Arccal a parlagfű ellen

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Advertisements

Öko-ni és Trifender mikrobiológiai készítmények gyakorlati alkalmazása a Sclerotinia elleni védekezésben Dr. Bohár Gyula BIOVÉD 2005 Kft.
Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Kockázat-elemzésen alapuló védekezési lehetőségek a parlagfű ellen.
Elektronikus ügyintézés, és várható technikai fejlesztések a Növény- és Talajvédelem területén Várszegi Gábor osztályvezető augusztus 30.
Lazításon alapuló talajelőkészítés repce alá
HEVES MEGYEI KORMÁNYHIVATAL
A polgári védelmi tervezés Jogszabályi háttér § §1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmánya § §1996. évi XXXVII. törvény a polgári védelemről.
Nemzeti cselekvési terv
Polgári védelmi feladatok a nem rendszeres hulladékszállítás során
VI. Növényorvos Nap november 9.
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI AKTUALITÁSOK Jordán László elnökhelyettes január 31.
A parlagfű elleni védekezés új stratégiája Reális cél a pollen-koncentráció drasztikus csökkentése (30 db/m 3 ) Reisinger Péter és Kőmíves Tamás Nemzeti-Nemzetközi.
A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal szervezete és működése Dr. Berey Attila főigazgató megyei főállatorvos.
1872 : 1. nemzeti park megalakítása Yellowstone
Szuperkorai napraforgó hibridvetőmag nemesítési programja
Szántóföldi növénytermesztés környezettudatosan
Termesztő berendezések alatti növényvédelmi munkák.
LEADER nemzetközi együttműködés „A projekt útja” Parizán Anna Tanácsos Vidékfejlesztési Minisztérium Szeptember 26.
Talajművelés.
Szerzőkről elnevezett talajművelési rendszerek
Agrár-környezetvédelmi Modul Talajvédelem-talajremediáció KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Dr. Varga Csaba – Piskolczi Miklós
A Georgikon Kar kutatási lehetőségei Keszthely, március 30.
Gulyás László tű. hadnagy kiemelt főelőadó Tatabánya, november 6. Iparbiztonsági feladatok a nem rendszeres hulladékszállítással kapcsolatosan (az.
Az önkormányzatok szerepe a parlagfű elleni hatósági védekezésben
Polgári védelmi feladatok a nem rendszeres hulladékszállítás során
Veszélyes üzemek kritikus infrastruktúra védelmi aspektusai
Az esszenciális mikroelemek jelentősége
NVT AKG kötelező képzés 2006 FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet Gazdálkodási Napló (2.modul) Várszegi Gábor Dr. Lucskai Attila Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásai
A dereguláció, célja, megtett lépések és elért eredmények
Szolnok, február 22. Összeállította: Dr. Túróczi Imre Forrás: NAV Információs levelek 13. szám.
Talajvédelem jogszabályi háttere Törvények, rendeletek, szabványok
Vasútszabályozási Osztály
GYOMIRTÓSZEREK KIJUTTATÁSÁNAK IDŐPONTJAI
2012. évi növényi károsítók idei teendők
2011. évi CCIX. Tv. Konferencia neve, helye: Budapest, 2012 október 30. GWP-konferencia Vojtilla László elnöki tanácsadó Magyar Energia Hivatal.
A NATURA 2000 ÖKOLÓGIAI HÁLÓZAT
Gödöllő, Nagy Attila GAK Nonprofit Közhasznú Kft.
A parlagfű elleni védekezés új stratégiája Reális cél a pollenkoncentráció drasztikus csökkentése (30 db/m 3 ) Dr. Reisinger Péter, egyetemi tanár Budapest,
Védelmi lehetőségek szántóföldeken és szőlőkben Pinke Gy. – Pál. R
A mezőgazdaság és az élelmiszeripar kapcsolata a fenntartható fejlődés érdekében Kaposvár 2009 április 28. Sándor István Földművelésügyi és Vidékfejlesztési.
Az SCD Probiotikus technológia a növények ápolásában
Előadó: Bellovicz Gyula igazságügyi szakértő
Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Tájékoztató A hígtrágya kijuttatásával és tápanyagként történő hasznosításával kapcsolatos talajvédelmi előírások betartásáról és az adatszolgáltatási.
Mező élővilága.
A szőlő aranyszínű sárgaság betegség jelenlegi helyzete
Környezeti elemek védelme II. Talajvédelem KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek.
Fenntartható tápanyag-gazdálkodás –energianövények
Győr-Moson-Sopron megye növénytermesztése
A magyar mezőgazdaság szerkezete
Hulladékgazdálkodás önkormányzati feladatai december 6. Szeged Csongrád Megyei Kormányhivatal Törvényességi Felügyeleti Főosztály Dr. Balogh Zoltánné.
CerOrganic Képzők Képzése LLP GR-LEONARDO-LMP A projekt az Európai Unió támogatásával, a Leonardo da Vinci Program keretében valósul meg.
Dr. Dávid Ivett Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság Hatósági és Jogi Főosztály április 22. Várható szankcionálási eszközök.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
Földműveléstan és területfejlesztés KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI BSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI BSc.
A növényvédelmi törvény és aktualitásai. Az alapelvek A földhasználó, a termelő köteles növényvédelmi tevékenységet végezni (kártevők, kórokozók, gyomnövények)
Vetésforgók osztályozása. Vetésforgó Vetésforgók osztályozása  I. növénytermesztés célja szerint 1. Szántóföldi vetésforgók 2. Takarmányos vetésforgók.
Agrotechnika és a talajtermékenység összefüggései Dr. Tóth Zoltán Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar Növénytermesztéstani és Talajtani.
MUNKAÜGYI FELÜGYELŐSÉGI NYÍLT NAP ÁPRILIS 03.
Növények tanításának módszertana. A növények tanításának algoritmusa 1. 1.Név – Magyar tudományos – Magyar szinonim nevek – Latin név (ha érdekes) Pl.
A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai A mezőgazdasági tevékenység környezetföldtani vonatkozásai Építés- és környezetföldtan 10.
Talajok konkrét természetvédelme
Dr. Kováts Beáta Főtanácsadó, Alkotmánybíróság l l l
A gyomok életformarendszere
Előadó: Kujáni Lászlóné Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara
A parcellaszintű parlagfűfelmérés eredményei a Csepel-szigeten
Műtrágyázási szaktanácsadás
Előadás másolata:

Arccal a parlagfű ellen A nemzetközi parlagfű naphoz kapcsolódó megyei rendezvénysorozat 2013. június

Együttműködő partnerek Magyar Növényvédelmi Társaság Gyommentes Környezetért Alapítvány Magyar Gyomkutató Társaság Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai

Fotó: Pál-Fám Ferenc Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Kazinczi Gabriella

Fotók: Kazinczi Gabriella Bíró Krisztina rajza (szerzői jogvédelem alatt!)

Fotó: Kazinczi Gabriella

A parlagfű életciklusa (Béres és Bíró,1993!)

A parlagfű kártétele Mezőgazdasági: Humánegészségügyi: Fotó: Torma Mária Fotó: Hódi László Humánegészségügyi: Hazánkban minden 5. ember allergiás a parlagfű pollenre!

A parlagfű előfordulása természet közeli társulásban Fotó: Hoffmann Richard

A fontossági sorrend változása az országos gyomfelvételezési adatok alapján 1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008 Fsor Bor % Őszi búza 20 0,36 12 0,57 4 0,99 1,63 2 1,94 Gabonatarló 13 1,45 2,62 1 3,74 7,42 6,44 Nyár eleji kukorica 15 0,40 10 0,74 2,48 3 3,90 5,40 Nyárutói 18 0,42 6 1,16 4,14 7,77 8,71 Egyesített 21 0,39 8 0,87 2,57 4,70 5,33 Novák és munkatársai (2009) nyomán *Fsor = fontossági sorrend *Bor % = borítási százalék

A parlagfű elterjedését segítő biológiai sajátosságai Jól alkalmazkodik a változó környezeti tényezőkhöz Jó versenyképesség, gyors kezdeti növekedés Jó szárazságtűrő képesség Oligofág vagy gazdaspecifikus természetes ellenségek hiánya Intenzív regenerálódás a szár alapi részéhez közel eső rügyekből (kaszálás!) Folyamatos kelés szabadföldön március végétől a fagyokig Mélyebb talajrétegekben a magvak 39 évig megőrzik életképességüket Morfológiai-genetikai változékonyság Neoténia Herbicidellenáló biotípusok megjelenése Allelopátia

Fotó: Takács András

A parlagfű leveleinek morfológiai változékonysága Fotó: Béres Imre

Fotók: Béres Imre A rövid nappalok következtében és a porzós fészkek eltávolítása után csak termős virágok fejlődnek (balra), illetve a levelek szeldeltsége megszűnik (jobbra).

Intenzív felszaporodását segítették: 1. Biológiai sajátosságok 2. Termesztéstechnológiai hibák 3. Humán tényezők 4. Talajtani tényezők 5. Klímaváltozás

VÉDEKEZÉS (függ a fertőzés helyétől) Kémiai (herbicidek) Agrotechnikai (vetésforgó) Fizikai, mechanikai (talajművelés, kaszálás) Biológiai (nálunk kísérleti stádiumban) Technológiák integrált alkalmazása! Cél: A virágzás és a magérés megakadályozása A talajok parlagfű magkészletének csökkentése

A PARLAGFŰ VISSZASZORÍTÁSÁNAK INTEGRÁLT MÓDSZEREI Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Gyommentes Környezetért Alapítvány Magyar Gyomkutató Társaság Magyar Növényvédelmi Társaság Szerkesztette: Kazinczi Gabriella és Novák Róbert 2012

1. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek I. Kémiai: kukorica: herbicidek széles körben állnak rendelkezésre szója, cukorrépa, burgonya : van megfelelő herbicidválaszték ellene napraforgó (IMI, SU napraforgó hibridek): imazamox, tribenuron-metil a parlagfű négyleveles állapotáig repce, kalászos: nem probléma; de ha mégis, van megfelelő herbicidválaszték ellene Poszttechnológiák általában hatékonyabbak, mint az alapkezelések; mert nem kell bemosó csapadék de! a folyamatos, elhúzódó kelés rontja a hatékonyságot!

