Könyvtárhasználati és informatikai alapismeretek 1. 2. rész Dömsödy Andrea domsody.andrea@opkm.hu Könyvtárhasználati és informatikai alapismeretek 1. 2. rész Wesley János Lelkészképző Főiskola pedagógia BA szak 2011. december 10.

Félévek áttekintése I. félév 1. óra I. félév 2. óra II. félév 1. óra információs problémamegoldás információs intézmények OPKM katalógus bibliográfiai hivatkozás I. félév 2. óra zh információk közlése II. félév 1. óra pedagógiában fontos adatbázisok hivatkozás netes forrásokra II. félév 2. óra zh közkívánatra

Mai óra áttekintése tudományos műfajok általános jellemzői kiemelt műfajok közlés tartalmi, formai elvárásai

Az információs problémamegoldás lépései 0. Problémafelismerés 1. A feladat értelmezése 2. Az információkereső stratégia kiválasztása 3. A stratégia kivitelezése, forráskeresés 4. A források értékelése 5. Az információk kinyerése 6. Megoldás 7. Értékelés rugalmasan kezelendő! (Dömsödy, 2006) rugalmasan kezelendő a lépéssorozat, mert a problémák, lehetőségek nagyon különbözőek, Az eszközök, a források és a kutatói szándékok, keresési stratégiák sokfélesége Az információs problémamegoldás lépései nagyon hasonlóak a tudományos kutatáséhoz. egyedüli, optimális út. 4 4

Tudományos műfajok 1. tudományos előadás (prezentáció) 2. poszter 3. absztrakt 4. recenzió, könyvismertetés, könyvkritika 5. szakirodalmi szemle 6. tanulmány 7. szakdolgozat, disszertáció 8. szemináriumi dolgozat 9. kutatási jelentés kutatási terv, kézikönyv, tömörítvény, monográfia gyakorlati műfajok: tankönyv, módszertani útmutató, tömegkommunikációs műfajok Hivatkozni műfajtól függetlenül kell 5

Általános jellemzők címválasztás (egyértelmű körülhatárolás) alcím tartalom(jegyzék) – fejezetcímek tagolás bevezetés (áttekintés, koncepció, fogalmak) módszerek kifejtés (fejezetekre tagolva) összefoglalás (önállóan is értelmezhető, nem ismétlés) illusztráció (képaláírás, forrás, utalás a szövegben) hivatkozás + felhasznált irodalom nyelvhelyesség, szakkifejezések „A főcím a tartalom ígérete is egyben. Nem elég figyelemfelkeltőnek lenni. (cím szavaiban való keresés) Ha többet ígér, mint amit a dolgozatban teljesít, félrevezeti az olvasót. Ha pedig kevesebbet sejtet a tartalomból, negatív irányban befolyásolja az olvasót, még mielőtt belekezdett volna az olvasásba.” (Tóvári, 1999, 50. p.) A tartalomjegyzék nem csupán csak azt segíti, hogy a megfelelő oldalon nyissuk ki a művet, hanem tartalmi áttekintést ad. De ezt csak abban az esetben tudja megtenni, ha a fejezetcímek kellően informatívak, rövidek, tömörek, vagyis egyértelműen tájékoztatnak az adott fejezet, alfejezet tartalmáról. Ennek alapján tudjuk eldönteni egy műről, hogy általában érdekes-e számunkra, és ennek segítségével tudjuk kiválasztani, hogy mely részei hasznosíthatók számunkra. Ezért tartalomjegyzékhez hasonló áttekintő vázlatot minden műfajú szakmai mű elején érdemes elhelyeznünk. Hierarchia EZEK NEM A TARTALMI ÉRTÉKBŐL VONNAK LE, HANEM A MEGTALÁLÁSBÓL, HASZNÁLHATÓSÁGBÓL, MEGÍTÉLÉSBŐL ILL: Az adatokat ne csak táblázatokban, grafikonokon mutassuk be, hanem egyértelmű szöveges ismertetést, összefoglalást és értelmezést is fűzzünk hozzájuk. Minden egyéb illusztrációra is utaljunk a szövegben. Ábráinkat, illusztrációinkat számozzuk meg és mindenképpen lássuk el képaláírással, amennyiben ezek száma közelíti a tízet, készítsünk a függelékben ábrajegyzéket. A nem általunk készített illusztrációk forrását jegyzetben vagy a jegyzékben is közölhetjük. 6

