Időmilliomosok-e a szegények? A szegények időfelhasználása a KSH időmérleg adatai és a KSH HKÉF adatgyűjtése alapján Havasi Éva

Válaszkeresés, kérdések Különbözik-e a szegények időfelhasználása a nem-szegények időfelhasználásától, s ha igen, akkor miben? Igaz-e, hogy időmilliomosok (naplopók) a szegények? „Nem elég számolni, ki is kell nézni az ablakon” (Ferge Zs.) És folytatva a gondolatot: nem elég kinézni az „ablakon”, hanem az ott szerzett élménnyel, tudással, tapasztalattal a hátunk mögött, újra neki kell állni számolni! - Empirikusan igazolhatóak-e a szemünk előtt zajló jelenségek? Általánosak-e, vagy esetlegesek? Kiállják-e a reprezentativitás és a validitás próbáját?

Személyes motiváció Saját - szegénynegyedekben végzett „kismintás” – kutatási eredményeinket igazolja-e, megerősíti-e a „statisztika”? (2009-2010-ben Koczé Angélával, Albert Fruzsinával és Dávid Beával közösen végzett vizsgálat, két megye két kistérségének 6 településén)

Szegénységi típusok, 1.Lerobbantak „Tárgyaikban szegények”: lakásminőségük, a lakásuk komfortja, felszereltsége alapján lehatárolt szegények szélsőségesen rosszak a lakáskörülményeik (nincs a lakásban WC, illetve fürdőszoba, vagy alapozás nélküli a ház, hátrányos helyzetű, „szociálisan nem megfelelő” lakóövezetben laknak, nincs villany, vagy fűtés) és/vagy háztartásuk felszereltsége rendkívül alacsony színvonalú.

Szegénységi típusok, 2. Nélkülözők „Megélhetési szegények”: egy főre 50 ezer Ft/hó/fő alatti jövedelemmel rendelkezők (medián 60% körüli érték) és háztartásuk szükséges kiadásait saját bevallásuk szerint „nagyon nehezen”, vagy „nehezen” tudták csak biztosítani (de tárgyaikban nem szegények)

Szegénységi típusok, 3. Nincstelenek „Mélyszegények”: akik tárgyaikban is szegények és megélhetési szegények is (halmozott szegénység)

A szegények kiemelt típusainak főbb jellemzői 1. A tárgyaikban szegények – LEROBBANTAK (1,1 millió ember) Főként idősek, nagyon idősek (70 év fölötti 23%), 28% egyszemélyes háztartásban él ¼ rossz-nagyon rossz egészségi állapotú, felük krónikus beteg Valamelyest nagyobb arányban városiak/fővárosiak Iskolázottságuk korstruktúrájukat tükrözi (14% felsőfokú végzettségű idős) Nyugdíjas 45%, dolgozik 34% Jövedelmük alapján nem szegények (88,7 ezer Ft/hó/fő 2011-ben) 2. Megélhetési szegények – NÉLKÜLÖZŐK (1,35 millió ember) 20 év alatti 36% (10 év alatti 17%), ez az országos átlag duplája, idősek aránya az országos egynegyede 77%-ban van gyerek, 23%-nál 3-vagy több 40% községlakó és inkább vidékiek Alacsonyabb iskolai végzettség, kedvezőtlen munkaerő-piaci pozíció (26% dolgozik, 15% munkanélküli, az inaktívak főként tanuló gyerekek), döntően egykeresős családok Jövedelmük 40,2 ezer Ft/hó/fő, 2011-ben 3. Mélyszegények – NINCSTELENEK (790 ezer ember) 20 év alattiak aránya 40% Kisgyermekesek, fiatalok, de idős alig van köztük Jellemzően nagycsaládosok (20%-ban 4 vagy több gyerek van) 47% községlakó, budapesti (13%) Felük olyan háztartásban él, ahol nincs kereső (dolgozik 15%, munkanélküli 20%, 5% tanuló és egyéb inaktív) Egyharmaduk krónikusan beteg (22% rossznak/nagyon rossznak ítéli egészségét) Jövedelmük 33,7 ezer Ft/hó/fő, 2011-ben

