A klímaváltozás és hatásai (Halász László előadásai alapján!) Budapest, november 17. Solymosi József DSc: ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Katonai Műszaki Doktori Iskola

Klímaváltozás, klíma modellek Kat. II. 9. előadás

A megfigyelések eredményei A megfigyelések egyértelműen bizonyítják, hogy: • a globális átlaghőmérséklet növekszik, • az óceánok vízhőmérséklete nő, • a jéggel és hóval borított területek nagysága csökken, • a tengerek vízszintje emelkedik IPCC 2007 évi jelentése

A megfigyelt változások Gobális átlaghőmérséklet Globális átlagos tenger szint Az északi félteke hóval borítottsága

ÜVEGHÁZGÁZOK ÉS AEROSZOLOK az elmúlt 1000 évben szén-dioxid metán dinitrogén-oxidkén

Az elmúlt 150 év

A nagy kérdés: mi okozza a hőmérsékleti változásokat? Tények: •Üvegházgázok koncentrációja növekszik •Ha a koncentráció növekszik, az melegedést okoz Bizonytalanság: •A természetes és a mesterséges változások aránya

"Nagy valószínűséggel" az emberi tevékenység a felelős a klímaváltozásokért - állítja jelentésében az IPCC ,8-4 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés valószínű, de 1,1-6,4 Celsius fokos lehetséges; - a tengerszint nagy valószínűséggel cm-t emelkedik; - a század második felében eltűnik a sarki jellegű tenger; - megnő a hőhullámok kialakulásának valószínűsége; - hevesebb trópusi viharokra lehet majd számítani február 2., Párizs, IPCC 4. jelentése

Extrémumok A XX. századi tendencia meglétének valószínűsége Emberi tevékenység következménye A XXI. századi tendencia megbízhatósága Hideg napok, fagyokNagyon valószínűValószínűMagas Meleg napok és éjszakák Nagyon valószínűValószínűMagas Hőhullámok: növekedés ValószínűValószínűbb, mint nemMagas Intenzív csapadékokValószínűValószínűbb, mint nemMagas AszályokValószínűValószínűbb, mint nemHelyenként magas A legerősebb viharok növekedése Valószínűbb, mint nemNem megállapítottMérsékelt IPCC 4. jelentése nyomán

A földfelszíni levegő átlagos hőmérséklete globálisan 0,6-0,8°C-kal nőtt az elmúlt évszázadban GLOBÁLIS MELEGEDÉS: TÉNYEK szélsőséges időjárás •az elmúlt évtizedben háromszor annyi időjárással összefüggő természeti katasztrófa történt világszerte mint a 60-as években veszélyben a biológiai sokszínűség •sok állat és növény nem tud alkalmazkodni a megváltozott hőmérsékleti viszonyokhoz –különösen veszélyeztetettek a jegesmedvék, a fókák, a rozmárok és a pingvinek jégolvadás •visszahúzódnak a magashegyi gleccserek •olvad a sarkvidékeket borító jégtakaró •a 20. században az északi féltekén 2 héttel lett rövidebb a tavak és folyók jegesedésének időtartama •az elmúlt évben az Északi Jeges- tenger jegének vastagsága 40%-kal csökkent (késő nyáron – kora ősszel) tengerszint emelkedés •az elmúlt évszázadban 10  25 cm-rel emelkedett a tengerek szintje –ez az emelkedés az utóbbi 3000 év átlagos tengerszint emelkedésének 10  szerese

Magyarország •átlaghőmérséklete az elmúlt évszázadban a globális mértéket meghaladóan emelkedett •a csapadék mennyisége összességében csökkent, az utóbbi évtizedekben a nagy csapadékok egyre nagyobb hányadát teszik ki az éves csapadékösszegnek, területenként változó a tendencia Magyarország éghajlata melegszik és szárazabb –telek: melegebbek + csapadékosabbak  árvízveszély –nyarak: melegebbek + csapadék mennyisége csökken  aszályveszély

nyár1,00°C/105 év ősz 0,76°C/105 év 0,48°C/105 év tavasz Országos évszakos középhőmérsékletek anomáliái az es időszakhoz viszonyítva, , homogenizált adatok tél 0,6°C/105 év

Hatásterületek •Mezőgazdaság •Hidrológia •Vízgazdálkodás •Erdők •Energetika •Egészségügy •Légszennyezés