absztrakttal jelentkezés szervezők programbizottság absztrakttal jelentkezés tudományos szakmai KONFERENCIA plenáris szekció büfé előadás poszter workshop önálló tematikus szimpózium

1. Tudományos előadás leggyakrabban konferenciákon célja: segítheti: friss eredmények, problémafelvetés rövid, tömör (15-40 perc) segítheti: prezentáció (ppt) handout utána: kérdések - válaszok szünet – kapcsolatfelvétel A konferenciákon elhangzott előadások szintén friss, hasznos és tudományos információk forrásai lehetnek. Ezeket saját műveinkben fel is használhatjuk. Természetesen ilyenkor sem szabad megfeledkezni a hivatkozásról, mely nemcsak az előadó nevéből és az előadás címéből áll, hanem része a konferencia címe, helye és ideje is. 8 8 8

Prezentáció előadáshoz (ppt) vizuális műfaj – ea. szemléltetése címdia hol, mikor hangzik el szerző név Munkahely, elérhetőség egységes kép betűtípus, színvilág, animáció … vázlatos, nem szöveg, nem mondatok ne legyenek teljes szöveges oldalak hivatkozás, források, képaláírások szolid, de figyelemfelkeltő vizuális műfaj: ábrák, képek, folyamatábrák … 9 9 9

2. Tudományos poszter vizuális műfaj – önálló(bb) tartalmi követelmények teljes, kerek, részletes fel kell tüntetni: hol, mikor szerzők (mh., elérhetőségek, akár: fotó, névjegy) cím formai követelmények előre megadott méret nem folyamatos szöveg kb. 40% kép, ábra ppt-ben jól készíthető

(a szerzőktől)

Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2001): Diffusion Investigations with Synchrotron Radiation, Gordon research conference ,X-Ray Physics, July 22-27, 2001, Connecticut College, New London, CT URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/poster_Gordon_conference.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21 Vogl et al, 2000 12

(a szerzőtől)

Poszter galéria (é.n.)

Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2002): Arbeitsgruppe Materialphysik und Biophysik mit atomistischen Metoden, NAWI Tag, Vienna, Austria URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/Methods.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21. Vogl et al, 2002 16

Poszter galéria (é.n.)

Poszter galéria (é.n.)

Poszter galéria (é.n.)

(a szerzőktől)

Poszter értékelése Kiderül-e a műről minden? Olvasható-e? Vizuális? szerző, cím, hely, konferencia, időpont, elérhetőség Olvasható-e? fél méterről? max. fél óra alatt? Vizuális? esztétikus (színek, zsúfoltság) képi (hangsúlyok, figyelemfelhívás, logika) Tudományos? szakszerűség (nyelv, kutatásmódszertan, bizonyítás) informativitás hivatkozás

3. Absztrakt – tartalmi összefoglaló tömör, rövid (70 szó - 4000 karakter) tartalma: probléma módszer eredmények funkciója: segít tájékozódni felhasználása: konferenciakötet (auto) folyóiratcikk elején/végén (pl.: M. Ped.) indirekt tájékoztatási eszközök (bibliográfiák, szakirodalmi adatbázisok) pl.: ONK 2008 vagy y: ONK 2010

Absztrakt - formailag összefüggő bekezdésekre tagolt szöveg nem vázlat, vagyis kiderülnek a legfontosabbak célok, módszerek, eredmények, következtetések nem azt írjuk le, hogy miről szól „A tanulmány bemutatja …” nincsenek fejezetcímek + kulcsszavak az elején felsorolva

