Technikai tudnivalók a diasorozat lejátszásához ELŐZETESEN ELLENŐRIZZÜK, HOGY ELINDULNAK-E A KISFILMEK! Kisfilmek indítása: álljunk a képernyő közepére az egérrel, és a mutatóujj kurzor megjelenésével kattintsunk a bal egérgombbal! Ha nem indulnak a kisfilmek, vagy csak hangot adnak, képet nem: Másoljuk ki az oktatási anyagot a számítógépre, és onnan (ne a dvd-ről) játsszuk le az előadást!! Kövessük a következő lépéseket: jobb kattintás a számítógép asztalon, Properties/Tulajdonságok, Settings/Beállítások fül, Advanced/Speciális gomb, Troubleshoot/Hibaelhárítás fül, Hardware acceleration/Hardvergyorsítás mezőben húzzuk a csúszkát a bal szélre (None/Nincs), majd: OK, OK. Diavetítés léptetése: bal egérgomb kattintással, vagy egér görgető gombbal (lefelé)

Kik vagyunk ? A magyar nemzet önvédelmét megszervező, felvállaló népi mozgalom 900 településen van képviseletünk 440 civil szervezet csatlakozott hozzánk Több tízezer önkéntes Több százezres támogatói bázis Nem párt, nem izmus

Vezérlő gondolatok elődeinktől Kós Károly gondolata: "Amit mi csinálunk, itt és ma, az nem felekezet és nem egyház, de a vallás maga; amit mi építünk, az nem világnézet, nem pártpolitika, nem üzlet, de hit és kétségbeesett reménység; amit mi élünk az nem mulatság, nem sport, nem mártírium, amiben mi hiszünk az nem a rombolás, nem a tagadás, nem a halál, de a feltámadás..."

Vezérlő gondolatok elődeinktől Wass Albert gondolata: „Magyarok vagyunk, magyarok maradunk, senki idegennek nem kívánjuk kárát, senki idegennel nincsen vesződésünk. Mindössze a magunk hazáját kívánjuk megőrizni és megtartani magyarnak, hogy fiaink és unokáink is élhessenek benne magyarul, s megélhessenek benne becsületes munka árán. Tisztességgel és békességben, az Úristen rendelése szerint.”

Az előadó önkéntes Előadó Neve Feladata: a felvilágosító anyag átadása és kérdések összegyűjtése, válaszok eljuttatása Az anyag hitelességét Bölcsek garantálják (filmbevágások!)

Bogár László

Források Az előadás a KSH (Központi Statisztikai Hivatal), az ÁSz (Állami Számvevőszék) és a Neobia Iroda által közzétett adatok alapján készült Az érdeklődők részletesebben tájékozódhatnak Molnár Ervin: Korrupciózár, Szociálprofil, Adósságrendezés és a Magyar Progresszió című tanulmányokból Ajánljuk továbbá Bogár László, Drábik János, Varga István, Boros Imre, Síklaky István munkáit.

Miért készítettük ezt az előadást? A magyar emberek semmilyen úton nem kapnak tájékoztatást az ország valóságos állapotáról

A magyarok elsők a tévénézésben

A földi sugárzású csatornák veszítettek nézettségükből % 2007 2008 Labdarűgó EB Olimpia RTL KLUB a piacvezető, megelőzve a TV2-t. A 3 „fő” csatorna 2007-ben a műsoridő majdnem 60 %-át uralta, 2008-ban ez csökkent, a helyi csatornák erősödtek. 10

Nemzeti média aránya Mindössze 8-9 % körül van A tájékoztatás sikertelenségének oka Nincs felépített jövőkép Nem folyamatot építenek fel, csak aktualizálnak Nincs egymás közötti egyeztetés

Az információszerzés csatornái a média ráfordítások alapján 2007-ben Forrás: TNS MI, OmnicomMediaGroup estimate Az elektronikus és a nyomtatott sajtó közel azonos megoszlást mutat