Árvízi események Regisztrált árvízi események száma Európában között: 238 Emberi veszteségek

Az erdőtűz-kockázat tényezői •Emberi tényezők –gondatlanság, mulasztás, felelőtlenség, szándékosság ( tűzgyújtási tilalom megszegése, csikk eldobás, erdők elhanyagoltsága) •Természeti tényezők –földrajzi helyzet –meteorológiai, klimatológiai helyzet –vegetáció állapota, összetétele •Egyéb tényezők –megközelíthetőség Március

GKM és a KvVM közös, 10 pontot tartalmazó akcióterve: legsürgetőbb hazai teendők meghatározása: 1. Éghajlatváltozási Nemzeti Bizottság felállítása, 2. Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia kidolgozása, 3. a katasztrófavédelmi szabályok és forgatókönyvek teljes felülvizsgálatának kezdeményezése, 4. a központi közbeszerzés felülvizsgálata a környezettudatos közbeszerzések érdekében, 5. a kutatások nagyobb és koncentrált támogatása a technológiai áttörés érdekében, amelynek keretében támogatni kell magyar kutatók bekapcsolódását az USA-ban folytatott, megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos kutatásokba, 6. a megújuló energiaforrások felhasználásának növelése, 7. energiahatékonyság növelése, 8. a hibridhajtású gépjárművek ismertségének és előnyeinek elismerését célzó akciók, 9. az adórendszer áttekintése során azon fiskális intézkedések beépítése amelyek világos fiskális preferenciákat fogalmaznak meg a környezetbarát technológiák irányába, 10. klíma- és energiatudatosság növelése a társadalom valamennyi szegmensében.

Éghajlatváltozás egészségügyi hatásai Kat.II. 11. előadás

A klímaváltozás katasztrófavédelmi feladatai Kat.II. 12. előadás

A klímaváltozásnak hangsúlyosan a fizikai változások felőli oldalát tekintve megkülönböztethetjük annak elsődleges és másodlagos hatásait. Az elsődleges hatások azok, amelyeket a klímaváltozás közvetlenül kiválthat. Ezek leggyakrabban extrém magas – alacsony hőmérséklet; extrém csapadékok (tartós esőzés, felhőszakadás, jégeső vagy tartós, maradandó hóréteget adó és/vagy hófúvással együtt járó havazás); szélvihar (orkán, forgószél) stb.

A másodlagos hatások, amelyek – értelmezésünk szerint – a fentiekből (alkalmanként egymással kombinálva) következhetnek be: ár és belvíz; sárfolyam, földcsuszamlás; aszály, elsivatagosodás; intenzív tüzek, robbanásveszély fokozódása; kritikus infrastruktúra sérülése, közüzemi és egyéb ellátó szolgáltatások zavarai, hiányhelyzetek kialakulása; egészségi, pszichikai, humán komfort negatív következmények kialakulása; társadalmi működési zavarok a pénzügyi, gazdasági, közigazgatási szférákban stb.

1.Extrém hőmérséklet 1.1. Extrém alacsony hőmérséklet Az extrém alacsony hőmérséklet egészségre gyakorolt hatásai: kihűlés, influenza, tüdőgyulladás. Ezek a betegségek akkor jelentkeznek, ha az emberi test hőmérséklete 35 °C alá esik, valamint az immunrendszer nem elég erős ahhoz, hogy a vírusok támadását visszaverje. Az influenza, tüdőgyulladás, valamint a kihűlés miatt leginkább veszélyeztetettebb csoportok a következők: idős emberek (elesik az udvaron, nem kap segítséget, hogy bemenjen a házba), fedél nélkül élők, újszülöttek, alkoholisták, gyógyszer hatása alatt lévők.

Az energiaszektort is sújtja a rendkívüli hideg – ezt láthatjuk a mai Oroszország területén is például. A légvezetékek lefagynak, esetleg letörnek, így a telekommunikáció sérülhet, amely sürgős esetekben életeket is követelhet (nem lehet elérni a mentőszolgálatot, a tűzoltóságot). A vízvezeték-hálózatok szétfagyhatnak, minek következtében csőtörés alakulhat ki, majd a háztartásokban melegvíz hiány, illetve súlyos esetben ivóvízhiány. A földgázszolgáltatás akadozhat – utánpótlás-hiány –, az áramszolgáltatás megszűnhet, mert a nyílttéri technológiákban, mint például a szénerőművek az energiahordozó kitermelése az erősen fagyott talajból lehetetlen. A biztonság szempontját tekintve a veszélyes ipari technológiáknál is súlyos gondokat okozhat a tartós hideg, ugyanis a vegyipari üzemek tekintetében a technológiai csővezetékek és azok szerelvényei, valamint a tartályok szerelvényei (szelepek, tolózárak) elfagyhatnak. Az ilyen fajta meghibásodások nem kívánt eseményekhez vezethetnek, mint például klórgáz vagy ammóniaszivárgás – a technológiai folyamattól függően.