Absztrakt „minta” Hallgató Hedvig WJLF hallgato@wesley.hu Az iskolai rendszerű felnőttoktatás fél évtizede Kulcsszavak: kulcsszó, kulcsszó, kulcsszó, kulcsszó 3000-3500 karakternyi szöveg, amely a mű lényegét mutatja be. Logikusan felépített szöveg. A mondatok közt van nyelvi és gondolati kapcsolat. Egységes, egyszerű szerkesztés. Pl.: sorkizárt, egységesen jelölt bekezdések. Nem vázlat, vagyis egy bekezdés több, mint egy mondat. Ez az egyetlen tudományos műfaj, amibe nem kell hivatkozás, mert nem önálló műfaj, csak reprezentálja, „reklámozza” az eredetit. Szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg, szöveg ... [...]

4. Recenzió (könyv)ismertetés – cél: képet adni (könyv)kritika – cél: figyelemfelkeltés a teljesre reflektálni minden nagyobb tartalmi egység (hangsúly választható) legfontosabb eredmények, megállapítások jelentőség (kinek szól, milyen célra ajánlott) (könyv)kritika – cél: kritikai elemzés szakmai párbeszéd, saját gondolat problémacentrikus az összes bibliográfiai adatot meg kell adni „A könyvismertetés akkor jó, és éri el a célját, ha elolvasása után olyan tartalmas és világos kép alakul ki a műről az olvasóban” (Horváth, é.n.) Kritika: nem csak negatív Ha az ismertetett munkából idézünk a recenzióban, azt a főszövegben tesszük, az idézet után zárójelben megadva az oldalszámot. Recenzióban ritkán hivatkozunk más munkákra. (Horváth, é.n.) 25

Példák ismertetésre kritikára Papp János (2006): A gyermeki agresszió megelőzéséről, kezeléséről In: Új Pedagógiai Szemle, 9. sz., URL: http://www.ofi.hu/tudastar/gyermeki-agresszio Utolsó letöltés. 2011.10.16. Szekszárdi Júlia (2007): A fekete pedagógia jelenségvilága, Diszfunkcionális pedagógiai hatások az iskolában In: Új Pedagógiai Szemle, 5. sz., URL: http://www.ofi.hu/tudastar/fekete-pedagogia Utolsó letöltés. 2011.10.16. kritikára Dömsödy Andrea (2005): Pedagógiai informatika – könyvkritika pedagógiai könyvtárosi, könyvtárpedagógusi szemszögből In: Pedagógusképzés, 1. sz., 119-130. p.

5. Szakirodalmi szemle szemléző áttekintés, körkép néhány mű főbb tendenciák, eredmények összegzése szakirodalmi áttekintés teljességre törekvő összefoglaló összehasonlító szintetizáló

6. Tanulmány önálló eredmények nem önálló megjelenés kézirathoz: tanulmánykötetben folyóiratban (különlenyomat) kézirathoz: elérhetőség munkahely, foglalkozás/beosztás

7. Szakdolgozat, disszertáció eredeti, önálló eredmények, következtetések nem publikált tanulmány lezárásaként mutatja: szakmai felkészültséget szakirodalmi tájékozottságot publikálási készséget önálló tudományos/szakmai munkára való alkalmasságot címlap + intézmény, témavezető, műfaj Valamely felsőfokú tanulmány lezárásaképp, valamely fokozat megszerzéséhez írt tudományos igényű nem publikált munka. A tudományos igény mellett a műből ki kell derülnie az író szakmai és szakirodalmi tájékozottságának, és eredeti eredményeket, következtetéseket is fel kell mutatni. 29

8. Szemináriumi dolgozat egy kurzus keretében annak lezárásaként a témában való jártasság címlap + intézmény, szak, évfolyam, EHA, e-mail, kurzus, oktató