Olvasóközönség és példányszám 2008. első félév, célcsoport: a teljes népesség

Iskolai oktatás (Egyetemi oktatás, szakemberképzés) A tananyag, az oktatási módszerek és az intézményrendszer fizikai lezüllesztése (ld. kisiskolák bezárása) Többlet adminisztrációs teher a pedagógusokon Panel jellegű gondolkodás Többlet adminisztrációs teher a pedagógusokon -> nem jut idő az oktatásfejlesztésre

Miért hisszük, hogy ez a felvilágosítás eredményes lesz? A társas emberi kapcsolatok továbbra is eredményesebben működnek A személyes kapcsolat élménye maradandóbb, értéke nem bitorolható A Magyarok Szövetsége létrehozta a Hírfigyelő Szolgálatot, a Hungária Televíziót, és a Magyarok Szövetsége újságot (helyi szervezetek rádiót) Kialakított egy több mint 202 kistelevíziót egyesítő hálózatot.

Magyarország állapotvizsgálata A vizsgálat legtényszerűbb módszere a ‘89 előtti és utáni állapotok összehasonlítása Mi lett jobb, mi lett rosszabb? Megvalósultak-e ‘89-es elképzeléseink a jövőről?

Országértékelés Jobb lett-e Magyarországon a közbiztonság? Magasabb színvonalú-e az oktatás ma, mint 1989-ben? Jobb-e az egészségügyi ellátás? Kevesebbet dolgoznak-e az emberek, mint 1989-ben? Kevesebb-e az adósságunk, mint ‘89-ben? Több gyermek születik-e? Tovább élünk-e, mint ‘89-ben? Boldogabbak vagyunk-e, mint ‘89-ben? Hiszünk-e a jövőben? Van-e alkotmányunk? Megtartottuk-e a csatlakozó országok közül az első helyet? Biztonságban van-e a földünk, a vizünk? Itthon maradnak-e a gyermekeink? Szabadabbak vagyunk-e, mint ‘89-ben?

Molnár Ervin A közgondolkodás és döntéshozatal meghatározói: reform-kommunisták és ultraliberálisok 01:08

A lengyel és a magyar elitváltás 1989-ben

I. A magyar elit árulása 1989 után Elmaradt a politikai élet megtisztítása a diktatúra képviselőitől Elmaradt a pénzügyi, gazdasági felelősségre vonás (eladósodás miatt) A gazdasági pozíciók a régi elit kezében maradtak A média meghatározó része a régi uralkodó osztállyal szimpatizál (anyagi függés) 1994 után MSZP-SZDSZ koalíció

II. A magyar elit árulása 1989 után A közüzemi hálózatok külföldi kézre adása, garantált nyereség ígérete Ezzel egyidejűleg a fogyasztóvédelem leépítése A társadalmi érdekvédelem lezüllesztése, a képviselők korrumpálása A társadalmi összefogás és szolidaritás leépítése (ellentétek gerjesztése a társadalmi csoportok között)

III. A magyar elit árulása 1989 után A média lett az elsőszámú véleményformáló A média fölötti kontroll azonban teljes mértékben hiányzik Álproblémákat tálalnak fel a valós gondok helyett Az állampolgárok kiszolgáltatottak a médiaterrornak (hitel, reklámok) A politikai elit elszámoltathatóságának teljes hiánya

Kondor Katalin A mai politikai elit hitelét vesztette 0:33

Demokrácia és diktatúra működése Forrás: Molnár Ervin Demokrácia és diktatúra működése Döntéshozó szervek Végrehajtó szervek Elnyomott réteg Elnyomó réteg Pártjuk XX. századi diktatúra Döntéshozó szervek Végrehajtó szervek Hátráltatott tömeg Blokkoló erők Áldemokrácia Nyertes réteg Pártok

Kondor Katalin A demokrácia kritikája – mire való az ellenzék… 0:54 Kondor Katalin A demokrácia kritikája – mire való az ellenzék…

Bogár László az áldemokratikus rendszerről, a társadalom kiszolgáltatottságáról 2:56

Magyarország pártaktivitása

01:05 Molnár Ervin Az egész rendszerváltásunk sikertelensége – tömegek az árokban

I. A magyar pártokrácia ellentmondásai Milyen érdeket képviselnek a pártok? Kinek felelősek a pártok? (Támogatói érdek, lobby) Hogyan működik a társadalmi felügyelet ma? Visszahívhatók-e a méltatlanná vált képviselők?

