tevékenység tervezése megelőzi a tanulókkal kapcsolatos szempontokat A tanulókra való ráhangolódás és tanulói sajátosságok figyelembe vétele a sikereseknek fontosabb, de nem szignifikánsan A diákokra való ráhangolódás és a tanár személyes kiteljesedésének érzése (r= 0,408 p<0,05 N=34), saját ideáljának megvalósítottsága (r= 0,367 p<0,05 N=34)közti összefüggés is a hipotézisek szerint alakul. Tehát a magukat szerepükben jobban érző pedagógusok egyúttal nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a növendékeikkel kapcsolatos érzelmi, hangulati összhang megteremtésének, illetve akiknek nem sikerül a növendékeikkel kapcsolatos összhang megteremtése, azok rosszabbul érzik magukat szerepükben. A tanárok jövőképe és tervezési szempontjaik is feltételezéseink szerint függnek össze. A tananyag tervezésére jobban ügyelő pedagógusok kevésbé pozitív jövőképpel rendelkeznek, mint a tanulói sajátosságok figyelembe vételét (r= 0,538 p<0,01 N=33) és az óra hangulatának tervezését (r= 0,381 p<0,05 N=34) fontosabbnak tartók. Az összefüggés mindkét irányból értelmezhető. Lehetséges, hogy akik a pedagóguspályát kevésbé perspektivikusnak találják, azok tevékenységüket racionális, megoldandó feladatként értelmezik és ezért a tananyag közvetítésére koncentrálnak. Az érzelmeket kevésbé tartják fontosnak. Akik pedig látnak jövőt a maguk számára ezen a pályán, azok érzelmeiket is mozgósítják a pedagógiai munkában és azok számára a tanulókhoz való alkalmazkodás fontosabb. 12/20

A sikerességet befolyásoló tényezők/3. H3/2: A sikeres tanárokra jellemzőbb a tanulói részvételt igénylő módszerek alkalmazása Minden tanárcsoportban a tanári aktivitást igénylő módszerek alkalmazása a leggyakoribb A beszélgetést a sikeres tanárok gyakrabban alkalmazzák (p=0,003) Mindhárom sikerességi csoportban az első három helyen a tanári aktivitást igénylő módszerek kaptak helyet. Tehát nem a módszer a titok.  A sikeres tanároknál rögtön ezeket követi a beszélgetés, majd az egyéni munka. A többi tanárcsoportnál az egyéni munka, majd a csoportmunka következik. Beszélgetés alk. gyak. – kedveltség r=0,481 p=0,005 Beszélgetés – tanári flow r=0,481 p<0,01 A hipotézis szerinti szignifikáns kapcsolat igazolható: a kedveltséggel a tanári flow-mutatóval MINDEN eredményességmutatóval 13/20

További eredmény a módszerek alkalmazásával összefüggésben Szorongó (r=0,373 p<0,05) és unatkozó (r=0,488 p<0,01) diákok Gyakran alkalmazott csoportmunka = Sikertelen tanár + csoportmunka = KIVONÓDÁS Visszaeső tanári flow r=-0,401 p<0,05 Tanórára való felkészülésben: fontos a diákok tevékenységének pontos tervezése fontos az új módszerek kidolgozása nem fontos a tanulói sajátosságok figyelembe vétele Miről van szó? Elvárások szerinti válaszadásról vagy a módszer hibás alkalmazásáról? Reflexióban: a diákok véleménye iránti érdeklődés hiánya a spontaneitás elutasítása új dolgokkal (módszerekkel, eszközökkel) való kísérletezés 14/20

A sikerességet befolyásoló tényezők/4. p=0,005 15/20

A sikeresség változása Beavatkozás nélkül a tanári sikeresség mértéke 99%-ig stabil jellemző Változás traumatikus élmény hatására A tanári szerepmodell alakult át és a diákokkal kapcsolatos attitűdök változtak jelentősen 2007 - „A diákok kb. 30%-val nem érdemes foglalkozni.” Tanítás vagy vezetés 2011 - „Mindenkivel érdemes vesződni, csak van, akinél később lesz eredménye.” 16/20

Az eredmények felhasználása

Tantárgy-fejlesztések az Óbudai Egyetem mérnöktanári mesterképzésében Didaktika és Neveléstan tantárgyak Tartalmi hangsúlyok Módszerek A fejlesztések célja: Diákokkal való azonosulás, nézőpontjuk átvételének gyakorlása A tanár-diák kapcsolatra támaszkodó módszer-repertoár Tanári szerepmodell fejlesztése 17/20

A tantárgyak tanulásának hatása 65%-uk alkalmazta sikeresen egy aktuális iskolai konfliktusa megoldásában IGEN IGEN IGEN IGEN Összesen két évfolyamból 38 fő (ebből 25 tanárként dolgozó tanárjelölt) véleményére támaszkodnak az eredmények, melyeket on-line kérdőívvel vettem fel. A szemléletváltozással összefüggő elemek pl.: a diákokra való ráhangolódás (p<0,01) a diákok viselkedésének megértése (p<0,001) a nevelés és oktatás összefüggéseiben való gondolkodás (p<0,01) A szemléletváltozás az alábbi területeket érintette: a diákokra való ráhangolódás (p<0,01) a diákok viselkedésének megértése (p<0,001) 18/20

A sikeresség fejlesztése Sikeresség felmérése I. diákok bevonásával Fejlesztés kognitív elemekkel Sikeresség felmérése II. diákok bevonásával Rendezett diákokkal kapcsolatos attitűdök és szerepmodell Kedveltség változása Tanulói osztályzatok változása Órai aktivitás változása Tantárgyi attitűdök változása 3102. sz. tanár 3103. sz. tanár - 3201. sz. tanár 3105. sz. tanár Érzelmi-kapcsolati, szerepmodell problémák 19/20

Következtetések

Tanári sikeresség megbízható vizsgálata Tanárok, tanulók és független megfigyelő bevonása Komplex eszközrendszer Longitudinális jelleg A tanári karakter, mint gestalt Hasonlóságok Egyediség A tanári sikeresség (minőség) fejleszthető Sikeres tanárok kognitív tartalmakkal Középmezőny szerepmodell rendezése kognitív eszközökkel, majd ismeretekkel Sikertelen tanárok szerepmodell és érzelmi - kapcsolati elemek rendezése mentorálással 20/20

Megtisztelő figyelmeteket köszönöm! Kérlek, tegyétek fel kérdéseiteket! Megtisztelő figyelmeteket köszönöm!