1 GKI-EKI Egészségügykutató Intézet A cselekvés igénye és (talán) lehetősége politikai konszenzus helyett Skultéty László ügyvezető igazgató GKI-EKI Egészségügykutató Int. Világgazdaság konferencia október 29.

2 Tematika 1.A cselekvés igénye 2.A cselekvés szükségessége 3.Tennivalók 4.A cselekvés lehetősége

3 1) A cselekvés igénye •Beteg meggyógyítsák - ma várakozik, ami az eredmény rovására megy elfogadható körülmények között – egyre rosszabb körülmények ne kelljen fizetni – a paraszolvencia nem tűnt el •Aki fizet kevesebbet kelljen fizetni – minimális a csökkentés cserébe ua.-t várja, mint a beteg – lásd fent •Személyzet eleget keressen – már 13. havi sincs, alapbér sem nő kiszámíthatóan – 50% emelés, bérstop, 13. havi vége elfogadható körülmények között – sok értelmetlenség közepette •Fenntartó szavazatot hozzon vagy ne vigyen – lerohadás, borotvaél ne kerüljön pénzbe – hiányok az intézmények költségvetésében •Kormány szavazatot hozzon, vagy ne vigyen – vizitdíj népszavazás lehető legkevesebbe kerüljön – egyre harcosabb ágazati lobbi

4 Mindenki változást akar, de a célok divergensek, sőt némelyek között trade-off van!

5 2) A cselekvés szükségessége •Kiüresedő kórházak : A forráscsökkenés és a teljesítményérdektelenség következtében a változó költségeket visszafogva korlátozzák a betegellátást, csökken a teljesítmény. •Kiüresedő ellátások A változó költségek csökkentése a gyógyszer és egyéb ráfordítás visszafogásában is testet ölt, ami az ellátás színvonalát rontja. Előbb korlátozzák a gyógyszerkeretet, mint teszik hatékonyabbá a beszerzést! •Romló HR megtartó képesség 13. havi eltörlésével és bérstoppal csökkent a nominális kereset, a évi járulék és adóváltozással sem nő a reálkereset. Egyre nagyobb az orvos és szakdolgozói hiány a jelenlegi struktúrában. •Egyre kevesebben tartják fenn a rendszert a forrásoldalon A válság miatt csökkenő foglalkoztatás következtében egyre kevesebben fizetnek járulékot. A korábbi 80/20 arány is megbillenhet. •Egyre kevesebb pénzből Az E-Alapra terhelték a GYED-et (inkoherens), a járulékcsökkentés és a válság miatt csökken a bevétel. Ad hoc költségvetési forrásátadás. •Változatlan biztosítási csomag és struktúra Felborult az egyensúly a források és a feladatok között

6 A belső tartalékok zsugorodása következtében egyre nagyobb a szakmai és a politikai kockázat.

7 3) Tennivalók  A biztosítási csomag és a források egyensúlyának helyreállítása  Az ellátórendszer hatékony struktúrájának kialakítása  A HR krízis kezelése

8 3.1 Az egyensúly helyreállítása Rövid távonKözéptávonHosszú távon  Finanszírozás konszolidálása  ‘Százalékos, de minimum x’ típusú járulék  Nem munkához kapcsolódó adók bevonása  GYED kivétele az E-Alapból  Valódi primer prevenció  Költséghatékonysági szempont és elemzések a legnagyobb költséget okozó terápiákról  Fejkvóta típusú forrás- allokáció ellátási régiókra  Hatékony ellátásszerve- ző szerep rendszerbe illesztése  Betegségcsoportonként támogatási mértékek meghatározása  co-payment bevezetése  co-payment biztosítás Bevételek növelése, kiadások csökkentése, a forrásfelhasználás ésszerűsítése.

9 3.2 A hatékony struktúra kialakítása Rövid távonKözéptávonHosszú távon  Extrém kis kórházak bezárása  Kórházintegrációk (ösztönzése)  További kórházak bezárás  Rehabilitációs ágazatok szűkítése, kulcsterületek fejlesztése  Háziorvosképzés fejlesztése  Az ellátórendszer különböző szintjeinek kompetenciái újragondolása  Háziorvosok kompetenciájá- nak bővítése (nem teljeskörűen)  Háziorvosok érdekeltté tétele a definitív ellátásban (nem teljeskörűen) Szélesebb alapellátás, szűkebb kórházi ellátás, hatékony együttműködések.  Központi közbeszerzés elektronikus árlejtéssel

A HR krízis mérséklése Rövid távonKözéptávonHosszú távon  Szakdolgozó-képzés bővítése  Paraszolvencia elleni kemény fellépés  Szakdolgozói kompetencia szint jelentős emelése  Orvosok ‘röghözkötése’ pozitív és negatív ösztönzőkkel  Közalkalmazotti státusz megszüntetése  Orvosválasztás ‘piacosításának’ végiggondolása Szabadabb munkaerőgazdálkodás, nagyobb vonzerő, az emberi erőforrás jobb kihasználása.  Az összes intézkedéssel elért megtakarítás az ágazatban marad  A megtakarítás jelentős része bérfejlesztést finanszíroz

11 4) A cselekvés lehetősége •Szakmai konszenzus A fő kérdésekben nincsenek messze az álláspontok. •Politikai konszenzus Magyarországon szinte már felsorolni sem érdemes. •Politikai erő Lehetőség egy 2/3-os parlamenti többségre és a kormánnyal azonos ‘színű’ önkormányzatiságra. •Politikai szándék Az előző kormányok kudarcaiból okulni kell, de a tanulság nem a ‘nemcselekvés’ időleges biztonsága.

12 Köszönöm a figyelmet! GKI-EKI Egészségügykutató Intézet