Kondor Katalin a méltóságában sértett népről és egyénekről, Magyarország a magyaroké 0:33

II. A magyar pártokrácia ellentmondásai Visszaélések a választások során Alapszervezetbe „bevásárolt” tagság (holt lelkek, fizetett szavazók) Vezető testületekben törvénytelen szavazások Törvénytelen kizárások frakcióból Első a pártérdek, minden utána következik (frakciófegyelem, zsarolás pl. EU támogatás megvonása) Kettős mérce a politikusnak és a közembernek (visszaélés a mentelmi joggal, minden pártnál)

01:09 Kondor Katalin Történelmi siker lenne egy önkormányzati választáson megjelent 25% szavazó?

III. A magyar pártokrácia ellentmondásai A képviseleti rendszer hibás: 210 képviselőt a pártok jelölnek A listás képviselők nem méretik meg magukat szavazók által. Ez az összes képviselő 54,4 %-a

Molnár Ervin A pártrendszer kritikája – inaktív, párthoz hű képviselők 01:36

IV. A magyar pártokrácia ellentmondásai Magyarország az EU „nagybetege” 1989 óta nincs Alkotmánya Nincs hosszú távú stratégia, csak néhány éves tervek Rablógazdálkodás a köz vagyonával Felelősség elkenése, számonkérés hiánya Kettős mérce Eredmény: 2008-ban a társadalom 86 %-a elfordult a politikától

Kondor Katalin Majd holnap lesz jobb 0:37

A MAGYAR TÁRSADALOM DÖNTŐ TÖBBSÉGÉT KIZÁRTÁK A HATALOM GYAKORLÁSÁBÓL ! Következtetés: A MAGYAR TÁRSADALOM DÖNTŐ TÖBBSÉGÉT KIZÁRTÁK A HATALOM GYAKORLÁSÁBÓL !

Fejlődéselemzés 1945-90 között 1990-2006 között Forrás: Molnár Ervin Fejlődéselemzés 1945-90 között Diktatúra nélkül elérhető tőkenagyság Valóságban elért 40 % Veszteség (60%) 1990-2006 között ’90-ben átvett Maradt 40 % Veszteség (60%) 1945-2006 közös mérlege Egy ’45-ben induló demokráciával (egy osztrák úton) Maradt 16 % Veszteség (84%)

Reáljövedelem A reáljövedelem 2002-re érte el az 1989-es szintet Forrás: Molnár Ervin Reáljövedelem 20 40 60 80 100 120 140 160 1971. 1973. 1975. 1977. 1979. 1981. 1983. 1985. 1987. 1989. 1991. 1993. 1995. 1997. 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. A jövedelmi elmaradás: 13,2 millió Ft/család A reáljövedelmek nem követik a szocializmus alatti fejlődési ütemet A reáljövedelem 2002-re érte el az 1989-es szintet

Forrás: Molnár Ervin Lakásépítés 20000 40000 60000 80000 100000 120000 1971. 1973. 1975. 1977. 1979. 1981. 1983. 1985. 1987. 1989. 1991. 1993. 1995. 1997. 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. A jövedelmi elmaradás következtében a lakásépítések száma is csökken

Forrás: Molnár Ervin Szabadalomszám 500 1000 1500 2000 2500 3000 3500 4000 4500 1971. 1973. 1975. 1977. 1979. 1981. 1983. 1985. 1987. 1989. 1991. 1993. 1995. 1997. 1999. 2001. 2003. 2005. 2007. A magyar szellemi termékek nagy része külföldön válik gyakorlattá GMK időszak

Az élveszületések száma 1876-2001-ig

Az élveszületések száma 1980-2008-ig Forrás: Molnár Ervin Az élveszületések száma 1980-2008-ig Forrás: KSH 28 év alatt 50 000-rel csökkent az éves születésszám

Születéskor várható élettartam

Molnár Ervin A jövőt nem vállaló társadalom 0:29

Napi kalóriafogyasztás Forrás: Molnár Ervin Napi kalóriafogyasztás Forrás: KSH [kcal/nap]

