Javaslatok a zöld államháztartási reformra Lukács András Levegő Munkacsoport „A környezetvédelmi szempontból káros támogatások és megszüntetésük lehetőségei” konferencia Magyar Tudományos Akadémia, Budapest szeptember 2-3.

Magyarországon minden forint nettó bérre még egy forint bérteher (szja, tb-járulék stb.) jut. Az államháztartás összes bevételét tekintve – a bért közvetlenül terhelő adók és járulékok: >50% – a környezetvédelmi jellegű adók: <8%

Magyarországon még legalább 1 millió főt kell foglalkoztatunk: • versenyképességünk így jelentősen növelhető, • ez felel meg az EU követelményeinek. Ez a legfőbb tartalékunk. A szakképzett munkaerőre jellemző: ha van munkája, fejlődik; ha nincs, elvész. Tehát állandóan munkát kell biztosítani, ellenkező esetben óriási kár éri az országot.

* Azt mutatja, hogy Magyarországon hány százalékkal rosszabb az előző oszlopban található mutató, mint az adott országban. Forrás: Magyar Statisztikai Évkönyv, 2001

A foglalkoztatást növelni kell. Ez csak akkor lehetséges, ha csökkentjük a fajlagos bérterhet. Ennek feltétele, hogy megszüntessük a környezeti szempontból káros támogatásokat, aminek legfontosabb eleme az ökoszociális adóreform.

Konkrét javaslataink a évi állami költségvetéshez

1. Többletbevételek, kiadáscsökkentések (példák)

Autópálya-építések visszafogása 300 milliárd Ft  Az autópálya-építések állami támogatása jelentősen rontja a környezetvédelem jogszabállyal biztosított szintjét, ezért az AB 28/1994. sz. határozata alapján alkotmányellenes.  Az autópálya-építések jelentős összegeket vonnak el azokról a területekről, ahol azok sokkal jobban hasznosulnának.  Az autópálya-építések olyan közlekedési rendszer bővítését jelentik, amelyről az Európai Unió és az OECD is megállapította, hogy fenntarthatatlan.

Gazdaságosak-e az autópályák? Levegő Munkacsoport Budapest, 2003

A személygépkocsi-használat elszámolásának szigorítása 200 milliárd Ft Fokozatosan, de mielőbb fel kell számolni a jelenleg tömegesen folytatott bűncselekményt (Btk § – adócsalás) – különösen ennél a súlyosan környezetszennyező és egészségkárosító tevékenységnél.

Üzemanyag-turizmus visszaszorítása 40 milliárd Ft A személy- és teherautók, valamint az autóbuszok gyárilag beépített tartályában évente annyi üzemanyagot hoznak be külföldről, ami megfelel a hazai felhasználás 30%-ának.

Az üzemanyagok jövedéki adójának szinten tartása 30 milliárd Ft Ez EU-követelmény is!

Az üzemanyagok jövedéki adójának szinten tartása Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) nem ad meg levegőminőségi határértékeket a dieselüzemű járművek kipufogógázaira, mert álláspontja szerint nincs olyan alacsony koncentrációjuk, amely biztosan nem károsítja az egészséget.

„Középtávon kívánatos lenne, ha a benzin és a gázolaj adója minden üzemanyag-fogyasztó számára azonos lenne.” Európai közlekedéspolitika 2010-ig: itt az idő dönteni (Az Európai Bizottság Fehér könyve,

A belföldi gépjárműadó emelése (különösen: nagy értékű autók, pl. luxusterepjárók) 25 milliárd Ft

Nehéz tehergépjárművek „svájci” útdíjának bevezetése 40 milliárd Ft

2001 – Svájc 2004 – Ausztria 2005 – Németország 2006 – Csehország 2006 – Szlovákia? (Nehéz) tehergépkocsik útdíja New Scientist

A 10 tonna tengelyterhelést meghaladó gépjárművek túlsúlydíjának emelése 20 milliárd Ft A 10 tonna tengelyterhelést meghaladó gépjárművek az összes gépjármű kevesebb, mint 1%-át teszik ki. Ugyanakkor 50%-kal növelik az utak rongálását. A kormány 300 milliárd forintot irányoz elő, hogy a fő közlekedési utakat e járművek igényei szerint megerősítsék. Ezt nem közpénzekből kellene fedezni, hanem „a használó fizet” elv alapján.

Külföldi kiküldetések napidíjának egységesítése 6 milliárd Ft Jelenleg a közúti fuvarozók jóval kedvezőbben számolhatják el külföldi kiküldetésük napidíját, mint az egyéb területeken dolgozók. Ez súlyosan sérti a tisztességes piaci versenyt,

Személygépkocsik regisztrációs díjának emelése (különös tekintettel a nagy értékű járművekre) 40 milliárd Ft Dániában a regisztrációs díj az autó árának 218%-a. Koppenhágában a munkába járók 30%-a kerékpárral megy a munkahelyére.

