Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
A kunhalmok védelméről
Advertisements

Babai Dániel: A kunhalmok típusai
Tamás Kincső, OSZK, Analitikus Feldolgozó Osztály, osztályvezető A részdokumentumok szolgáltatása az ELDORADO-ban ELDORADO konferencia a partnerkönyvtárakkal.
BABAI DÁNIEL: SÁSKÁK ÉS SZÖCSKÉK A KUNHALMOKON
Cönológia határok nélkül Cönológia határok nélkül: nedves rétek a Cseh medencétől Szlavóniáig. Botta-Dukát Zoltán, Milan Chytrý, Petra Hajková és Marcela.
Összeállította: Erdei-Gulyás Gabriella Origo Web Team HQL 2010 Kft.
2010. Augusztus 16. és Augusztus 17. hajnala.
Talajeróziós térképezés térinformatikai eszközökkel hazai mintaterületeken Centeri Csaba 1, Kristóf Dániel 2, Vona Márton 3, Barczi Attila 3, Penksza Károly.
Hortobágyi Nemzeti Park
Magyar Világörökség Kiemelkedő természeti és kulturális kincseink.
BERZSENYI DÁNIEL FŐISKOLA EURÓPA TANULMÁNYOK EGYETEMI SZAK Európai Politikák szakirány 2003/04 tanév első félév Oktató neve: Fleischer Tamás Kurzus címe:
Kiskunhalas környékének talajai
Sátorhelyi Tamás Ófalu Állatorvosi Rendelő
Rózsaalkatúak alosztálya
Saját tapasztalatok M.É 64 éves nő 2007 óta ismert HCV pozitivítás 2008-ban ½ éves sikertelen pegIF+ribavirin th. HCV-PCR: IU/ml Genotípus 1.
Kizárólag oktatási célú ingyenes összeállítás!
Veszettség elleni védekezés tapasztalatai Magyarországon
A tételek eljuttatása az iskolákba
VPOP Jövedéki Igazgatóság
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Fás szárú energiaültetvények gyomirtási lehetőségei
Kora középkori művészet
Hortobágyi nemzeti park
Borításbecslés a kvadrátban az adott faj egyedei függőleges vetületeinek összege hány % % -os borítás (az adott fajhoz tartozó egyedek függőleges vetülete)
Növényökológia terepgyakorlat
Növényökológia gyakorlat
Hyperuricaemia és hypertonia Hypertonia Központ Óbuda, Budapest
DRAGON BALL GT dbzgtlink féle változat! Illesztett, ráégetett, sárga felirattal! Japan és Angol Navigáláshoz használd a bal oldali léptető elemeket ! Verzio.
Kutatási összefoglaló. Regionális eltérések Magyarországon nemzetközi összehasonlításban.
szakmérnök hallgatók számára
Az Alföld legnagyobb füves pusztája
A évi demográfiai adatok értékelése
Sámánizmus és népvallás 3.
LENDÜLETBEN AZ ORSZÁG A Magyar Köztársaság kormánya.
2007. május 22. Debrecen Digitalizálás és elektronikus hozzáférés 1 DEA: a Debreceni Egyetem elektronikus Archívuma Karácsony Gyöngyi DE Egyetemi és Nemzeti.
Kötelező irodalom Általános lélektan – IV. GONDOLKODÁS.
Babai Dániel: A kunhalom név eredete, története
A kunhalmok állatvilága
H4 – vegetatív szaporodásra nem képes karógyökerűek
Pteridium aquilinum – saspáfrány
T1. T1 Anthriscus cerefolium – Zamatos turbolya cm magas, dúsan elágazó, ánizs illatú, törékeny szárú egyéves (T1). A szár sima, hengeres, levelei.
Nagy adatbázisok alkalmazása a cönológiában: európai kitekintés és hazai lépések Botta-Dukát Zoltán – Csiky János – Horváth Ferenc.
Tájföldrajzi megfigyelések a Szentendrei-szigeten
A kétszikűek I..
A védekezés mértéke, STI és a kondomhasználat népszerűsége Magyarországon Dr. Gy. Mészáros Contraceptive practice In Europe: Differences in avaibility.
Tanulói utánkövetés 2009/2010. A 2009/2010-es tanévben iskolánkban 210 tanuló végzett. 77 fő a szakközépiskola valamelyik tagozatán 133 fő szakmát szerzett.
„Ki tud többet Egerről?” verseny
Egyházi iskolába járó serdülők iskolai attitűdje és döntéseik vizsgálata Kovács-Krassói Anikó PTE BTK „Oktatás és Társadalom” Doktori Iskola április.
QualcoDuna interkalibráció Talaj- és levegövizsgálati körmérések évi értékelése (2007.) Dr. Biliczkiné Gaál Piroska VITUKI Kht. Minőségbiztosítási és Ellenőrzési.
Alkalmazott növénytan
1. Melyik jármű haladhat tovább elsőként az ábrán látható forgalmi helyzetben? a) A "V" jelű villamos. b) Az "M" jelű munkagép. c) Az "R" jelű rendőrségi.
Topográfiai gyakorlatok Magyarország
Szecessziós épület 1910 építési év 37 albetét 2013 május óta áll a kezelésünkben Új építésű két épületből álló lakópark 14 albetét 2008 szeptember óta.
Hazai fátlan társulások I.
Hortobágyi Nemzeti Park
A legelő A legelők növénykultúráját összefoglaló néven gyepnek nevezzük. Gyepen azt a pázsitfűfélékkel és pillangósokkal tartósan benőtt területet értjük,
Növényismeret gyakorlatok 15. gyakorlat
Mezei varázsfüvek patikája Készítette: Galiba Nikolett Volford Anna Horváth Lukács Felkészítő tanár: Kovács Veronika Szegedi Tömörkény István Gimnázium.
FARMAKOBOTANIKA II. 8. GYAKORLAT. Salicaceae Fűz(fa)félék.
A természet ajándékai.
Vadgazda mérnökök (BSC) részére
Vadgazda mérnökök (BSC) részére
Fajgazdag, őshonos takarónövényzet létrehozása és hatásainak vizsgálata a szőlőtermesztésben Illyés Eszter
Vadgazda mérnökök (BSC) részére
Zárvatermők.
FARMAKOBOTANIKA II. 10. GYAKORLAT.
A gyomok életformarendszere
MFK, Földrajz-Geoinformatika Intézet
Gyógy- és füszernyövény 1.
Pillangósvirágúak családja - Fabaceae
Előadás másolata:

www.kunhalmok.hu Készült a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával Szöveg Babai Dániel: A Csípő-halom fajlistája (Joó 2004) Fotó: Erdei-Gulyás Gabriella és Erdei-Gulyás Ferenc - Origo Web Team HQL 2010 Kft.

Pusztai cickafark Achillea collina Mezei varfű Knautia arvensis Mezei cickafark Achillea setacea

Réti ecsetpázsit Alopecurus pratensis

Karcsú fényperje Koeleria cristata Párlófű Agrimonia eupatoria Bársonyos árvacsalán Lamium amplexicaule Taréjos búzafű Agropyron pectiniforme Piros árvacsalán Lamium purpureum

Közönséges ínfű Ajuga genevensis Gumós lednek Lathyrus tuberosus Büdös zsázsa Lepidium draba Lúdfű Arabidopsis thaliana Felemás zsázsa Lepidium perfoliatum Franciaperje Arrhenatherum elatius Szarvaskerep Lotus corniculatus

Fehér üröm Artemisia absinthium Sárkerep lucerna Medicago falcata Sziki üröm Artemisia santonicum Komlós lucerna Medicago lupulina Puha rozsnok Bromus mollis Ernyős sárma Ornithogalum umbellatum Útszéli bogáncs Carduus acanthoides Macskahere Phlomis tuberosa Korai sás

Carex praecox Keserűgyökér Picris hieracioides Keskenylevelű sás Carex stenophylla Hasznos földitömjén Pimpinella saxifraga Réti imola Centaurea pannonica Lándzsás útifű Plantago lanceolata

Apró nefelejcs Myosotis stricta Pásztortáska Capsella bursa-pastoris

Békamadárhúr Cerastium semidecandrum Karcsú perje Poa angustifolia Mezei szulák Convolvulus arvensis Sziki pozdor Podospermum canum Apró keresztfű Cruciata pedemontana Ezüstpimpó Potentilla argentea

Vadmurok Daucus carota Villás boglárka Ranunculus pedatus Tarackbúza Elymus repens Ragadós mécsvirág Silene viscosa Gerelyes gémorr Erodium ciconium Szúrós csorbóka Sonchus asper Bürökgémorr Erodium cicutarium

Fehér tisztesfű Stachys germanica Ködvirág Erophila verna Sziki here Trifolium angulatum Mezei iringó Eryngium campestre Herehurafű Trifolium arvense Farkaskutyatej Euphorbia cyparissias Réti here Trifolium pratense

Jávorka-csenkesz Festuca javorkae Sávos here Trifolium striatum Veresnadrág csenkesz Festuca pseudovina Salátagalambbegy Valerianella locusta Pusztai csenkesz Festuca rupicola Vasfű Verbena officinalis

Vékony csenkesz Festuca valesiaca Szöszös ökörfarkkóró Verbascum phlomoides Ragadós galaj Galium aparine Mezei veronika Veronica arvensis Közönséges galaj Galium mollugo Lecsepült veronika Veronica prostrata Tejoltó galaj Galium verum

Ujjaslevelű veronika Veronica triphyllos Apró gólyaorr Geranium pusillum Vetési bükköny Vicia angustifolia Olocsán csillaghúr Holosteum umbellatum Borzas bükköny Vicia hirsuta Lyukaslevelű orbáncfű Hypericum perforatum Négymagvú bükköny Vicia tetrasperma