A természetre gyakorolt hatásnál a mezőgazdasági növényekre és a talajra gyakorolt hatások jelentősek. A mezőgazdaságban bekövetkező fagykárok katasztrófavédelmi szempontból nagyon jelentősek, hiszen a gabonamennyiség csökkenése az élelmiszerellátásban okozhat hiányt. Az élelmiszerbiztonság – itt nem csupán a minőségbeli biztonságot értem – meginog, mivel kevesebb lisztet készítenek, megemelkednek a gabonából készült termékek, féltermékek árai. A drasztikus mértékű áremelkedés társadalmi elégedetlenséget okoz, amely nagyon szélsőséges esetekben veszélyeztetheti a közbiztonságot is, azon keresztül pedig a kormány működését. A mezőgazdaság területén már megkezdődött egyfajta kutatás, amelynek során megvizsgálják, mely fagytűrő növényeket érdemes termesztésre kikísérletezni.

A természetet érintően arról is szót kell ejteni, hogy a vadállományra is súlyos hatást gyakorolhat a tartós hideg, hiszen az állatok nehezen jutnak táplálékhoz, így számos példány elpusztulhat, felborítva az ökológiai egyensúlyt. Másik hatás az lehet, hogy az éhező állatok – félénkségüket legyőzve – megközelítik a településeket táplálékszerzés céljából. Abban az esetben, ha betegséget hordozó állatok kerülnek a háztáji udvarokba, megfertőzhetik a háziállatokat. A háziállatok betegségei nagy kiterjedésű területen okozhatnak problémát – madárinfluenza – így veszélyeztetve az élelmiszerbiztonságot, amely szintén katasztrófavédelmi probléma.

A természetre gyakorolt hatás A VAHAVA projekt egyik meghatározó része a mezőgazdasági növények hő-, illetve fagytűrő-képességének vizsgálata, valamint annak kiderítése, hogy milyen növényzet telepítése lesz helyénvaló a csapadékhiány következtében. A csapadékhiány, más elnevezéssel élve aszály súlyos károkat képes okozni hazánk mezőgazdaságára. Az aszálynak három fajtája van: meteorológiai aszály - a talajnedvesség csökkenését eredményezi, majdnem mindig hatása van a termésmennyiségre; hidrológiai aszály - a meteorológiai aszályok után jelentkezik, először a csapadék mennyisége, és később a folyók és tavak szintje csökken; mezőgazdasági aszály - a meteorológiai aszály után, de a hidrológiai aszály előtt következik be, a növény nem jut elegendő hozzáférhető vízkészlethez (csapadékhiány és öntözéshiány). Az aszálynak azonban nem csupán a mezőgazdaságot érintő káros hatásai vannak, hanem veszélyezteti az élelmiszerbiztonságot, befolyásolja az élelmiszertermelést és az ivóvízellátást, valamint tüzeket is előidéz. Ezt már számos országban – hazánkban is – tapasztalhattuk, és a mai napig tapasztaljuk is (Texas).

Az aszály következtében a természetben előforduló tűzesetek: erdőtűz, bozóttűz, tőzegtűz, lábon álló termények tüze. Vizsgálatok kimutatták, hogy az erdőtüzek előfordulását 95 %-át nem a globális klímaváltozás okozza, hanem az emberi tevékenység (cigarettacsikk eldobása, szándékos gyújtogatás, gyermekcsíny).

EPILÓGUS: Az emberiség teljes mértékben felkészületlen arra, hogy szembenézzen azokkal a nagyszabású éghajlati problémákkal, amelyek a következő 50 évben lépnek fel - hangsúlyozta Czelnai Rudolf meteorológus, akadémikus, aki Mit jelent számunkra a Föld légköre, s mit tudunk róla? címmel tartott előadást november 5-én a magyar tudomány ünnepén az MTA székházában.