A táplálkozás (folyadékpótlás) Előadó: Szabó Eszter szabo.eszter@ke.hu LOVASOKTATÓ-LOVASEDZŐ TANFOLYAM 2013. November 30.

Vízháztartás Egy felnőtt ember testtömegének 60%-a víz 40%-a: sejteken belül (intracellulárisan) 20%-a: sejteken kívül (extracellulárisan) helyezkedik el. Extracellulárisan: 5%: az érrendszerben (vérplazma) 15%: ereken kívül (intersticiális) található.

Folyadékterek

Az egyes folyadéktereket különböző határhártyák (sejtmembrán, érfal) választják el, amelyeken a víz szabadon átjut, de a benne oldott anyagok nem, vagy csak meghatározott feltételek fennállása esetén.

A testfolyadékokban oldott anyagok mozgását passzív és aktív tényezők szabályozzák. Passzív tényező a kérdéses anyag koncentrációja (koncentrációgrádiense) a határréteg két oldala között, az anyag elektromos töltése (elektromos grádiense) valamint a határréteg átjárhatósága (permeabilitása) Aktív tényezők az energiaigényes, fehérjetermészetű pumpák, amelyek az alacsonyabb koncentrációjú oldalról a magasabb koncentrációjú oldalra viszik, „pumpálják” át a kérdéses anyagot.

A szervezet folyadékegyensúlyának szabályozása a folyadékfelvétel (ivás, evés) és a folyadék leadásával történik. A folyadékfelvétel legfőbb szabályozója a szomjúság.

A szomjúságérzés a hipotalamuszban alakul ki, döntően a testfolyadékok fokozott ozmótikus nyomására reagáló ozmoreceptorok, illetve az extracelluláris folyadék térfogatának a csökkenésére termelődő angiotensin II. hatására.

Folyadékot más úton is (verejték, széklet, kilélegzett levegő) lead a szervezet, mégis a folyadékleadást döntően a veseműködés szabályozza. A napi mintegy 180 l kipréselt vízből átlagosan 1 l ürül ki vizelet formájában.

A fizikai terhelés következtében a víztartalom eltolódik a folyadékterek között. A verejtékezés miatt létrejött erőteljes vízveszteség kiszáradáshoz (dehidrációhoz) vezet. A 3 területről

Folyadékfelvétel a sportban A hosszabb terhelések közben végzett ivás előnyeit abból az élettani felismerésből lehet levezetni, amely szerint a terhelés alatt mindig elegendő mennyiségű folyadéknak kell kéznél lenni a szív- és érrendszer, valamint a hőháztartás funkcióinak érdekében.

A szervezetnek a folyadékhiány által kiváltott kiszáradása (dehidrációja) növeli a szívfrekvenciát a terhelés alatt és gyorsítja a test alaphőmérsékletének emelkedését. Ezzel szemben a bőséges folyadékfelvétel, különösen a terhelés alatt, azt eredményezi, hogy a szívverések számának normál szinten tartását biztosító szabályozás és a test alaphőmérsékletének emelkedése lassabban megy végbe.

A rendszeres folyadékfelvétel késlelteti a test alaphőmérsékletének emelkedését és akadályozza a túlhevülést (hipertermia).

Dehidráció és teljesítmény Dehydratio= minden olyan állapot amelyben folyadékdeficit áll fönn. Hyperhidratio= a test megnövekedett folyadéktartalma. -20-30%

Következmények: A keringés romlik: az artériás vérnyomás csökken, szívfrekvencia emelkedik, szív kontraktilitása emelkedik, Teljes perif. ellenállás növekszik, szomjúságérzet, ADH szekréció. Renin angiotenzin –aldoszteron szekréció Na+ visszaszívás Redistributio Vázizom keringése és a bőr keringése csökken Teljesítmény csökkenés és hő leadási zavar Koncentrált vizelet: vesekőképződés, húgyúti fertőzések

Folyadékvesztés

Verejtékezés

Folyadékigény inaktív felnőttek esetében: 20oC 2L/nap 30oC 3L/nap 40oC 4L/nap Befolyásol: időjárás, éghajlat, páratartalom..

Folyadékpótlás Hyponatraemia=só hiány és túlzott folyadékbevitel, ha a sportoló a vizet igen, de az elektrolitokat nem pótolja. Következményei: agyoedema, neurológiai és pszichés tünetek, hányás, fejfájás, gyengeség, zavartság, desorientatio, izomgörcsök, súlyos esetben halál.

Folyadékpótlás Orális rehidráló oldatok Terhelés előtt vagy után sós ételek és sportitalok fogyasztása Sportolók nagyobb víz és ásványianyag-veszteség Esemény előtt, alatt és után is pótolni!!! Terhelés előtt 24h-val már elegendő folyadék bevitel! 1-2 órával a terhelés előtt 400-600ml! 15-20percenként 150-300ml-t fogyasztani! A tömegveszteség 150%-át kell folyadékkal pótolni. Szénsavas üdítők, Cola összefüggésbe hozható BMD csökkenésével és a csontsérülések gyógyulásának elhúzódásával.

A tömegvesztés 1-2% között legyen Relatív tömegvesztés(%)= testtömeg terh. előtt-testtömeg terh.után x 100 testtömeg terh.előtt

Felhasznált Irodalom Ángyán Lajos (1993): Sportélettani alapismeretek Georg Neumann (2006): Sportolók táplálkozása Tihanyi András (2012):Teljesítményfokozó sporttáplálkozás Wilmore and Costill (1999):Physiology of Sport and Exercise