Időfelhasználási típusok Tipizálási szempont: a „társadalmilag kötött tevékenységek” részaránya a nap 24 órájából „Időmilliomosok”: akik idejük legfeljebb 20%-át fordítják társadalmilag kötött tevékenységre, azaz tágan értelmezve „munkára” (az alkotóktól a parazitákon át a betegen fekvő nyugdíjasig) „Átlagos időfelhasználók”: akik idejük 20-45%-át fordítják tágan értelmezett munkára. „Időszegények”: akik idejük minimum 45%-át „munkára” fordítják. (a megszállott munkaőrülttől az áldozatvállalókon át a gürcölő, agyondolgozott emberekig) A társadalmilag kötött tevékenységek: a kereső-termelő tevékenység, a tanulás, a háztartási-, ház körüli munka, vásárlás, ügyintézés, gyermekellátás és közlekedés

Időmilliomosok és időszegények általános jellemzői 1.IDŐMILLIOMOSOK (2,5 millió 10-84 éves) Sokat alszanak (587 perc) közel felük (46%) napi 10 óránál többet, negyedük kel fel csak 7 óra előtt és még átlagosan még napi 2 órát pihenéssel töltenek 19% végez valamilyen kereső-termelő tevékenységet, minimális időtartammal Összes társadalmilag kötött tevékenység napi 2,5 óra Napi 3,5 órát nézik a tévét, van beszélgetés, olvasás, séta, kirándulás és sport + van hobbira fordított idő is 2. IDŐSZEGÉNYEK (1,7 millió 10-84 éves ember) Keveset alszanak (426 perc,) 20%-uk hajnalban (fél 5 előtt) kel, ¾-ük 7 óráig felkel 20% legalább napi 10 órát tölt kereső munkával, 14% legalább 12 órát A nem fizetett munkára fordított idő is magas (312 perc, 5 óra!), 40%-ukra jellemző az 5 órát meghaladó nem kereső tevékenységre fordított kötött idő Lényegében nincs szabadidejük, egyetlen szórakozásuk a tévézés (napi 63 perc, 69% nézte), ezen kívül némi beszélgetésre és rövid olvasásra (7 perc) marad idő

Szegénységi- és időfelhasználási típusok Többségi társadalom (Nem szegények) 6,5 millió ember Lerobbantak (A tárgyaikban szegények) 1,1 millió ember Nélkülözők (Megélhetési szegények) 1,35 millió fő Nincstelenek (Mélyszegények) 790 ezer fő Időmilliomosok 2,5 millió 10-84 éves Átlagos időfelhasználók 4,7 millió 10-84 éves Időszegények 1,7 millió 10-84 éves Forrás: KSH HKÉF 2011 és KSH Időmérleg-felvétel, 2009/2010 A (lerobbant, a nélkülöző és a nincstelen) szegények együtt megközelítően 3,2 millióan vannak. Ebből az időmérleg vizsgálatnál lejönnek a 10 év alattiak és a 84 évesnél idősebbek. (A szegénységben élő 10 év alatti gyerekek száma 437 ezer. A szegények száma az időmérlegben egyébként 2,86 millió.)

