Nemzetgazdasági önszerveződési modellek Erdélyben. Az erdélyi magyar, szász és román szövetkezetek kölcsönhatásai Attila HUNYADI
Impériumváltás, megváltozott gazdaságpolitikai környezet Agrárreform, földbirtokreform: 1921 PNL gazdaságpolitika: Protekcionisa külkereskedelmi és vámpolitika Koronabeváltás:lej-stabilizáció: 1928 Magyarországi érdekeltségek kivonulása, centrifugális átrendeződés Nemzetközi elszámolások: budapesti kinnlevőségek, betétek, értékpapírok, magyar állampapírok, kötvények hátrányos elszámolása Válság, konverzió, moratórium: Agrárolló, importhelyettesítés
Gazdasági program alternatívák A kényszerközösség öndefiniálási stratégiái: gazdasági multietnikus regionalizmus az erdélyi/romániai magyar entitás gazdasági megszervezése, önszerveződési stratégiák „romániaisághoz” való alkalmazkodás, intézményi integráció Fórumok: Kiáltó Szó 1921, OMP Közgazdasági Szakosztálya, GHK és Hangya közgyűlések, Bankszindikátus Magyar Kisebbség, Hitel, Vásárhelyi Találkozó, Magyar Népközösség Konzervatív-pozícióőrzés, érdekvédelem, progresszív erőforrásallokáció
A romániaisághoz való viszony, integrációs lépések 1918/1920: Kormányzó Tanács, polgári jog-folytonosság 1920/22: repatriálások, rekonszolidáció: kirendeltségi vezetők 1922: jogi személyiség elnyerése: Láday István Bukarest Országos Romániai intézményekhez való kapcsolódás tárgyalások: V. Brătianu PüM, RNB, Román Közgazdasági Intézet, politikai akadályok legyűrése, alkotmány 1923 szept. 16. Országos Bankszövetség tagság: Solidaritatea, Revisionsverband bukaresti nagybankok vezérigazgatói mellett az Erdélyi Bankszindikátus (Gyárfás Elemér) TÉBE-EBSZ értekezlet 1924.ápr.4., nemzetközi elszámolások Budapesttől való függetlenedés, önállósodás Szövetkezetek: : de jure negatív diszkrimináció : de jure egyenjogúsítás, de facto neg. diszkrimináció : szövetkezeti autonómia-sérelmek
Gazdaságpolitikai döntéshozók, intézmények Korábbi szervezetek, intézmények: Erdélyi Gazdasági Egylet Minisztériumi, szövetkezeti kirendeltségek Új érdekvédelmi-gazdasági szervezetek Szövetség gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja Hangya Fogyasztási Szövetkezetek Központja Erdélyi Bankszindikátus 1922 UGIR (Ro-i Nagyiparosok Szövetsége) Székely Földmívesszövetségek
A gazdaságpolitikai modell(ek) komponensei Explicit politikai manifesztumok Intézményi teljesség: valamennyi ágazat parallel intézményesítése: telítettség-sűrűség Rendszeres koordináció, érdekegyeztetés: - közös, stratégia kölcsönös és zárt részjegyzés, - területi érdekszférák pontosítása, rögzítése Közös befektetési intézmények Fúziók, szanálás, koncentráció Közös pénzalapok, alapítványok (1% ASTRA), Közös kiadvány Kapcsolt rendezvények: Közös irodák, akciók: szövetkezeti propaganda takarékpénztárak-szövetkezetek komplementaritása
A nemzetgazdasági önszerveződés intézményesítése Perszonáluniók kapcsolt igazgatóságok/tisztviselőkar kölcsönös részvénycsomagok: érdekeltségek-képviseletek gazdasági akciók kölcsönös tagság közös kongresszusok Kiadványok, képzés
Erdélyi magyar szövetkezetek Autonóm koordináló és refinanszírozó szervek, társadalmi bázis: Szövetség gazdasági és Hitelszövetkezetek Központja 1920/1923 (OKH kirendeltség tisztviselőkara) 702 OKH tagszövetkezet (1918: tag (OKH tagság 31,80%-a) közül 403 marad (1920) 42,6% felszámol Hangya Fogyasztási Szövetkezetek Központja 1920/1923 641 fogyasztási szövetkezet közül 433 (32,5% felszámol) 563 szövetkezet mintegy taggal, tranzitó raktárak: Nagyvárad, Arad, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Szatmár, Torda Szakosztályok: lukratív: pénzügyi és áruellátó, auditáló- revízió, biztosító, képzés
Eredmények Nem/kevésbé realizált: közös stratégiák (GT): azonos hitel-kamatpolitika, alapok magyar pénzintézetek fúziója, integrációja-centralizációja és szakosodása, munkamegosztása-fiókrendszer Telítődés: pl. Transylvania Versicherung 70% - Minerva 10% Részvétel a román képzésben, anyanyelvű képzés Realizált GHK és Hangya szövetkezetek üzletágdiverzifikáció, export, többletjövedelmek, decentralizált és demokratikus hálózat Egyházak-szövetkezetek közös akciói: kultúra, biztosítás EMGE reform – gazdasági akciók: Legszélesebb társadalmi bázis: hitelszövetkezeti tag fogyasztési szövetkezeti tag, közel család Összesítve 46 szövetkezet tag. EGE: 1936: 537 tag, 1940: tag
1938 statisztika
Hitel, gazdasági és fogyasztási szövetkezetek
Erdélyi szövetkezetek taglétszáma 1938
Szövetkezeti tagság (típusonként)
Tagság társadalmi szerkezete
Átlagos taglétszám
Sűrűség/telítettség
Átlagos megtakarítás/hitel