Hálózat-semlegesség, üzleti modellek, beruházási ösztönzők Pápai Zoltán 2009. január 29.

Tartalom Hálózat-semlegesség Fejlett konvergens hálózatok Szolgáltatás minőség: lehetőségek és piaci igények Kihívások a jelenlegi üzleti modellek számára Az ösztönzők kérdése: versenyellenes praktikák, innováció, beruházás

Hálózat-semlegesség

Hálózat-semlegesség A hálózaton haladó forgalom forrásától, tartalmától függetlenül diszkrimináció mentesen kerül továbbításra végponttól-végpontig A végponthoz a felhasználók (fogyasztók és szolgáltatás nyújtók) korlátozás nélkül csatlakozhatnak, alkalmazásokat fejleszthetnek, szolgáltatást nyújthatnak

Mi minősülhet a hálózat-semlegesség megsértésének? Egyes felhasználók /alkalmazások / site-ok adatforgalmának degradálása vagy blokkolása Diszkriminatív felár kérése egyes felhasználók /alkalmazások / site-ok adatforgalmának viteléért Felár ellenében extra szolgáltatás nyújtása egyes felhasználóknak / alkalmazásoknak /tartalomszolgáltatóknak?

Hálózat-semlegesség - kérdések Mire értelmezzük? csak az internet hálózatra? vagy minden IP hálózatra? vagy minden hálózatra? Lehetőség vagy korlátozás? Hogyan hat? társadalmi jólétre a versenyre innovációra hálózati beruházásokra

Fejlett konvergens hálózatok

Fejlett konvergens hálózatok: újgenerációs internet, újgenerációs hálózatok NGN a telekom világ fejlődési forgatókönyve NGI az internet világ fejlődési forgatókönyve

NGN Szélessávú hozzáférés (NGA) Csomagkapcsolt (többnyire IP alapú) átvitel Egységes IP átviteli maghálózat (IP core); A szolgáltatások/alkalmazások és a hálózatok elválasztása Nyílt protokollok (ITU, ETSI, IETF) alkalmazása Végponttól-végpontig garantált szolgáltatásminőség (end-to-end QoS) Általános mobilitás?

specializált hálózatok hálózatfüggő alkalmazások NGN és konvergencia különféle hálózatok, homogén vezérlés, különféle hálózat-független alkalmazások specializált hálózatok hálózatfüggő alkalmazások hang, videó, adat… hang videó adat TCP/IP (Internet Protokoll) Vezetékes /vezetéknélküli adathálózat PSTN/GSM kábelTV optika, DSL, kábelTV, 3G, WiFi…

NGN maghálózat NGN maghálózat egységes csomagkapcsolt hálózat, a specializált párhuzamos hálózatok (PSTN, bérelt vonal, adathálózat, stb.) helyett hang, adat, videó egy hálózaton megy - megvalósul a régóta jósolt/várt konvergencia? lehetőség a differenciált szolgáltatásminőségre (QoS)

Hozzáférési kérdések az NGN esetén www.ngnsp.com

Az NGN és az intelligencia eloszlása a hálózatban az eredeti NGN idea szerint az intelligencia decentralizált, azaz a hálózat belseje helyett annak szélén jelenik meg ez lehetővé teszi, hogy a szolgáltatást nyújtó (service provider) szereplők – így akár maguk a felhasználók - önállóan és függetlenül alakítsák ki a tényleges szolgáltatást és kontrollálják annak minőségét a berendezésgyártók elvileg nyílt rendszereket ígérnek az NGN-t telepítő hálózati szolgáltatók azonban szeretnének minél nagyobb ellenőrzést szerezni a szolgáltatások és a QoS felett valójában az a kérdés, hogy ki milyen arányban részesül a a fogyasztók által igényelt szolgáltatások (tartalom) hasznából

NGI – az internet világ válasza a jelenlegi internet IPv6 protokollra való átállítása, nagysebességű, QoS képes, megbízható kommunikációs szolgáltatások nyújtása érdekében evolutív megközelítés

Szolgáltatási szinthez való hozzáférés A szolgáltatási szinthez (service layer) való diszkriminációmentes hozzáférés elengedhetetlen ahhoz, hogy a hálózatot üzemeltetőn kívül más szereplők is egyenlő eséllyel versenyezzenek új alkalmazások, szolgáltatások kifejlesztésével és piaci megjelenésével

Szolgáltatás minőség

Hálózat és szolgáltatás minőség (QoS) PSTN: keskenysávú, nagy megbízhatóságú szolgáltatás Hagyományos internet: best effort szolgáltatás Újgenerációs hálózatok: nagy sávszélességű, differenciált szolgáltatásminőséget támogató szolgáltatás

Piaci kereslet – QoS követelmények A piaci kereslet konkrét szolgáltatások iránt jelentkezik – ezt kell a hálózatokon megvalósítani Hangátvitel: PSTN, PLMN, VoB, VoIn kis látencia és jitter tűrés, kis átviteli kapacitás Videó streaming: CaTV, földi és műholdas műsorszórás, IPTV nagy átviteli kapacitás, folyamatos jel Adatátvitel: www, ftp, e-mail, sms, mms változó átviteli kapacitás igény, nagy látencia és jitter tűrés

