. DUNA STRATÉGIA

EU regionális szemlélete  A tanács politikai szándékokat is követ amikor regionális irányban gondolkodik, azaz projektek keretében kooperációkra és együttműködésre kényszeríti a tagokat  A regionális projektekben a donor országok is részesedhetnek a forrásokból  Regionális stratégiák középpontjában konszenzuson alapuló zászlóshajó projektek állnak

EU regionális projektek – mintaprojekt  A Balti tengeri régió stratégiáját 2008 júniusban fogadta el az Európai Bizottság.  A stratégia jobb koordinációt és a rendelkezésre álló erőforrások hatékonyabb felhasználását várja el a részvevőktől  Az együttműködés szerteágazó és sok területet érint de a fő témák a Balti-tenger romló állapota, a hiányos közlekedési hálózat, a kereskedelmi akadályok és az energiaellátás problémái.  Az együttműködés egy 80 főprojektből álló részletes akcióterv. A programok 15 prioritási területbe tagozódnak, melyek mindegyikéért egy- egy „vezető” ország vagy épp nem kormányzati szervezet felel.  A Balti Stratégia a svéd elnökségének egyik prioritása volt

A Duna Stratégia – mint regionális projekt  Osztrák-román kezdeményezéssel indult Magyarország később csatlakozik  Első alkalommal egy nem EU tag is részt vesz –Szerbia  A stratégia három alappillére már az induláskor meghatározásra került (Baroso beszéd):  Közlekedés - connectivity  Környezet védelme – environment  Gazdasági fellendülés – economical development

A DS csapdája  Az összes partner Magyarországgal szembeni elvárása:  A Duna hajózhatóvá tétele  Kiegyezés a környezetvédőinkkel  Hozzáállásunk, kooperációs készségünk meg fogja határozni:  Imázsunkat az EU-ban  Súlyunkat a projektben  Prioritási projektjeink elfogadtatását  Ránk allokálható források mértékét  Szlovákiával való viszonyunk alakulását  Mostani döntéseinkkel a jövőben Kárpát medencében élő generációk életkörülményeit határozzuk meg

A DS komplex ügy  A es években a Duna kérdése -Bős Nagymaros - csak a környezet és a közlekedés konfliktusát jelentette  A helyzet mára gyökeresen megváltozott  Az egyidőben és egyszerre vizsgálandó kérdések és összefüggések  Környezet  Közlekedés  Mezőgazdaság  Időjárás hatásai  Vizgazdálkodás

A DS és a klimaváltozás  Az IPCC ajánlására az EU által vezetett ENSEMBLES projekt legvalószínűbb klíma modelljei az évszázad közepére a Kárpát medencében nyári csapadékcsökkenést és a szélsőségesen magas hőmérsékletű napok számának növekedését valószínűsítik.  Az éghajlatváltozás egyik fontos következménye lehet, hogy kritikus időszakokban kevesebb víz ez a mezőgazdasági vízhasználat kielégítését nehezíti, de helyenként az ivóvízkészletek is veszélybe kerülhetnek.  A télvégi, tavaszi árvizek hamarabb, és az intenzívebb olvadás miatt növekvő csúcsokkal érkezhetnek.  A augusztusi árvíz tetőzése meghaladta az addigi legnagyobb jégmentes vízállást. Ekkor 848 cm-es tetőző vízállásnál 8240 m3/sec, míg április 4-én, 860 cm-es tetőző vízállásnál, 8520 m3/sec vízmennyiség haladt át a Budapesten

A DS és a mezőgazdaság  2050-re a népesség harmadával növekszik és a mezőgazdasági termékek iránti igény 70%-al nő, a hús iránti igény a jelenlegi duplája lesz  A mezőgazdasági termékek felértékelődése hamarabb elkezdődik  A mezőgazdasági termelés vízigénye növekszik, miközben a magasabb hőmérséklet és a csökkent nyári csapadékmennyiség káros hatással lesz a mezőgazdaság termelékenységére  A hatások mérséklésének lehetősége adott egy megfelelő víztározó-és öntözőrendszer kialakításával.

A DS és a vízgazdálkodás  Jövőkép: kritikus időszakokban kevesebb a víz és az ökológiai vízigény a mezőgazdasági vízhasználat kielégítését nehezíti, de helyenként az ivóvízkészletek is veszélybe kerülhetnek.  Az országba kevesebb víz folyik be mint ki  A vízgazdálkodás nem képzelhető el a vízszint szabályzása nélkül, indokok:  Gátak hiányában a meder, ill. vízszint mélyül  Kotrás nem segít, hanem ront a helyzeten  Csökkenő talajvíz-szintek negatív hatással lesznek a mezőgazdaságra és a környezetre  Az árvízi és nyári vízszint különbségének növekedése, az árvízvizek rövid lefolyásúak de intenzívebbek  A Duna szabályozása a szlovák-magyar szakaszon csak a szlovákokkal egyetértésben végezhető el

A DS makro-ökonómiai hatásai  A Duna Stratégia magában hordozza a gazdasági fellendülés és az ezzel összefüggő munkahelyteremtés lehetőségét  A meghatározandó magyar zászlóshajó projektek ágazati hatásai előreláthatóak és mérhetőek lesznek  Példaképpen – ha 2% GDP növekedést feltételezünk, ez felosztható:  Mezőgazdaság 1-2%  Megújuló erőforrások (Vizi energia) %  Turisztika %  Logisztika % (Az adatok tájékozató jellegűek és pontosításra szorulnak)  Az Európai Duna Stratégiánk az EU költségvetési támogatásának hatásfokát fogja befolyásolni  Nagy hiba volna a forrásokat sok kis jelentőségű projektekre szétosztani,ez csak a társadalomi elégedettség hamis látszatát erősítené

A DS – mi történt eddig  A tagországok megjelentették első álláspont jelentéseiket  A német, román, osztrák álláspont előtérbe helyezi a hajózhatóság kérdését  A környezetvédelem a többi anyagban elsősorban a szállításnak a vizi útra történő terelésében jelenik meg  A magyar anyag „sokat markol és semmit mond” jellegű és a környezetet igyekszik hangsúlyozni  Az eddig elkészített egyetlen szakmai háttéranyag (VITUKI) esetében a megrendelő –kormány- csak a mederkotrás opcióját engedte meg vizsgálni

A DS magyar álláspont - célok