Romák a munka világában Nótár Ilona – egyetemi előadó

Demográfiai mutatók A magyar népesség közel nyolc százaléka tekinthető cigánynak. (kb. 6-800 ezer fő) Ma minden ötödik-hatodik születendő gyermek cigány. A magyarországi cigányság demográfiai mutatói Össztársadalom – cigányság Magyar társadalom – 1981 óta folyamatos népességfogyás >100 év alatt piramis alakú korfa -> kupa alakú (öregedő korfa) > cigányság piramis alakú, fiatalos korfa

Termékenységi mutatók csökken a szülési kedv – 1971-2002, 20%-al – a többség Fogyása ->de: nő a cigányság lélekszáma. Csökkenő gyermekszám - mértéke eltérő: Hagyományörző csoportokban 19%-os csökkenés Magyar cigányoknál 31%-os. (1990-2000 között) Szülési kedv – kapcsolat iskolázottság, életmód változása! Korfa: a cigányság egyenlőtlen kormegoszlása is; míg a 15 éven aluli gyermekek száma kétszerese a többségi gyermekeknek, a jóval magasabb halálozási arányszám miatt az idősebb korosztály aránya ötször kevesebb a többséginél:

Korfa

- kétszer annyi gyermek születik a cigányságnál (37,8% - összt - feleannyi a 40-59 évesek száma (14,3% - összt.:25,6%) negyedannyi az 50 év felettiek aránya (4,5% - összt.: 19,4%). Előrejelzés: (Cigányság aránya) 1971 3% 1993 5% 2003 6% 2030 10% 2050 15%

Demográfiai előrejelzés Csökken a gyermekszületések aránya, javulnak a halandósági mutatók, nő az öregek száma, s mindezzel együtt egy jelentős tömegű gyermek és fiatal korcsoport fog évtizedekig arányaiban nőni a magyar társadalomban és az aktív korosztályok egyre jelentősebb részét adni. A romák száma a mai 700 ezerről 2050-re mintegy 1,2 milliósra nő, amely 70 százalékos növekedést jelent. Így a roma népesség mai kb. 7 százalékos aránya legalább megduplázódik és eléri a 14-15 százalékot. Az aktív korú roma népesség aránya 2050-re magasabb lesz, mint a nem-romáké.

A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete Össztársadalom – cigányság : 80-as évek közepéig elenyésző különbség; általános foglalkoztatottság, főleg ipari régiókban Drasztikus változás: szocialista gazdasági modell összeomlása (A szocialista nagyipar, a bányászat, a kohászat, az építőipar felszámolása következtében a cigányság munkavállalási háttere tűnt el- ezek ellátása nem igényelt magas szakmai képesítést) Képzetlen vagy alacsonyan képzett, betanított munkás osztály a cigányság --- igen gyors munkanélkülivé válás. létalap, életkilátások megrendülése -> az eddig adott társadalmi felemelkedés lehetőségének (munka, biztos jövedelem, társadalmi megbecsültség) megszűnése -> 90-es évektől társadalom perifériájára szorulnak. Nem csupán a munkahely elvesztéséről van szó, a cigányság társadalmi integrációja került veszélybe !!

A foglalkoztatottság alakulása a többség és a cigány népesség körében Össztársadalom Cigányság Év Mkképes korú férfiak Mkképes korú nők 1971 87% 64% 85% 31% 1993 66% 29% 15% 2003 56,5% 43,7% 28% Jelentős regionális és településtípus szerinti különbség! legkedvezőbb főváros és környéke (49%) az ország középső részén 43%-uk jut munkához

A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete legrosszabb a keleti országrészben; 14%-foglalkoztatott 2003-as kutatás alapján dolgozó romák: - 70% segéd- és betanított munkás - 22% szakmunkás - 8% „fehér galléros” ill. egyenruhás testület tagja -> roma/cigány háztartások 56%-a tartós mélyszegénységben Egyetlen megélhetési forrás: segélyek, járulékok

A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete A romák alacsony foglalkoztatottságának lehetséges okai: iskolai lemaradás, (az aktív korúak több mint 80 százaléka legfeljebb 8 általános végzettséggel rendelkezik) illetve az iskolázatlanság, a munkaerő-piac szűkülése Az aktív korú romák mindössze egy negyede foglalkoztatott. (A nem romák körében ugyanez a mutató közel 60 százalék), a területi hátrányok és a velük szemben érvényesülő kiterjedt diszkrimináció A regisztrált munkanélküliek hozzávetőlegesen 25-30 százaléka kerül ki közülük --- a romák folyamatos költségvetési támogatásra szorulnak. Országos szinten a foglalkoztatottak csak kb. 2-2,5 százaléka roma.

A hazai cigányság foglalkoztatottsági helyzete Egy foglalkoztatottra jutó eltartottak száma a romák esetében 6, míg a nem romák esetében mindössze 1,5 Területi elhelyezkedés: az országos átlagnál jóval magasabb arányban élnek kis községekben, ahol kevés a munkaalkalom és nehéz és költséges a bejárás a munkahelyekkel jobban ellátott körzeti központokba, városokba. az ország szegényebb északi, keleti és déli régióiban jelentős a cigány népesség aránya (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Baranya megyék)

Diszkrimináció A romák munkavállalásával kapcsolatos előítéletek: A saját csoport hibáiért a környezetet okoljuk, míg az idegen csoportok esetében a személyekre, a csoportra visszavezető tényeket keresünk. Minden egyes estben, amikor a romák munkaerő-piaci helyzete romlik, a társadalmi problémák, külső környezeti feltételek elemzése, hangsúlyozása helyett a romák személyes tulajdonságainak, a csoport speciális kultúrájának, munkára vonatkozó negatív értékeinek bemutatása kerül előtérbe.

Foglalkoztatási formák A szociális földprogram a köztudatban gyakran roma foglalkoztatási programként jelenik meg Egy háromszintű célrendszer fogalmazható meg: önellátás, jövedelemszerző tevékenység, nyereségképzés. Közmunkák szervezése: A tartós munkanélküliek foglalkoztatási esélyeinek javítása. Önfoglalkoztatás: A vállalkozói típusú tevékenység és életforma közel áll a romák hagyományos munkakultúrájához, szokásaikhoz.

Lehetséges megoldások Drámai mértékű foglalkoztatottság-növekedést kellene elérni a cigány kisebbségben. Annak oktatási, szegregációs, szegénységi és diszkriminációs helyzetben szükséges előfeltételeit megteremtve! A cégek HR politikájában kedvezőbbé tenni a roma munkaerő megjelenését Középiskola széleskörű elvégzése Főiskolák egyetemeken való aktív részvétel elősegítése (pozitív diszkrimináció) Az iskolai szegregáció, tömeges kisegítő iskolába utalás elleni határozott fellépés. Iskolába járás feltételeinek biztosítása (kollégium, közlekedés, tankönyv).