Arany János Ősszel

Első benyomás Cím: Ősszel Évszak elmúlás Vers: csend, hideg, hűvös, hajó toposz elmúlás, magány, hiány, fájdalom,kilátástalanság, kiábrándultság Refrén Negatív tájfestés elégikus hangnem

Életrajzi háttér keletkezés:1850 Hiány: Petőfi halála Szab. harc bukása Nincs lakása,állása Egészség

Pályaszakasz Nagykőrösi korszak: Egyensúlyhiány Rezignáltság Filozofikusság: eszmény valóság Nemzet- és önazonosságvesztés élménye Irodalom társ.formáló szerepe elvész Nagykőrösi korszak: veszteség-élmény

Az önfegyelmezés eszköze Forma 10 vsz. Zárt kompozíció Tagolt Az önfegyelmezés eszköze Szimmetrikus

Refrénes (utolsó másfél sor) Verselés Időmértékes 8 soros, 8 szótagos sorok keresztrímek Refrénes (utolsó másfél sor)

Műfaj, hangnem, verstípus Elégico-óda elégia és óda keveréke homéroszi eposzok világa: idill ossziáni dalok világa: elégikus, lemondó rezignált, komor hangnem Időszembesítő, (világok=jelen és múlt),ahol az idők értékkülönbségeket is hordoznak

Szerkezet Idill elégikuság Ossziáni kép lírai én lelkiállapota Különleges „keret”: összekapcsolja a vers részeit Tétel: 1. és 6. vsz: e köré épül a vers(jelen) Jelen és múlt között párhuzam és ellentét A strófák és sorok lekerekítettek rend a költői műalkotásban kaotikus világ világ költészet helyzete a költő lelkiállapota Leíró jelleg+filozófiai elmélkedés

Egységek 1.: 1-5. vsz 2.: 6-10.vsz

I. Egység 1-5 1.vsz. Jelen idősíkja Klasszikus indítás – vershelyzet – évszak, napszak, lírai én helyzete „Beült hozzám az unalom” 2-5.vsz Homéroszi világot jeleníti meg-reformkori remények(múlt) aranykor eszménye DE a refrén jelenléte az idillt állandóan megkérdőjelezi – feszültséget kelt!

képek 1. vsz. benti és kinti világ – időjárás képei:” borongó” „fázik”-megszem.-”fázik dalom” 2.vsz-tenger, hajó (toposz) színek: „kék” „arany” „ bíbor” 3. vsz-föld, gazdagság színek: „kék” „zöld” „fehér” 4-5. vsz-szigetlakók-jellemzése: „víg csoport” „törvényök nincs” Emberi élethez kapcsolódó képek: csoport, család

II. Egység 6-10.vsz 6.Vsz II 1.vsz (jelen) Múlt idősíkja Ossziáni világ-Arany jelene Kp.:szabadságért sikertelenül küzdő „enyésző nép” Határok elmosása – szürkeség, homály Negatív tájfestés- párhuzam és ellentét az első egységgel Lemondás, elmúlás Értékpusztulás:” Egyhangúság, egyformaság/ a nappal egy világos éj” Logika – szép emlékektől a komor jelenig

A szabadságharcért való küzdelem sikertelen Magányos ( Petőfi halála) A költő feladata a katasztrófa elbeszélése „A holtakat miért vered fel?” – a megszólaló személyének megfeleltetése többféle értelmezést is lehetővé tesz(pl. Petőfi szólítja meg Osszián/Aranyt) Alkotás feladása A költészet értelmetlen

Ellentét: kifejezésmód: van-nincs Párhuzam: hangnem, hangulat tétel 1. és 6. vsz. Ellentét: kifejezésmód: van-nincs Párhuzam: hangnem, hangulat

vershelyzet Az ősz beköszöntével magyarázza a lírai én a komor hangulatot, de nem ez a tényleges oka Ihlet nélküli állapot Homér és Osszián művei közül az utóbbit választja ez nem múló lelkiállapot hanem állandósult

mondanivaló: Az irodalom elvesztette korábbi szerepét, Elkeseredett és kilátástalan, ezért visszavágyik a múltba, de a feladat az ossziáni költészet felvállalása A jövőkép pesszimizmusa is ezzel magyarázható A költői szerep ellentmondásos – Homér és Osszián

vége