Forrás: Molnár Ervin Napi húsfogyasztás Forrás: KSH [gr/nap]

Forrás: Molnár Ervin Napi zsírfogyasztás Forrás: KSH [gr/nap]

Diagnózis Kedvezőtlen élelmezési helyzet Lesújtó mortalitási adatok Népességfogyás Szociálisan leszakadt tömegek Társadalmi kimerülés Belső kizsákmányolás Alulfizetettség

Bogár László Az ép lelkű társadalomról 0:45

További háttérvizsgálatok: A magyar emberek gazdasági erőnléte Jövedelme a termeléshez viszonyítva Jövedelmi rétegződöttsége Nyertesek és vesztesek

Termelés és jövedelem A termelés folyamatosan nő Forrás: Molnár Ervin Termelés és jövedelem A termelés folyamatosan nő A jövedelem messze elmarad a termelékenységhez képest

Bérelmaradás aránya Jövedelmi elmaradás: 11,22 mFt / család Forrás: Molnár Ervin Bérelmaradás aránya 50 100 150 200 250 1990. 1992. 1994. 1996. 1998. 2000. 2002. 2004. 2006. 2008. Jövedelmi elmaradás: 11,22 mFt / család

Jövedelem a GDP/fő arány tükrében Forrás: Molnár Ervin Jövedelem a GDP/fő arány tükrében 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00 Dán Brit Finn Német Olasz Osztrák Francia Spanyol Portugál Szlovén Lengyel Magyar

Jövedelmi csoportok 1989-et megelőzően Forrás: Molnár Ervin Jövedelmi csoportok 1989-et megelőzően Népesség jövedelmének %-a Jövedelmi tizedek A népesség jövedelme alapján 10 csoportra osztva, az egyes csoportok jövedelme 100 jövedelemegységre vetítve.

Forrás: Molnár Ervin Mi történt velünk 1989 után? Népesség jövedelmének %-a Jövedelmi tizedek Az egyes csoportok jövedelmének eltolódása 1987 és 2004 között 100 jövedelemegységre vetítve.

Forrás: Molnár Ervin Mi történt velünk 1989 után? Népesség jövedelmének %-a Jövedelmi tizedek A népesség jövedelme alapján 10 csoportra osztva, az egyes csoportok jövedelmének eltolódása 1987 és 2004 között 100 jövedelemegységre vetítve. A legnagyobb és legkisebb jövedelmek aránya 4,6-ról 13,9-re tolódott el!

Molnár Ervin Jövedelmi különbségek 0:18 Molnár Ervin Jövedelmi különbségek

Nyertesek és vesztesek a ‘89-es viszonyokhoz képest Forrás: Molnár Ervin Nyertesek és vesztesek a ‘89-es viszonyokhoz képest Vesztesek Nyertesek % Jövedelmi osztóvonal

Molnár Ervin Társadalom újjászerveződése az értékek mentén valósulhat meg 0:41

Társadalmi teendők Szembenézni a problémával Kimondani a beavatkozás szükségességét Megállapítani a bajok okát, okozóit Meg kell találni a kivezető utat Fel kell készülnünk a nehézségekre A külföldi példák elemzése, új gondolkodás Fel kell számolni a bukást okozó struktúrákat, viselkedésformákat, erőket Szakítani a kudarc okozóival

Fejlett országok összehasonlítása Forrás: Molnár Ervin Fejlett országok összehasonlítása (Megjegyzés: nem a gazdag országokat vettünk figyelembe, mint Kuvait, Szaúd-Arábia, Katar, stb., hanem olyanokat, amelyek nem nyersanyag-eladással, hanem építőmunkával érték el eredményeiket, s komoly technikateremtő munkát végeztek, politikai rendszerűk is demokratikus.) 62

Fejlett országok összehasonlítása Forrás: Molnár Ervin Fejlett országok összehasonlítása (Megjegyzés: nem a gazdag országokat vettünk figyelembe, mint Kuvait, Szaúd-Arábia, Katar, stb., hanem olyanokat, amelyek nem nyersanyag-eladással, hanem építőmunkával érték el eredményeiket, s komoly technikateremtő munkát végeztek, politikai rendszerűk is demokratikus.) A sikeresség nem attól függ, hogy egy ország valamely erőforrással, körülménnyel rendelkezik-e, vagy sem! 63

