ÁRUFORGALOM FINANSZÍROZÁSA II. II. RÉSZ

Az előző rész tartalmából: AZ ÁRUFORGALMI TERV ISMÉTLÉS A BESZERZÉS STRATÉGIÁJA SZÁLLÍTÓK KIVÁLASZTÁSA ELEMZÉSI MÓDSZEREK

Mai témáink: Az áruforgalmi szervezet struktúrája A készletezés költségei Készletgazdálkodási politika Készletértékelés-készletgazdálkodási rendszer Készletek alakulásának elemzése

2. Az áruforgalmi szervezet struktúrája ISMÉTLÉS AZ ÁRUFORGALMI SZERVEZET FUNKCIÓI ÁRUFORGALMI MENEDZSMENT FUNKCIÓI

ISMÉTLÉS Decentralizált beszerzés Centralizált beszerzés

Az áruforgalmi szervezet funkciói Áruforgalmi menedzsment funkciók Áruforgalmi vezetők ir.-i funkciója Árubeszerzők funkciója Áruház igazgatók, osztályvezetők, üzletvezetők funkciója

Áruforgalmi menedzsment funkciói A B-K-É átfogó vezetése, tervezése Globális szemlélet: pl.: összbeszerzés Tőkeszükséglet és megteremtése Felső vezetői szint (funkció)

Áruforgalmi vezetők irányítási funkciója Az értékesítés becslése: fogyasztói kereslet becslés árucsoportonként. A szükséges árualap- ill. készletigény megfogalmazása. Figyelemmel kell kísérni: a beszerzés- és készletalakulást, az árubeszerzők munkáját. Motiválják és segítik beosztottjaik munkáját: pl.: üzletvezetők, beszerzők, áruházvezetők.

Árubeszerzők funkciója Az áruk beszerzése a megcélzott vevők részére. A készletérték vizsgálata. Piacismeret. Részvétel a választék kialakításban. Koordináció a vezetőkkel.

Áruház igazgatók, osztályvezetők, üzletvezetők funkciója Bolti készlet és választék figyelemmel kísérése. Az eladók irányítása, ösztönzése, szervezése. Az igények folyamatos figyelemmel kísérése. Ellenőrzik a kiszolgálást, panaszkezelést. Az árukínálat bemutatása, az áruk megjelenítése (dekoratőrrel, kirakatrende-zővel.)

3. A készletezés költségei a készlettartás költségei, a készletutánpótlás költségei, a hiányköltségek

A KÉSZLETTARTÁS KÖLTSÉGEI saját raktárépület, helyiség fenntartási költségei, saját raktárépület, helyiség értékcsökkenése, gépek-berendezések értékcsökkenése, raktári adminisztráció költségei, anyagmozgatás költségei, tárolási veszteségek, különleges kezelés, tárolás költségei

A készletezés összköltégének megállapítása A készletezés összköltségét [C(q)] az előző két mu- tató összegeként kapjuk meg:

A KÉSZLETUTÁNPÓTLÁS KÖLTSÉGEI szállítási, áruátvételi, minőségellenőrzési, szállítási veszteségek, beszerzéshez tartozó adminisztráció.

A HIÁNYKÖLTSÉGEK amikor a vevők igényeit a készlethiány miatt nem tudja kielégíteni és más beszerzési forrás után néz, elveszett haszon.

Érdek-ellenhatás

4. Készletgazdálkodási politika Az a készletezési és beszerzési elv, amely szerint az adott cikkelemből a készleteket fenn akarjuk tartani az értékesítés legjobb kiszolgálása érdekében. Négy lehetséges kategóriája van.

Készletgazdálkodási politika II. Fix időközönként fix rendelési tétel (t, T) Fix időközönként adott készletszintre feltöltő (t, S) Jelző készletszint által jelzett időben fix rendelési tétellel (s, T) Jelző készletszint által jelzett időben adott készletszintre feltöltő (s, S)

A készletgazdálkodási tevékenységre vonatkozó figyelmeztető adatok az anyagár-különbözetek, a távolsági fuvardíjak, az értékesítés során keletkezett veszteségek, a készletek értékvesztéseiből és a leltárkülönbözetből adódó veszteségek, fizetett bankkamatok, fizetett kötbérek és bírságok.

5. Készletértékelési módszerek Egyedi beszerzési ár: akkor célszerű, ha az értékelendő készletfajta egy beszerzési forrásból származik. Átlagos (súlyozott) beszerzési ár: akkor célszerű, ha az adott készletből az adott időszak során többször is volt beszerzés, illetve nyitókészlet is volt. FIFO-elv: „elsőként be, elsőként ki” – érkezési sorrend elvét alkalmazzák. HIFO-elv: „legmagasabb be, elsőként ki” – a zárókészletet legalacsonyabb áron akarják kimutatni.