Önálló szöveges műfajok általános jellemzői címlap tartalomjegyzék előszó bevezető probléma bemutatása célok fogalmak, paradigmák szakirodalmi összefoglaló (hipotézisek) kifejtés módszerek (minta, eljárások, eszközök) eredmények bemutatása következtetések gyakorlati alkalmazás összefoglalás összegzés, nem ismétlés idegen nyelvű összefoglaló felhasznált irodalom függelék táblázatok illusztrációk eszközök kislexikon mutatók jegyzékek (kép, rövidítés, jelmagyarázat) borítószöveg, fülszöveg Nagyobb terjedelmű művek esetén szokás előszót is írni, melyet gyakran még a tartalomjegyzék előtt helyeznek el. Az előszóban adhatjuk meg a témaválasztással kapcsolatos személyes indíttatásokat, ajánlásokat, nyilváníthatunk köszönetet azoknak, akik segítettek munkánkban. Ha az előszót nem a szerző írja, akkor annak tartalma általában a szerző és művének méltatása. A bevezetés tartalmazza az áttekintést a téma jellegéről, fontosságáról, aktualitásáról, helyéről a tudományban, korábbi kutatási eredményeiről, jelenlegi kutatás céljáról és koncepciójáról. Itt kell egyértelművé tennünk az általunk képviselt tudományos paradigmát, értékrendet. A bevezetés szerepe a figyelemfelkeltés és a használt főbb fogalmak tisztázása. Ennek segítségével tudja az olvasó elhelyezni művünket a tudományban és saját gondolkodásában, így tudja felvenni gondolatmenetünket. Így művünk ezt a részét érdemben a téma kifejtése után tudjuk megfogalmazni. A főszövegben, kifejtésben kövessük a források, eredmények feldolgozása közben kialakított gondolatmenetet, melyet jól tagolt fejezetekkel és alfejezetekkel tegyünk átláthatóvá. A kifejtésben önálló fejezetben vagy alfejezetben érdemes bemutatnunk a felhasznált kutatási, elemzési módszereket, az igazolhatóság, a hitelesség és az etikus tudományos munka érdekében. Az összefoglalás, befejezés tömör, lényegre törő, önállóan is értelmezhető fejezet, mely tartalmazza a problémafelvetést, a főbb eredményeket, megállapításokat, kiemeli a jelentős vitakérdéseket és az eredeti, újszerű eredményeket és azok gyakorlati hasznát, a témában rejlő további kutatási lehetőségeket, felvetődő újabb kérdéseket, problémákat. Az összefoglalás kövesse a dolgozat gondolatmenetét, logikáját. A korábban részletesen ismertetett eredményeket ne egyszerűen megismételjük, hanem ténylegesen összefoglaljuk, vagyis emeljük ki a lényegeseket, azokat fűzzük fel egy gondolatmenetre, rendszerezzük. A függelék vagy más néven mellékletek tartalma nagyon sokféle lehet. Itt adhatjuk közre a szöveg, a kutatás eredményeit, állításait alátámasztó, annak értelmezését megkönnyítő további információkat. Csak annyit mellékeljünk, amennyi a bizonyításhoz, hitelességhez és megértéshez valóban szükséges. Például részletesebb táblázatokat a kutatási eredményekről, az adatfelvétel során használt kérdőíveket, feladatlapokat, nem publikált forrásokat, néhány kitöltött kérdőívet, interjúrészleteket, forrásrészleteket. Itt adhatjuk közre a témával kapcsolatos szómagyarázatokat, kislexikont is, hogy segítse a megértést. A több mint ötvenoldalnyi terjedelmű tudományos munkákhoz érdemes lehet mutatókat készíteni. Ezek típusát céljainktól és a téma igényétől függően válasszuk meg. Készíthetünk tárgymutatót, személynévmutatót, földrajzi mutatót, intézménymutatót, vagy mindezeket a szempontokat egy mutatóban is érvényesíthetjük. A mutatót akkor és úgy érdemes készíteni, ha többet és mást tudunk visszakeresni segítségével, mint amire a tartalomjegyzék lehetőséget nyújt. 31