A munkatevékenységgel felemelkedő nemzetek legfontosabb társadalmi jellege Elismerik az egyén önmagáért és a társadalomért kifejtett erőfeszítéseit Kicsi a szociális megosztottságuk Krízistűrők, kitartóak Szolidárisak a szükségben és a jólétben is

Molnár V. József Ha az ember munkáját nem ismerik el… 01:20

A fejlett állam megteremtésének kulturális feltételei: Nemzetét szolgáló vezető szellemi réteg (értelmiség) Nemzetegyesítő szándék és képesség Idegen kultúrák pozitív elemeinek befogadása Termelési kultúra és technológia ismerete Termelés és kutatás összhangja Kutatásfejlesztés magas fokú elismerése

Forrás: Molnár Ervin Fejlett társadalom létrejöttének jogi és morális környezeti feltételei: Hagyományos erkölcsi értékeink visszaállítása (tisztesség, becsület, hűség) A fáradozó ember megbecsülése Az alkotó ember jogbiztonsága Az egyén és a társadalom között eredendően új jogviszony, morális alapon

Molnár Ervin Fejlett társadalmak alapja: a kisember erőfeszítéseinek elismerése 0:57

Bűntípusok arányváltozása 1980-2006 között Magyarországon Forrás: Molnár Ervin Bűntípusok arányváltozása 1980-2006 között Magyarországon

Rejtett gazdaságok aránya (%) Forrás: Molnár Ervin Rejtett gazdaságok aránya (%)

A magyar gazdaság morális állapota LEGÁLIS GAZDASÁG ~75% Infor-mális gazd. 6% Szür-ke gazd. 7% Fekete gazdaság 12% Kriminál 4% ÁFA, SZJA, TB, VÁM és jövedéki csa-lás, veszte-getés, csem-pészet, EU-s és egyéb pályázatok stb. Fekete mun-ka, üzérke-dés, stb. Hála-pénz, kalá-ka, stb. Kábítószer, zsarolás, prostitúció, pénzmosás, lakásmaffia A nem legális gazdaság mértéke nem mérhető, de nemzetközi közelítések alapján 25 %-ra becsülik.

A rejtett gazdaság a jövedelmi rétegekben Jelentős részben: élősködők Az 1., 2. … 10. számok a jövedelmi tizedeket jelentik Fekete gazdaság Alapvető cél: életben maradás ÁFA, SZJA, TB, VÁM és jö-vedéki csalás, vesztegetés, csempészet, EU-s és egyéb pályázatok stb. Szürke gazdaság Fekete munka, üzérkedés, stb. Informális gazd. Informális gazd. Hálapénz, kaláka, fusi, stb. Borravaló, hálapénz, stb. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Kriminálgazdaság (prostitúció) Kriminálgazd. (pénzmosás) Alapvető cél: életben maradás Élősködők

A magyar költségvetés bevételei Az ÁFA és az SZJA a bevételek felét adja A szegényebbek többet adóznak, mint a módosabbak

A magyar adócsalás mértéke Forrás: Molnár Ervin A magyar adócsalás mértéke Szakértők szerint a nyertes réteg évi 1000 mrd Ft mértékű adócsalást hajt végre Az újgazdag réteg a kezdővagyonát is tisztázatlanul szerezte. Továbbra sem tartja be a törvényeket. Valójában ál-tőkésként működnek, valós piaci viszonyok között nem tudnának megmaradni; ezért létkérdés számukra az állam fölötti ellenőrzés (állami pályázatok)

A jövedelmi elmaradás másik meghatározó oka Forrás: Molnár Ervin A jövedelmi elmaradás másik meghatározó oka A költségvetés egyensúlyához ismerni kell a kiadási és a bevételi oldalt is. A magyar költségvetés kiadása Finanszírozott és támogatott területek (egészségügy, oktatás, honvédelem, rendőrség, állami beruházás, nyugdíj stb.) Elvonás Évi arány 18% A költségvetés éves tétele az adósságtörlesztés, ami átlagban eléri a 18 %-ot.