Külföldi autóbuszok utáni áfa beszedése 5 milliárd Ft Ausztriában és Szlovákiában is beszedik a külföldi autóbuszok utasai után az áfát. A jelenlegi helyzet a magyarországi utasszállítás versenyképességét rontja.

Repülőtér-fejlesztési támogatások megszüntetése Repülőtéri adó bevezetése 15 milliárd Ft

Bányajáradék emelése 43 milliárd Ft Szénhidrogének után: 40 milliárd Ft Nem szénhidrogének után: 3 milliárd Ft

A földvédelmi járulék emelése és kiterjesztése Magyarországon a zöldterületek pusztításának és az e téren szinte általánossá vált súlyos korrupciónak egyik fő oka, hogy az ingatlan értéknövekedésekor a megnövekedett haszon a tulajdonos zsebébe vándorol, a társadalmat ért kárt viszont a közösség viseli. 50 milliárd Ft

Fotó: WWF Magyarország Lakóövezetté nemrég átminősített terület a Pilisben

Földvédelmi járulék emelése és kiterjesztése A zöldterületek beépítése miatt keletkező károk, különösen a városi terjeszkedéssel összefüggésben: • értékes zöldterületek pusztulása, • átszellőző csatornák „elépítése”, • megnövekedett közlekedési igények és az ezzel járó környezetszennyezés, • többlet infrastruktúra – víz, csatorna, egészségügyi ellátás, iskola stb. – iránti igény, • a más helyütt már meglévő infrastruktúra kihasználtságának – és így a hatékonyságának – romlása.

Budaörsi látkép Fotó: WWF Magyarország

Földvédelmi járulék emelése és kiterjesztése A földvédelmi járulékot – elvben – akkor kell fizetni, ha mezőgazdasági vagy egyéb zöldterületet más jellegű (például építési, közlekedési) övezetté minősítenek át. A földvédelmi járulék azonban jelenleg olyan alacsony, hogy nem ösztönöz a termőföld, a zöldterületek megőrzésére. Ezért a járulék mértékét sokszorosára kell emelni és a mentességeket meg kell szüntetni. Ez az intézkedés azért is hasznos, mert a zöldmezős beruházások helyett a barnamezős (a felhagyott ipari és egyéb leromlott, zöldfelülettel nem fedett területen történő) beruházások megvalósítását is ösztönözné.

A lakástámogatások környezeti szempontú átalakítása 20 milliárd Ft Ne lehessen lakástámogatást kapni, amennyiben például: • az építés termőföld megsemmisítésével vagy növényzet károsításával történik; • a lakástól 500 méteren belül nincs olyan tömegközlekedési megállóhely, ahol csúcsidőben legalább 15 percenként megáll egy járat; • a lakás telke nincs ellátva folyóvízzel és biológiai szennyvíz-tisztítást biztosító csatorna-rákötési lehetőséggel stb.

A földvédelmi járulék emelésével és a lakástámogatások környezeti szempontú átalakításával az állam és az önkormányzatok a jövőben évente több száz milliárd forintot takaríthatnak meg. (A lakosságnak is jelentős megtakarítást jelent.)

30 milliárd Ft A fekete gazdaság visszaszorítása az igazságszolgáltatás, VPOP, APEH, rendőrség, környezet- és természetvédelmi hatóságok stb. megerősítésével és érdekeltségének növelésével

Pornó- és erőszaktartalmú termékek kulturális járulékának megfizettetése 5 milliárd Ft Végrehajtási utasítás hiánya miatt az APEH gyakorlatilag nem szedi be a pornó- és erőszaktartalmú termékek és szolgáltatások törvényileg előírt, 25%-os kulturális járulékát.

Termékdíjak, környezetterhelési díjak emelése és kiterjesztése

Ö Összes államháztartási többletbevétel, illetve kiadáscsökkentés (egyéb, itt fel nem sorolt tételekkel együtt) >1000 milliárd forint

2. Többletkiadások, bevételcsökkentések (példák)

„A kormány fordulatot hajt végre a modern társadalom alapját jelentő oktatásban és képzésben, a kultúrához, az informatikához, a tudományhoz és az innovációhoz való viszonyában. A kormány programjának középpontjában a tudásalapú társadalom megteremtése áll.” (Idézet a Kormányprogramból)

JavaslatMilliárd Ft Társadalombiztosítási járulék csökkentése200 Személyi jövedelemadó csökkentése100 Oktatási, kulturális, egészségügyi kiadások növelése300 Környezetvédelmi tudatformálás, oktatás 30 Tömegközlekedés javítása (vasút nélkül) 70 Vasúti közlekedés versenyhelyzetbe hozása100 Energiahatékonyság javítása 50 Agrár-környezetvédelem elterjesztése 50 Lakáspolitika átalakítása100 Összesen1000

A várható hatások  Nő a foglalkoztatottság.  Emelkedik a családok jövedelme.  Javul a környezet állapota.  Jobb lesz a lakosság egészsége.  Növekszik a versenyképesség. Ezek a hatások egymást erősítik.

Köszönöm a figyelmüket!