Egy egyetemi dolgozat lehetséges címlapelrendezése

Egy egyetemi dolgozat lehetséges címlapelrendezése

9. Kutatási jelentés típusok: jelentős részei: kutatási terv - kutatás közben – zárótanulmány a kutatást támogató intézménynek, a pályázati beszámolóba, önálló publikációként vagy valamely folyóirat vagy tanulmánykötet számára, belső nem nyilvános jelentős részei: probléma, előzmények, hipotézisek, módszerek, adatok, eredmények, nem feltétlen publikált Kutatási jelentés, kutatási beszámoló: Tudományos információkat tekintve az egyik legjelentősebb műfaj, hiszen ezekből értesülhetünk a kutatások eredményeiről, és megismerhetjük a részletesebb adatokat, részeredményeket, kutatási mérőeszközöket … Legtöbbször a kutatási jelentések több változatban készülnek. Például a kutatást támogató intézménynek, a pályázati beszámolóba, önálló publikációként vagy valamely folyóirat vagy tanulmánykötet számára. Ezek mind-mind más szempontból, más terjedelemben, más mélységben készülnek. Gyakran az is előfordul, hogy a részletes kutatási jelentés nem nyilvános. A kutatási jelentések közül hazánkban a legátfogóbb és legismertebb a Jelentés a magyar közoktatásról, melyet három évente tesz közzé az Országos Közoktatási Intézet (OKI). Kutatás közben: részeredmények, konkurencia megelőzése, tájékoztatás, visszajelzés 34

Felhasznált irodalom Dömsödy Andrea (2006): Bevezetés a pedagógiai tájékozódásba (A gyakorlati pedagógia néhány alapkérdése 2.) Bp., Bölcsész Konzorcium, 58 p. URL: http://mek.oszk.hu/05400/05445/05445.pdf Utolsó letöltés: 2011.09.09. Eco, Umberto (1998): Hogyan írjunk szakdolgozatot? Bp., Kairosz, 255 p. Falus Iván (szerk., 2000): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe, 3. kiad., Bp., Műszaki Könyvkiadó, 540 p. Horváth Jenő (é.n.): Hogyan írjunk recenziót? Bp., Budapesti Corvinus Egyetem, Nemzetközi Tanulmányok Intézet, URL: http://www.diplomacia.hu/doc/hogyanIrjunkRecenziot.asp Utolsó letöltés: 2011.10.16, Szabó Katalin (1997): Kommunikáció felsőfokon, Hogyan írjunk, hogy megértsenek? Hogyan beszéljünk, hogy meghallgassanak?, Bp., Kossuth, 184 p. Tóvári Judit (1999): A szellemi munka technikája, Szakirodalmi információk keresése, Hogyan készítsünk hivatkozásokat és bibliográfiát a dolgozathoz? (A nyitott szakképzés tananyagai 3.) Nyíregyháza, Dialógus, 120 p.

Képek forrása Schober, Karen (é.n.): „Beratung online“ im Rahmen von „Arbeitsamt online“ (Mindmap) URL: http://www.svb- asosp.ch/kongress/data/docs/schober_01.gif Utolsó letöltés: 2007.03.22. Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2001): Diffusion Investigations with Synchrotron Radiation, Gordon research conference ,X-Ray Physics, July 22-27, 2001, Connecticut College, New London, CT URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/poster_Gordo n_conference.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21 Vogl, G. - Sepiol, B. - Kaisermayr, M. - Sladecek, M. – Thiess, H. – Rüffer, R. (2002): Arbeitsgruppe Materialphysik und Biophysik mit atomistischen Metoden, NAWI Tag, Vienna, Austria URL: http://homepage.univie.ac.at/marcel.sladecek/images/poster/Methods.jpg Utolsó letöltés: 2007.03.21. Poszter galéria (é.n.) In: VIII. Országos Neveléstudományi Konferencia, 2008. november 13-15., Bp., MTA, URL: http://www.onk2008.hu/regisztracio/index.php?pid=240 Utolsó letöltés: 2008. 11. 18. [jelszóval védett]