Integrált felügyelet Magyarországon – új jegybanki kihívások Dr. Balog Ádám MABISZ Konferencia 2013 2013. október 8.

Az előadás főbb pontjai I. Az MNB új feladatai és jogkörei II. Makroprudenciális politika A makroprudenciális politika célja A makroprudenciális politika eszközei A makroprudenciális politika és a biztosítók III. Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai Mikroprudenciális felügyelet Fogyasztóvédelem Szanálás IV. Növekedési Hitelprogram Az első program tapasztalatai NHP II.

Az MNB új feladatai és jogkörei A 2013. október 1-jén hatályba lépett új jegybanktörvény négy új feladatot ruházott az MNB-re: Makroprudenciális politika Mikroprudenciális felügyelet Pénzügyi fogyasztóvédelem és békéltetés Szanálás Létező jegybanki feladat megerősítése Korábbi PSZÁF-funkciók MNB-be integrálása Leendő jegybanki feladat

A makroprudenciális politika az MNB-törvényben Célja a pénzügyi közvetítőrendszer ellenállóképességének növelése, a pénzügyi közvetítőrendszer gazdasági növekedéshez való fenntartható hozzájárulásának biztosítása. Az MNB ennek keretében feltárja a pénzügyi rendszer egészét fenyegető kockázatokat, elősegíti a rendszerszintű kockázatok kialakulásának megelőzését, törekszik a kialakult rendszerszintű kockázatok csökkentésére vagy megszüntetésére, hitelpiaci zavar esetén ösztönzi, túlzott hitelkiáramlás esetén visszafogja a hitelezést. A jegybank a makroprudenciális politika fő, de nem egyedüli felelőse Együttműködés igénye a Kormánnyal és az európai társhatóságokkal Új döntéshozó testület az MNB-ben: Pénzügyi Stabilitási Tanács

Az MNB makroprudenciális politikájának cél- és eszközrendszere A pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartása Végső cél Prociklikusság mérséklése Ellenállóképesség fokozása Közbülső célok Recesszió mélyítésének elkerülése Felszálló ágban túlzott eladósodás „too-big-to-fail” kockázat mérséklése Rendszerszintű likviditási kockázat mérséklése Eszközök Anticiklikus tőkepuffer Túlzott hitelkiáramlás akadályozása SIFI többlet-követelmények Likviditási kockázat-mérséklő követelmények

A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei A túlzott hitelkiáramlás kockázatait csökkentő eszközök A hitelezési ciklus pozitív irányú kilengéseit és az ezek miatt fellépő reálgazdasági kockázatokat tompítani a fenntarthatatlan hitelezési folyamatok megfékezésén keresztül. Ingatlan-és gépjárműhitelek hitelfedezeti (LTV) rátájanak maximalizálása, Jövedelemarányos törlesztőrészlet (PTI) legfelső mértékének maximalizálása, Lakó- és kereskedelmi ingatlanok kockázati súlyainak (tőkekövetelményének) szigorítása MNB-rendeletben. Célja Konkrét formái

Példa: Az LTV-arány időbeni maximalizásával korlátozhatóak lettek volna a válság előtt egyre kockázatosabbá váló hitelkihelyezések A háztartások új folyósítású bankrendszeri lakáshiteleinek LTV szerinti megbontása Forrás: MNB

A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei II. Anticiklikus tőkepuffer Annak biztosítása, hogy a reálgazdaság recessziós időszakaiban megfelelő nagyságú bankrendszeri tőke álljon rendelkezésre, ezzel csökkenjen a bankcsődök bekövetkezésének kockázata és fennmaradjon a pénzügyi közvetítő rendszer hitelezési képessége. Konjunktúra és túlzott hitelállomány-bővülés idején a szokásosan elvárt tőkekövetelményen felül további tőkepuffer képzésnek megkövetelése, amely a recessziós periódusban felhasználható. Az MNB negyedéves gyakorisággal értékeli majd a lakossági és a vállalati hitelpiacok helyzetét, és MNB rendelet formájában meghatározza az anticiklikus tőkepuffer mértékét. Célja Konkrét formája

A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei III. Rendszerszintű likviditási kockázatok mérséklése Mérsékelni a túlzott volatilitást a bankrendszer likviditásában, illetve megakadályozni a bankrendszer likviditáshiánya miatti bizalmi válságot, és az abból fakadó reálgazdasági visszaesést. Az eszközök és források lejárati és denominációs eltérésének korlátozása, rövidtávú likviditási fedezeti követelmények meghatározása MNB- rendeletben. Célja Konkrét formái