Újgenerációs hálózat és a QoS A hagyományos, szeparált hálózatok épp a QoS szerint specializálódtak Az újgenerációs hálózatnak mindegyik minőségi igénynek meg kell felelnie, erre megoldás lehet a: túlméretezett kapacitás a hálózat minden potenciális szűk keresztmetszetet jelentő pontján szolgáltatás szerint differenciált QoS támogatása

A fogyasztók és a szolgáltatásminőség A fogyasztók nem QoS-ben mérnek, hanem gyorsan folyamatosan (kimaradás, zökkenő nélkül) hibátlanul (érthetően, élvezhetően) kényelmesen olcsón szeretnék használni az általuk aktuálisan igényelt szolgáltatást Ezek a minőségi kritériumok szolgáltatásonként mást és mást jelentenek, ezért az elvárt műszaki QoS követelmények is mások lesznek, de… … a fogyasztók számára is gyakran elfogadható a kritériumok között valamilyen átváltás (trade off)!

Szolgáltatásminőség és hálózat-semlegesség A különböző szolgáltatásoknak különböző minőségi elvárásoknak kell megfelelniük A különböző fogyasztók ugyanarra az igényre különböző minőség (pl. ár-minőség) kombinációkat tartanak elfogadhatónak, azaz a hasonló szolgáltatások különböző minőségi változatai létezhetnek egymás mellett a piacon (lásd PSTN és VoIP) Akkor miért várjuk, hogy a hálózatok minden alkalmazás számára azonos minőséget nyújtsanak? a homogén minőség lehet túl alacsony vagy túl magas a differenciált minőség jólét növelő lehet (ha nem piaci erővel való visszaélés következménye) Ez sérti a hálózat-semlegesség követelményét… .de sérti-e vajon a fogyasztókat? A fogyasztók kinyilvánították például, hogy a PSTN minőségénél gyengébb hangszolgáltatást is elfogadhatónak tartanak, ha lényegesen kedvezőbb áron telefonálhatnak

Üzleti modell kihívások

PSTN, mobil hang (Európa) előfizetés (hozzáférés) forgalom (perc) esetleg flat rate (hozzáférés + napszakban/irányban/összidőtartamban korlátos forgalom) hívó fél fizet (CPP) összekapcsolás: a hívó fél hálózata fizet (CPNP) → végződtetési díj kétoldalú piac jellemzők többnyire az alkalmazás szolgáltató és a hálózati szolgáltató azonos (kivétel a „virtuális” szolgáltató)

KábelTV előfizetési díj a szolgáltató által összeállított kínálatból kiválasztott műsorcsomagért esetleg egyedi csatorna díj (ol. HBO) esetleg VoD műsordíjfizetés a műsorszolgáltatók felé must carry egyes csatornákra, ezen felül szabadság a programcsomag összeállításában a hálózati és a műsorjel szolgáltató rendszerint azonos

Internet szolgáltatás rendszerint flat rate előfizetési díj a differenciált hozzáférésért (átviteli kapacitásért) és az azon bonyolítható korlátos vagy korlátlan forgalomért esetleg forgalmi díj a kereten felül a fogyasztó csak a hozzáférhető (rendszerint ingyenes, néha fizetős) tartalmak elérése érdekében, közvetett módon keresi az internet szolgáltatást ingyenes tartalom vagy a fogyasztó fizet a tartalomszolgáltatónak összekapcsolás: peering és vagy tranzit az internet szolgáltató gyakran nem azonos a hálózati szolgáltatóval (többféle hálózaton nyújtható) az alkalmazás vagy tartalomszolgáltató rendszerint nem azonos az internet szolgáltatóval és a hálózati szolgáltatóval

Tartalomszolgáltatás egyoldalú piac ingyenes tartalom prosumer, virtuális közösségek nem mindig egyoldalú: pl. sztárrá lett blogolók, nem biztos, hogy örökké ingyenes: pl. hozzászoktatás, majd fizetőssé tétel fizetős tartalom (pl. Economist, FT, WSJ, …) kétoldalú piac hagyományos „ingyenes” média modell – a hirdetőket és a médiafogyasztókat a műsorszolgáltató által működtetett csatorna, portál hozza össze

Újgenerációs hálózatok költségjellemzői Az új hálózatra a PSTN-re jellemzőnél még magasabb a fix költség/változó költség arány a forgalom költsége elhanyagolható mértékű a forgalom típusa könnyen azonosítható a forgalom értékének mérése nehézségekbe ütközik

Internet szolgáltatás (jövő) rendszerint flat rate előfizetési díj a sebesség szerint differenciált hozzáférésért és az azon bonyolítható korlátlan forgalomért részben ingyenes tartalom,de gyakran kétoldalú piac, ahol az ISP az intermedier szereplő ha nem a kétoldalú piaci üzleti modell érvényesül az ISP tartalomszolgáltató relációban, a fogyasztó gyakran fizet a tartalomszolgáltatónak (a fizetős tartalom mennyisége és fogyasztása nő) a tartalomszolgáltató általában nem azonos az internet, illetve a hálózati szolgáltatóval,