5. Készletértékelési módszerek II. LOFO-elv: „legalacsonyabb be, elsőként ki” – az átlagárhoz képest felértékeli a zárókészletet. LIFO-elv: „utolsóként be, elsőként ki” – a beérkezés fordított sorrendben elégítik ki. PRI-rendszer: a beérkező igényeket fontossági sorrendben elégítik ki. RND-rendszer: a beérkező igényeket véletlen-szerűen elégítik ki. (a sorrendnek nincs jelentősége)

6. KÉSZLETEK ALAKULÁSÁNAK ELEMZÉSE 6.1 A készletek nagyságának alakulása, 6.2. A készletlekötés relatív alakulása, 6.3. A készletrugalmasság mutatói, 6.4. A relatív készletváltozás, 6.5. Az értékesítés és a készlet kapcsolatának alakulása.

6.1. A készletek nagyságát befolyásoló tényezők a forgalom nagysága és összetétele, a választék szélessége, az utánpótlás gyakorisága, a beszerzési tevékenység színvonala, a gazdaság ciklikussága, a készlet költségigényessége, kapacitási helyzet, stb.

6.2. A KÉSZLETLEKÖTÉS RELATÍV ALAKULÁSA A forgási sebesség alakulásának értékelése Ø     fordulatok száma, Ø     forgási sebesség napokban, Ø     készletigényesség

6.3. KÉSZLETRUGALMASSÁG VIZSGÁLATA Megnevezése: reagálási fok, készletrugalmassági együttható, készletváltozási együttható, készletkövetési együttható. Jelentése: kifejezi, hogy a forgalom 1%-os változása a kész- letlekötés hány %-os módosulását idézi elő.

6.4.1. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: Mértani átlag: így arány alatt – a forgalom növeke-désénél kisebb ütemben – nőhet a készlettömeg. Pl.: 118%-os Vd esetén r = 8,6% / 18% = 0,48 Tapasztalati számokból: előző időszakokból meg-határozzuk a forgalom éves átlagos növekedési ütemét, majd kiszámítjuk a reagálási fokot. Pl.: Átlagos forgalmi növekedés = 10%; átlagos r = 0,7 – akkor egy 11,8%-os forgalmi terv esetén rt = 11,8% * 0,7 = 8,26%-os készletnövekedést indokol a tapasztalatok szerint.

6.4.2. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: Volumenváltozásból eredő reagálási fok – optimális készletnagyság meghatározása:

Előző folytatása Ip = árindex együtthatós alakja, Iq = volumenindex együtthatós alakja, r = reagálási fok, = bázisidőszaki átlagkészlet FELADAT: Ip = 110,0 %; Vd = I = 118,0 %; = 3784,0 eFt Határozza meg az optimális készlet nagyságát!

6.4.2. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: Árváltozásból eredő készletnövekedés:

6.4.3. A készletváltozási együttható megállapításának lehetséges módszerei: A volumenváltozás készletre gyakorolt hatása: A volumenváltozás miatti készletnövekedés vagy csökkenés áremelkedés miatti módosulása:

6.5. Az értékesítés és a készlet kapcsolatának alakulása. Vizsgálandó területek: Mitől függ az egy időszakban az átlagos forgási sebesség nagysága? A forgási sebesség indexei főátlagindex  Ivzó , részátlagindex  Ivlan , összetételhatás index  Iarv .

Mitől függ az egy időszakban az átlagos forgási sebesség nagysága? nagysága függ: a vizsgált csoportokba tartozó cikkek forgási sebessége, az egyes csoportok forgalmának részaránya, az egyes csoportok -nek a részaránya,

A forgási sebesség indexei Főátlagindex  Ivzó , Részátlagindex  Ivlan , Összetételhatás index  Iarv .

Főátlagindex  Ivzó a.) A két időszak forgási sebességének hányadosaként: Az egyes árucsoportok forgási napjainak átlagolásával:

Főátlagindex  Ivzó II. Az egyes árucsoportok forgási napjainak átlagolásával: b.) Az E és a kifejező Vd-k hányadosaként:

Részátlagindex  Ivlan a.) Az átlagos forgási nap hányadosaként: b.) Egyszerűsített forma alapján:

Részátlagindex  Ivlan II. c.) Cikkcsoportonkénti forgási sebességek változását mutató egyedi indexek átlagolásával:

Összetételhatás index  Iarv A forgalmi arányok változásának hatása:

Mi tekinthető a kereskedelemben árunak? a kereskedelmi árukészlet, az alvállalkozó teljesítmények, pl. bérraktár a göngyöleg, az áruval együtt mért csomagolóanyag, az áruval együtt eladott üveg, a külön felszámított csomagolóanyag.

Készlethatékonyságot tükröző mutatók az egységnyi, ált. 100 Ft készlettel elérhető forgalom nagysága az egységnyi, 100 Ft forgalom lebonyolításához szükséges árukészlet nagysága.