Külföldi cégek Tőketulajdon: 3450 Mrd Ft Tőkeberuházás 470 Mrd Ft Forrás: Molnár Ervin Külföldi cégek Tőketulajdon: 3450 Mrd Ft Tőkeberuházás 470 Mrd Ft A tőkekivitel 2980 Mrd Ft Azaz a profit 86,4%-át kiviszik az országból (ez összesen kb. húsz nagy multinacionális cég)

Kondor Katalin A valutaalapú kölcsönök – rabszolgává tett lakosság 01:22

Forrás: Molnár Ervin Adósságtörténet 1.

Adósságtörténet 2. Az államadósságok alakulása 1989-től napjainkig Forrás: Molnár Ervin Adósságtörténet 2. Az államadósságok alakulása 1989-től napjainkig Magyarország közel 50%-kal növelte adósságát Lengyelország és Bulgária adósságkönnyítést kért és kapott Az NSZK átvállalta az NDK adósságot Csehország és Szlovákia növelte adósságát Románia csökkentette, amint a SZU utódállamai is adósság/fő

Adósságtörténet 3. A hazai gazdaság átvilágítása (ÁSZ 2005) Forrás: Molnár Ervin Adósságtörténet 3. A hazai gazdaság átvilágítása (ÁSZ 2005) 10 % maradt állami kezelésben 30 %-ot értékesítettek 10 %-ot felszámoltak 20 % kedvezményesen privát és önkormányzati szférába került 30 % nyom nélkül ELTŰNT !!!

Forrás: Molnár Ervin Adósságtörténet 4. Az állami vagyon lebontása a 2005-ös ÁSZ jelentés szerint 81

Rendezési metodika Vegyék figyelembe: Magyarország történelmi szerepét, a nyugat védelmében A trianoni békediktátum következményeit A teheráni és jaltai megállapodás következményeit ’56-ban magára hagyták a magyarságot ’89-ben nagy szerepet vállaltunk a vasfüggöny és a berlini fal lebontásában ’89 után sem kapott komoly segítséget Magyarország Ezek alapján gyakoroljanak önvizsgálatot és tanúsítsanak önmérsékletet. Ilyen rendezési elvek alapján csökkentsék a hazai adósságot a lengyel/bolgár mértékben. Államcsőd esetén rendkívüli szabályok lépnek életbe, a hitelezőnek is érdeke a gyors konszolidáció

Az államadósság felelősségábrája Forrás: Molnár Ervin Az államadósság felelősségábrája Az adósság rendezéséről az SZKP, az MSZMP- MSZP és a bankok döntöttek. Ők indították be az embereket megkárosító folyamatokat.

Mi a fedezet???

A pillanatnyi társadalmi tünetegyüttes Óriási a szakadék a politikai elit és a magyar társadalom között Alacsony születésszám – magas halandóság NÉPESSÉGFOGYÁS, a lakosság összetételének megváltozása A tehetetlenségérzés miatti apátia Kiszolgáltatottság érzés Az állam nem védi, hanem leépíti önmagát Az oktatás és egészségügy átgondolatlan, egyéni haszonszerzés által vezérelt pusztítása (Hospinvest)

A beavatkozás indokai 1. A társadalmi fejlődés rossz irányt vett, súlyos fejlődési ellentmondások keletkeztek, csak egy „áldemokratikus” rendszer jött létre, ami hatalmas károkat okozott, sőt jelenleg már veszélyezteti a társadalmi jövendőt. A politikai elit elidegenedett a társadalomtól, saját (párt)érdekét érvényesíti a köz akarata helyett, média- és hatalmi eszközökkel tartja fönn a demokrácia látszatát A jogbiztonság megszűnt (Postabank ítélet, 2006. őszének politikai és jogi anomáliái, Dunaszerdahely)

A beavatkozás indokai 2. Jogos önvédelem: HA AZ ÁLLAM NEM MŰKÖDIK, MAGUNKNAK KELL ÚJJÁSZERVEZNI A MŰKÖDÉSÉT A társadalmi érdekvédelem virtualitása (nem valós szakszervezetek, nem valós érdekvédők-kollaboránsok) A világgazdasági válság lehetséges következményeinek tompítása Valódi népképviseletek szükségessége

Időelemzés Miért idén csináljuk? tényezők Pénzügyi válság kiteljesedése Jelenlegi gazdasági rendszer fenntarthatósága A magyar társadalom és az egyén lelkierejének, megújulási képessége Magyar földre vonatkozó vásárlási moratórium lejárta A magyar társadalom újjászervezéséhez szükséges idő idő 2009. márc. 21. 2008. dec. 31. 2009. dec. 31. 2010. dec. 31. 2011. dec. 31. 2012. dec. 31.