Fotó: Kazinczi Gabriella 1. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek II. Mechanikai, fizikai: Talajművelés (kultivátorozás, tárcsa, gyomfésű, gyomkefe, stb., tarlóhántás). A talajművelés feloldja a magvak nyugalmi állapotát, így a kelő csírák egy következő mechanikai vagy kémiai kezeléssel elpusztíthatók Kombinált: mechanikai+ kémiai – egyidejűleg, vagy különböző időben (precíziós eljárások) Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Reisinger Péter

1. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek III. Agrotechnikai eljárások: Talajtulajdonságok (elsősorban humusztartalom és kötöttség) figyelembe vétele termesztésnél Vetésforgó, vetésváltás. Ez egyben a herbicidek rotációját is jelenti Optimális: egyszikűből irtani (tartamhatással rendelkező herbicidek!), vagy korán lekerülő kultúra (repce, őszi kalászos) tarlóján Hamis magágy (false seedbed) (a vetést közvetlenül megelőző kései talajművelés elpusztítja az addig kicsírázó parlagfüveket) Gyommagmentes, fémzárolt vetőmag Minden olyan eljárás, amely a kultúrnövény versenyképességét és fokozza a parlagfűvel szemben és számára gyors kezdeti fejlődést biztosít (harmonikus víz- és tápanyag – ellátottság, kórokozók, kártevők elleni védelem stb.) Gépek tisztítása

Nem szelektív herbicidek alkalmazása 2. Tarlókezelés A pollen többsége nyár végén – ősszel a tarlóról származik! Nem szelektív herbicidek alkalmazása Fotók: Kazinczi Gabriella Tarlóhántás (fotó: Reisinger Péter)

3. Parlagterületek, ruderáliák, vonalas létesítmények mentén Talajtakarás, takarónövények alkalmazása Füvesítés Legeltetés Totális herbicidek Kaszálás (ideje és gyakorisága nem mindegy!)

Vasúti pályatestek gyommentesítése a nyíltvonalon – gyomirtó szerelvénnyel -, mind az állomási vágányzaton – Mercedes Unimog „kétéltű” járművekkel – számítógép által vezérelt permetező berendezésekkel végezhető. (G&G Kerskedelmi és Szolgáltató Kft.) Fotó:Cziffra Lajos

A kaszálás hatása a porzós virágok növényenkénti számára 1, kaszálatlan kontrol; 2, egyszeri kaszálás május közepén; 3, egyszeri kaszálás június végén; 4, egyszeri kaszálás július közepén; 5, kétszeri kaszálás május közepén és június végén; 6, háromszori kaszálás május közepén, június végén és július végén (Béres, 2004)

Fotó: Kazinczi Gabriella 4. Lakóhelyek környékén kaszálás füvesítés talajtakarás gyomlálás kapálás termikus gyomirtás Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Reisinger Péter

Járdaszegély kezelése quadra szerelt Weed Seeker „zöld szenzoros” szórófejjel Fotó: Reisinger Péter

5. Természetvédelmi területen, természetes- és természetközeli élőhelyeken (csak emberi zavarás hatására jelenik meg) Mivel a parlagfű a bolygatott, nyílt élőhelyeket kedveli, természetes társulásokból fokozatosan kiszorul, és szerepét az évelő egyszikűek veszik át kézi gyomlálás (jobb, mint a kapálás!) kapálás kaszálás herbicidek helyspecifikus alkalmazása füvesítés őshonos fajok telepítése

6. 1. Hatósági intézkedések 2008.évi XLVI. törvény (Éltv.) 17. § (4) bekezdés: „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani” 50. § (1) „Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el.” 50. § (7) „Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja.”

6.2 Hatósági intézkedések 194/2008. Korm. rendelet 1. melléklete alapján A növényvédelmi bírság mértéke a védekezés elmaradása esetén a fertőzött terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió Ft között alakul! 221/2008. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés: „A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják a megyei kormányhivatal földhivatalánál, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatalánál és a növény- és talajvédelmi igazgatóságnál felmerült valamennyi költséget.” 221/2008. Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés: „Amennyiben a földhasználó a közérdekű védekezés elrendelését követően tesz eleget védekezési kötelezettségének, az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségeket lehet érvényesíteni.”

Legfontosabb feladataink, MOST! Az eredményes gyomirtási módszer kiválasztásához kérje a növényorvosok segítségét. Fordítsanak különös figyelmet a táblán belüli foltokra! Egyik legfontosabb feladat aratás után a tarló parlagfű mentesen tartása, a pollenszóródás és a magérlelés megakadályozása.

Köszönjük a figyelmet!