Az ISP közvetítő szerepe az internet szolgáltatás, mint kétoldalú piac, az internetszolgáltató, mint közvetítő: az elérhető előfizetői bázis értékes a tartalomszolgáltatónak (akkor is ha fizetős, akkor is ha kétoldalú üzleti modell szerint működik) a megfelelő minőségben és mennyiségben elérhető tartalomszolgáltatások értékesek az előfizető számára műszaki fogyasztási paraméterek elérhető választék

Az üzleti modellek drasztikus változása A konvergencia következményeként a régi szeparált és specializált hálózatokra épülő üzleti modellek összeomlanak a korábbi szolgáltatások ingyenes vagy olcsó helyettesítőinek elterjedése (VoIP, chat) a prosumer jelenség, önmegvalósításként előállított ingyen elérhetővé tett tartalom peer-to-peer alkalmazások elterjedése mérési lehetőségek szofisztikáltabbá válnak érték és mérték közti viszony ellenben porózusabbá válik forgalom helyett flat rate összekapcsolási díj helyett bill & keep?

Átalakuló üzleti modellek A hálózati és átviteli szolgáltatók (hálózat és ISP) bevételi modellje átalakul hozzáférés + forgalmi díj helyett kapacitásért flat rate CPNP helyett bill & keep? Gerinchálózatok versenye Hozzáférési hálózatok versenye fix telekom (VDSL, FTTx) mobil (3G, 4G, WiFi, WiMAX) kábelTV (HFC Docsis 3.0) Ha kétoldalú a piac akkor rendszerint nem optimális, ha csak az egyik oldal fizet Fizessenek a tartalomszolgáltatók is? – ez növelheti is a jólétet, de sérti a hálózat-semlegesség elvét piaci probléma lenne az árdiszkrimináció? – nem egyértelmű

Az ösztönzők kérdése: versenyellenes praktikák, innováció, beruházás

Piaci erőviszonyok A piaci erő visszaélésre csábít vagy legalábbis lehetőséget ad rá ki szerzi inkább az ügyfelet a másiknak? milyen a verseny az egyes piacokon? hálózat, ISP tartalom milyen az egymáshoz viszonyított alkuerő? hogy vannak leosztva a szabályozás alapján a tulajdonjogok? (pl. van-e, s ha igen milyen tartalmú hálózat-semlegességi előírás?) milyen versenyjogi standardok léteznek erőfölénnyel való visszaélés bizonyítására?

Ki fizeti a révészt? A fix költségeket és a fejlesztéseket milyen bevételekből lehet/kell megtéríteni? előfizetői kapacitás-hozzáférés + tartalom/alkalmazás szolgáltatói hozzáférés? A piaci erő visszaélésre csábít vagy legalábbis lehetőséget ad rá

Versenyellenes praktikák szolgáltatás megtagadása túlzó ár minőségi diszkrimináció vertikális integráció esetén árdiszkrimináció - árprés A jelenlegi ágazati szabályozás az EU-ban ezeket kezeli

Innováció Innováció – dinamikus hatékonyság Melyik hatékonyabb: innováció a széleken vagy innováció a hálózat belsejében? A széleken több az innovátor, erre analóg példa lehet : innováció az engedély nélkül/ingyenesen használható spektrumban: WiFi internet telefon instant message szolgáltatások peer-to-peer alkalmazások open source szoftver

Beruházás Ki finanszírozza meg a nagykapacitású hálózatokat? Miből térül meg a beruházás? a hálózatért a használóknak kell fizetniük mindkét oldalról? hálózati monopólium esetén a hálózat-semlegesség érvényesítése mellett nagy az esély arra, hogy nem lesz elég a hálózat kapacitása ha a hálózatért csak a felhasználó fizet, akkor a hálózat kapacitása a pozitív externália miatt csak akkor nem lesz szuboptimális, ha a kétoldalú piac optimális mérete úgy áll elő, hogy csak a felhasználók fizetnek – ennek kicsi az esélye hálózati verseny esetén nagyobb az ösztönzés egy-egy hálózat számára a pozitív diszkriminációra, azaz a hálózat-semlegesség megsértésére, de összességében túlzott kapacitás is létrejöhet

Ki mint veti ágyát… A hálózat-semlegesség kezelésének tétje a jövőbeli szolgáltatások: választéka minősége innovatív jellege ára? az ebből származó társadalmi jólét nagysága a nettó hasznok elosztása

Források Economides, Nicholas: „Net Neutrality”, Non-Discrimination and Digital Distribution of Content Through the Internet (2007) Kahn, Alfred E.: Network Neutrality Lessig, Lawrence: testimony on the „Future of Internet” (2008) Vogelsang, Ingo: The Economic Issues of Network Neutrality (2007) Convergence and Net Neutrality (2008)

Köszönöm a figyelmet.