Molnár V. József A II. háború után Magyarország állt fel először a vesztesek közül… (őstársadalmi rendszer működött) 0:24

I. Miben lehet bízni? Adottságaink: Alkotni vágyó emberek Évezredes műveltség, jó történelmi kapcsolatok (Európa, Ázsia) Jó termőföld, bőséges vízkészlet Kedvező földrajzi elhelyezkedés Jó természeti adottságok (hőgradiens)

Molnár V. József A magyar nem legyőzni akar, hanem barátot szerezni 0:21

II. Miben lehet bízni? Belső erőforrásaink: Hit, erkölcs, szeretet Értékeink fölismerése (hagyomány) Kiváló szellemi adottságok Történelmi példa: nem a vezetők, hanem a magyar ember adja valódi erejét a társadalomnak Ha a magyar ember megkapja a munkáért járó megbecsülést, akkor képes a jövőért tenni

Molnár Ervin Legfőbb értékünk a kitartás 0:51

Általános értékelés Nem a magyar kisember tehet az ország mostani helyzetéről A vezetői elit az elmúlt 20 évben folyamatosan bizonyította alkalmatlanságát és érzéketlenségét (ideiglenes alkotmány, egyetlen kormány sem kért adósságcsökkentést, elsőből az utolsó, világcsúcs) A magyar társadalom legnagyobb hibája, hogy a nemzet véleménye nem jelenik meg az ország irányításában

Mely erő képes a magyar társadalom válságát megoldani? Aki eddig nem vett részt az ide vezető folyamatokban, ezáltal hiteles. Aki képes és tud dolgozni. Akiben van hazaszeretet. Aki megfelelő erőt tud felmutatni. EZ MAGA A MAGYAR EMBER!

Hogyan cselekedjünk a jövőben? Rendezzük szétzilálódott rokoni, baráti kapcsolatainkat Ha két magyar ember veszekszik egymással, a harmadik békítse ki őket Állítsuk meg a magyar társadalom további szétaprózódását (a szervezetek ne szét, hanem egy irányba tartsanak) Ne engedjük meg, hogy a politikai pártok szétverjék a családok és rokoni körök egységét (ld. választások), és ezáltal bénulttá tegyék a magyar társadalmat

Újjá kell szerveznünk a magyar társadalmat Kb. 6-8 millió ember együttműködését kell megvalósítani Minden magyar településnek tennie kell önmagáért Ezután nekünk kell közvetítenünk a híreket, tanítani a fiatalokat, működtetni a gazdaságot, megoldani az emberek anyagi, szellemi és fizikai önvédelmét Újjá kell építeni a nemzetet (Pótolni kell azt, amit a lengyelek ’89-ben elvégeztek, mi azonban nem) Fel kell újítani a több mint ezer éve megkötött szövetséget: a magyar a magyart segíti egy közös jövő érdekében.

Lépések 1. Tájékoztatni a lakosságot (lakossági fórumok szervezése – még 2100 település van hátra) 5000 önkéntes további tájékoztató és szervező munkájára van szükség Településenként megszervezni a Magyarok Szövetsége közösségeket A közösségek szervezzék meg munkacsoportjaikat Bővítsék a segítők és a támogatók körét (toborzás)

Lépések 2. 6. Ezek országos szinten vegyék fel egymással a kapcsolatot 7. A civil kapcsolati tőke mozgósítása 8. A gazdasági és a fizikai önvédelem teljes körű kiépítése, pl. Magyarok Vására, devizahitelesek önvédelme: kilakoltatások megakadályozása 9. Járási, megyei szervezetek kialakítása 10. Megyegyűlések megtartása, vezetők megválasztása