Felhasznált irodalom Barczi A. 2003: Data for the botanical and pedological surveys of the Hungarian kurgans (Great Hungarian Plain, Hortobágy). Thaiszia 13: 113-126. Barczi A., Penksza K., Czinkota I., Néráth M. 1996-97: A study of connections between certain phytoecological indicators and soil characteristics in the case of Tihany peninsula. Acta Bot. Hung. 40: 3-21. Barczi A., Penksza K., Joó K., Czinkota I., Grónás V. 2000: Dél-tiszántúli gyepek talajtani és növénytani összefüggéseinek vizsgálata. Acta Biol. Debrecenica 11: 188. Barczi A., Joó K. 2003: A hortobágyi Csípő-halom morfológiai és talajtani elemzése. Földrajzi Értesítő 52: 37-45. Barczi A., Penksza K., Joó K. 2004: Alföldi kunhalmok talaj-növény összefüggés-vizsgálata. In: Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp. 45-58. Bodrogközy Gy., Horváth I. 1969: Production examinations on plant associations of grass-lands with solonetz soil I. Effect of climatic and soilfactors on dry matter, carbohydrate and nitrogen contents of Artemisio-Festucetum pseudovinae. Acta Biol. Szeged 15: 207-227. Isépy T., Csontos P. 1997: Comparison of 24 grassland communities in the Carpathian Basin with emphasis on their role in nature conservation. In: Tóth E., Horváth R. (eds.) Proc. of the „Research, Conservation, Management” conference, Aggtelek, Hungary, May 1-5, 1996, pp. 309-317. Jakucs P. 1972: Dynamische Verbindung der Walder und Rasen. Akadémiai Kiadó, Budapest. Joó K. 2001: Kalandozás a dél-tiszántúli kunhalmokon. Természet Világa Természettudományi Közlöny 132 (4): 184-85. Joó K. 2003: Kunhalomkutatások (Adatok a Csípő-halom flórájához és vegetációjához). Tájökológiai Lapok 1 (1): 87-95. Joó K., Barczi A. 2001: Halomsírok, határhalmok, lakódombok: a kunhalmok. Földgömb 19: 22-30. Kispál Z. 2004: A mindszenti és szentesi kunhalmok természetvédelmi-botanikai vizsgálata. In: Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp. 71-88.

Felhasznált irodalom Kovács M. 1966: Die Wirkung der geomorphologischen mikroklimatischen und bodenfaktoren auf die Entwicklung des Standortes der azidophilen Walder im Mátra-Gebirge. Acta Bot. Hung. 12: 293-324. Kovács M. 1970: Transektuntersuchung der gradienten der ökologischen Heterogenität in kontakten Gesellschaften, Bodenfaktoren und horizontale Zonation. Acta Bot. Hung. 16: 117-142. Magyar P. 1928: Adatok a Hortobágy növényszociológiai és geobotanikai viszonyaihoz. (Beiträge zu den pflanzenphysiologischen und geobotanischen Verhältnissen der Hortobágy-Steppe). Erd. Kísérl. 30: 26-63. Rajkai K. 1978: A talaj vízgazdálkodása és a természetes vegetáció közötti kölcsönhatás vizsgálata a Szilas-patak árterén. Agrokémia és Talajtan 27(1-2): 31-48. Szabolcs I., Várallyay Gy., Mélyvölgyi J. 1978: Az újszentmargitai talajok és a táj ökológiája. Agrokémia és Talajtan 27(1-2): 1-30. Tóth A. (szerk.) 1999: Kunhalmok. Alföldkutatásért Alapítvány kiadványa, Kisújszállás, 77 pp. Tóth A., Tóth Cs. 2004: A kunhalom-program általános tapasztalatai. In: Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp. 171-188. Tóth Cs. 2004: A kunhalmok geomorfológiai és tereptani viszonyainak vizsgálata a Hortobágy, a Hajdúság és a Nagykunság térségében. In: Tóth A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp. 129-166. Tóth T., Rajkai K. 1994: Soil and plant correlations in a solonetzic grassland. Soil Science 157(4): 253-262. Vona M., Penksza K. 2004: A szentesi Kántor-halom vegetációjának változása és ennek összefüggése a talaj vízháztartásával. Tájökológiai Lapok 2 (2): 341-348. BEDE Á. 2008: Szentes halmai. Szentes 110 pp. SZELEKOVSZKY L. 1999: Békés megye kunhalmai. Békéscsaba 90 pp. TÓTH A. 2004: A kunhalom-kérdésről. In: TÓTH A. (szerk.) 2004: A kunhalmokról más szemmel. Kisújszállás – Debrecen, pp. 7-12. Szerző: Babai Dániel Fotó: Origo Web Team HQL 2010 Kft. Szerkesztette: Erdei-Gulyás Gabriella