Példa: A válság kitörésére a bankok Magyarországon a külföldi források rövidítésével és az FX swapok növekvő igénybevételével reagáltak, ami nagyobb sérülékenységet és az elvárt devizatartalék emelkedését is okozta. Mindez szabályozással limitálható lett volna. Az eredeti futamidő szerinti rövid külföldi források részaránya a mérlegfőösszeghez viszonyítva nemzetközi összehasonlításban

A makroprudenciális politika „dedikált” eszközei IV. Rendszerkockázati tőkepuffer Csökkenteni azon intézmények csődvalószínűségét, amelyek fizetésképtelensége méretük, jelentőségük vagy más piaci szereplőkkel való összefonódásuk miatt megingathatja a pénzügyi rendszer stabilitását. Az MNB azonosítja a rendszerkockázatilag fontos hitelintézeteket és befektetési vállalkozásokat, és ezekre magasabb tőkekövetelményeket írhat elő rendeletben. Célja Konkrét formái

A makroprudenciális politika és a biztosítók A makroprudenciális politika ma világszerte elsősorban a hitelintézetekre fókuszál Az MNB „dedikált” makroprudenciális eszközeinek hatálya is csak a bankokra és befektetési vállalkozásokra terjed ki De: a makroprudenciális politikának a teljes pénzügyi rendszert figyelemmel kell kísérnie A nemzetközi makroprudenciális szabályozói lépések a biztosítókkal kapcsolatban idén júliusban kezdődtek Elsősorban a nem hagyományos biztosítási tevékenység (pl. CDS-ek kiírása spekulatív céllal) vagy a biztosítók által végzett nem biztosítási tevékenység (pl. értékpapírkölcsönzés) kockázatossága van fókuszban Pénzügyi Stabilitási Testület (FSB) 9 rendszerszinten jelentős biztosítási csoportot azonosított (5 csoport a mgyar piacon is jelen van: AIG, Allianz, AXA, Generali, MetLife) Az FSB a következő elvárásokat tette 2014 júliusától megerősített felügyelés nemzetközi szinten (csoportfelügyelet) Helyreállítási és szanálási terv készítése (RRP) a válsághelyzetek kezelésére 2014 végére Legjobb minőségű (Tier 1) szavatolótőke-elemek arányával kapcsolatos elvárások A 28 bankcsoport mellett 9 biztosítói csoportot azonosítottak rendszerszinten jelentősként, ami jelzi, hogy a biztosítók a bankokhoz képest alacsonyabb rendszerszintű kockázatot hordoznak.

A hitelintézetek dominálják a pénzügyi közvetítőrendszert… Egyes pénzügyi szektorok mérlegfőösszege (2013. II. negyedév) Forrás: MNB.

Lakossági bankbetétek és egyéb befektetések* (Mrd forint, 2013 Június) …de a biztosítóknak fontos a szerepe a lakossági megtakarításokban, elsősorban hosszútávra Lakossági bankbetétek és egyéb befektetések* (Mrd forint, 2013 Június) Biztosítások *Az adatok nem tartalmazzák a háztartások készpénz állományát illetve a nem tőzsdei részvények és egyéb üzletrészek állományait. Forrás: MNB.

A díjbevételek alakulása csökkenő aktivitást mutat Díjbevételek alakulása ágazatonként Forrás: MNB.

Stabil tőkehelyzet, de alacsony jövedelmezőség Biztosítási szektor összevont jövedelmezősége Biztosítási szektor összevont tőkehelyzete Forrás: MNB.

Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai: Mikroprudenciális politika A Bankunió okozta „stabilitási verseny” Az EKB felügyeleti mandátummal való felruházása növelheti a befektetői bizalmat az Eurózóna (EZ) bankjaiban → az MNB által ellátott felügyeletnek is hitelesnek kell lennie, hogy a magyarországi bankok forrásainak kockázati felára ne növekedjen relatíve az EZ-bankokhoz képest A magyar pénzügyi rendszer nemzetközi integráltsága Egyszerre jelenthet stabilizáló tényezőt vagy sérülékenységet, potenciális fertőzési forrást → Proaktív részvétel igénye a nemzetközi szabályozói fórumokon, szoros együttműködés a külföldi hatóságokkal Banki és nem banki közvetítés közötti határvonal elmosódása Árnyékbankrendszer, nem banki szereplők bankszerű működése (itthoni példa: ingatlanalapok likviditási válsága) Komplex termékek (itthoni példa: unit linked biztosítással kombinált devizahitelek) Prudenciális felügyelet és fogyasztóvédelem közti szinergiák kihasználásának fontossága

Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai: Biztosításfelügyelés Szervezet Biztosítás-, pénztár-, pénzügyi vállalkozások és közvetítők felügyeleti igazgatóság jött létre, melyben kiemelt szerep jut a biztosítóknak, kihasználva például a pénztári és a közvetítői szektorral fennálló szinergiákat is Hangsúlyok Erős fogyasztóvédelmi fókusz Ügyfelek érdekeinek védelme Termékfókusz Árazási kérdések Közvetítői jutalékok Erőfölénnyel való visszaélések vizsgálata Versenyző piac Transzparencia iránti igény Összehasonlító termékek Szolvencia II felkészülés Felkészülés a Szolvencia II implementációjára EIOPA interim ajánlásoknak való megfelelés (2014. január 1-től) 2014. január 1-től hatályos Bit., egyéb szabályozási eszközök Prudenciális szabályoknak való megfelelés Kiemelt ügyfélvédelem Proaktív együttműködést várunk a piac részéről Cél az erős felügyelet, ahol a piaci egyensúly fenntartása mellett fontos az ügyfelek érdekeinek védelme

Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai: Fogyasztóvédelem Az MNB fogyasztóvédelmi stratégiája még kialakítás alatt áll. Várhatóan nagy hangsúly lesz a verseny élénkítésén és a lakosság pénzügyi tudatosságának fejlesztésén. Két MNB-n belüli intézmény működik majd: Pénzügyi Békéltető Testület: a törvény nem változtat a már korábban is működő PBT-vel kapcsolatos szabályokon Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ: új intézmény, melynek célja a gyors, hatékony, közérthető kapcsolattartás az ügyfelek és a pénzügyi szolgáltatók között

Az integrált felügyelet stratégiai kihívásai: Szanálás A szanálás olyan csődeljáráshoz hasonló beavatkozás, amellyel egy fizetésképtelen pénzügyi intézmény „biztonságosan” kivezethető a piacról Cél a pénzügyi stabilitás fenntartása és a költségvetési terhek minimalizálása Az előkészítés alatt álló hazai szabályozásban az MNB lesz a szanálási hatóság Várhatóan első körben a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozik majd Szanálási alap felállítása Minden EU-országban létre kell majd hozni egy banki befizetésekből működő válságkezelési alapot (vagy a betétbiztosítási rendszert kell átalakítani) Nemzetközi téren gondolkodás indult meg az egyéb pénzügyi intézmények (köztük: biztosítók) szanálási szabályozásának kialakítására is A biztosítók szanálásával kapcsolatban nincsenek még nemzetközi tapasztalatok, de fizetésképtelenné válásuknak potenciális hatásait jelezte a válság (AIG példája)

Növekedési Hitelprogram Hitelkereslet növekedése Piacinál olcsóbb finanszírozás (I. pillér 400- 500 bp, II. pillér 150 bp) Emeli a potenciális kibocsátást is a növekvő beruházási kereslet által Növekvő forgóeszköz-finanszírozás Hitelkiváltás esetén az ügyfél szabad jövedelmének növekedésén keresztül fejti ki pozitív hatását Hitelkínálat növekedése Alacsonyabb törlesztőrészletek  jobb cash flow  jobb hitelképesség Azok is hitelhez juthatnak, akik abból eddig kiszorultak Csökkenő hitelkockázati költségek a megszűnő árfolyamkockázat miatt (II. pillér) Az NHP oldja a hitelkínálati korlátokat a kkv szegmensben 21

Növekedési Hitelprogam: az első program tapasztalatai Az I. pillérben az allokált hitelkeret közel 91 százalékára, míg a II. pillérben közel 61 százalékára kötöttek szerződést szeptember 20-ig A II. pillér esetében a kiváltott hitelek 80 százaléka EUR hitel, maradék 20% CHF Az NHP hitelek megoszlása Forrás: MNB 22

Növekedési Hitelprogram: NHP II.

Fordulathoz vezethet a Növekedési Hitelprogram a kkv hitelezésben A vállalati hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése A kkv szektor hitelezés éves növekedési ütemének előrejelzése Megjegyzés: NHP második szakasz esetén a kezdeti 500 Mrd Ft keret lehívásával számolva. Forrás: MNB 24

Köszönöm a figyelmet!