Lépések 3. 11. Területi nemzeti programok összeállítása, meghirdetése Magyarok Szövetsége - Magyarok Országos Gyűlése: döntés a jövőről Határokon túli Magyarok Szövetsége szervezetekkel történő egyeztetés Együttműködés más országok hasonló célokat megfogalmazó szervezeteivel, külső szövetségek megkötése 15. A támogatás megvonása a mostani politikai elittől egy időben, egy helyen, minden lehetséges erővel, és minden törvényes eszköz kihasználásával

Lépések 4. 16. Új választások (valódi népképviselettel) 17. Társadalmi szerződések megkötése a jelöltekkel 18. Új országgyűlés 19. Nemzeti magyar egységkormány 20. Magyar Alkotmány (Történeti Alkotmány) 21. Törvényes népképviseleti rend – a magyar nemzeti érdek érvényesülése

Molnár Ervin A pártok mindig uralták a magyarságot, de nem adtak értéket 01:22

Mi a célja a társadalmi szerződésnek? A mai törvények szerint a képviselők nem visszahívhatók Az következő választások során a társadalmi szerződés biztosítja a törvényes átmenetet egy olyan új választójogi törvény létrehozásához, ahol a visszahívás intézménye már törvényesen alkalmazható

0:24 Molnár V. József Hiteles ember kell az élre, az őstársadalmi rendszer még feléledhet…

A Társadalmi Szerződés tartalma A képviselőjelöltek szerződésben kötelezik magukat arra, hogy ha a választóiknak tett ígéreteket nem tartják be, akkor a választóik visszahívhatják őket.

Javasolt pontok Ha a képviselő bekerül, megszavazza a visszahívhatóságot garantáló új választási törvényt Létrehozzák a valódi Magyar Alkotmányt A következő választási ciklusban már csak egyéni képviselők juthatnak be egy kisebb, kétkamarás parlamentbe Újratárgyalni a magyar nemzeti érdeknek ellentmondó szerződéseket A felelősök elszámoltatása A helyi érdekek alapján megállapított további pontok

Hogy szavazzunk a jövőben? Csak olyan jelöltre szavazzon a magyar társadalom, aki ezt a szerződést előzetesen aláírta, és ezzel visszaadta a választópolgárok jogát ahhoz, hogy maguk irányíthassák az országot. Mindegy, hogy párt jelölte-e, vagy függetlenként indul Ne fogadjuk el azokat a pártlistákat, ahol akár egyetlen olyan képviselő is van, aki ezt a Társadalmi Szerződést nem írta alá

Megállapítás Ki fog bújni a szög a zsákból: aki ezt a lépést nem vállalja föl, az továbbra is ugyanazon elvek mentén kíván cselekedni, amelyek eddig tönkretették az országot Aki fizet, az mondja meg, hogy milyen nótát húzzanak! A magyar emberek ne pártszimpátia alapján állítsanak jelölteket, hanem önmaguk közül válasszanak alkalmas, hiteles embereket. Ők fogják először aláírni a Társadalmi Szerződést A mostani pártok erkölcsi, és jogi alapjukat vesztették, hogy a magyar társadalmat a továbbiakban irányítsák. Valójában csak a teljes elit lecserélésével válhatnának hitelessé (harmadik, negyedik vonalból, önkormányzatnál a lakosság bizalmát elnyert emberek)

Molnár V. József A Magyarok Szövetsége mindennel rendelkezik, amivel rendelkeznie kell… 03:26

A Magyarok Szövetsége által demokratikusan megszervezett magyar nemzet és a Pártok Összes magyar lakosság ~ 10 millió fő Pártok tagsága ~70 ezer fő

Mi a Magyarok Szövetségének szerepe? A magyar társadalom lehető legnagyobb részének bevonása a Szövetségbe A Magyarok Szövetsége alakuljon át magyar nemzetté A magyar nemzet delegálja a képviselőket a társadalmi ellenőrzést biztosító Felsőházba – így maga a magyar nemzet lesz a Felsőházban

Molnár V. József „Én nagyon fontosnak tartom a Magyarok Szövetségét” 01:58