Az idővel való rendelkezés szegénységi érintettség szerint, % Forrás: KSH Időmérleg-felvétel, 2009/2010

Időmilliomos szegények - TENGŐDŐK TENGŐDŐ SZEGÉNYEK (845 ezer 10-84 éves) Főként „a tárgyaikban szegények” (lerobbantak) tartoznak ide, túlreprezentáltak a mélyszegények is Idősek és nagyon idősek túlsúlya jellemző, de vannak fiatalok is (alacsonyabb végzettséggel, kedvezőtlen munkaerő-piaci pozícióval) 41% nyugdíjas, 23% tanuló és 16% munkanélküli, kereső tevékenysége csak 21%-nak van (kis időráfordítással) Minden második közülük tartósan beteg (48%-nál van krónikus betegség említés), átlagnál sokkal rosszabb egészségi állapotúak 47% gyakran fáradt, kimerült Nem csak kereső munkára, hanem otthoni munkákra is keveset fordítanak, társadalmilag kötött tevékenységekre fordított idő mindössze 120 perc! 89%-uk nézi a tévét, napi átlagban 4 órát, a „beszélgetés említése” 53% Megjelennek a szegényekre jellemző tevékenységek is (vízhordás, befűtés, gyűjtögetés, itt lennének a lomizók, vasazók stb.)

Időszegény szegények - GÜRCÖLŐK GÜRCÖLŐ SZEGÉNYEK (507 ezer 10-84 éves + 10 év alatti gyerekek mintegy 2/3-a) Többségük megélhetési/nélkülöző szegény (64%) de ide tartozik a Nincstelen mélyszegények egy része is Aktív életszakaszuk teljében levő felnőttek gyerekkel (1-2), de a három- és többgyermekesek súlyaránya az országos átlag háromszorosa 71%-uk kereső munkát végez, de van köztük 6% munkanélküli Egészségesek, de korukhoz és relatíve jó egészségi állapotukhoz képest nagy arányban kimerültek, fáradtak (48%) Megjelennek a tipikusan szegényekre jellemző tevékenységek, de kisebb arányban, mint az időmilliomosoknál Társadalmilag kötött tevékenységre fordított átlagos idő 740 perc (12 óra!), ebből kereső munkára átlagosan napi 500 perc (8 óra) megy el Sokan hajnalban kelnek, sokat dolgoznak, sokat közlekednek Egyetlen szórakozás a tévézés, 74%-uk nézi, átlagosan 88 percet

Náluk az IDŐTLENSÉGBEN MINDEN A MUNKÁRÓL SZÓL. Konklúziók A dologtalan, életerős, csak a családi pótlékot és a segélyt váró szegények képe helyett, egy árnyaltabb világlátásra van szükség, amelyet igazolható módon, bárki számára felülvizsgálható statisztikai adatokkal tudunk alátámasztani. 1. A szegények egy része (átlagos arányait tekintve hasonló módon a nem-szegényekhez – 28% szemben a 30%-kal) rengeteg „szabadidővel” rendelkezik, IDŐMILLIOMOS. Ők a „fölösleges” emberek, akik nem kellenek a munkaerő-piacon, idősek, betegek, reményvesztettek. Náluk az IDŐTLENSÉG PERSPEKTÍVÁTLANSÁGGAL PÁROSUL. 2. A szegények egy másik része éjt nappallá téve dolgozik, „gürcöl” a megélhetésért, ami azonban csak a „túlélésre” biztosít fedezetet. Náluk az IDŐTLENSÉGBEN MINDEN A MUNKÁRÓL SZÓL. 3. A „munkaidő” és a „szabadidő” a szegények esetében sokszor szétválaszthatatlanul „összefolyik” az időtlenségben.

Végül Nem elég kinézni az ablakon, számolni is kell, és „nem elég számolni, ki is kell nézni az ablakon.” Ez adja a statisztika relevanciáját a hétköznapi ember számára. Az „időtlenségben” megmutatkozó PERSPEKTÍVÁTLANSÁG a szegények egy részénél és a KÜZDELEM, az ember feletti erőfeszítés a megélhetésért a másik részénél igazolja szegénytelepi kutatási tapasztalatainkat is. (Megérett az idő egy célirányos szegénységfelvételre, kiegészülve a szegények időmérlegével, számba véve a mélyszegénység specifikus rájuk jellemző tevékenységeit.)

Köszönöm a figyelmet!