Arccal a parlagfű ellen A nemzetközi parlagfű naphoz kapcsolódó megyei rendezvénysorozat 2013. június
Együttműködő partnerek Magyar Növényvédelmi Társaság Gyommentes Környezetért Alapítvány Magyar Gyomkutató Társaság Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal NTAI Megyei Kormányhivatalok Növény- és Talajvédelmi Igazgatóságai
Fotó: Pál-Fám Ferenc Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Kazinczi Gabriella
Fotók: Kazinczi Gabriella Bíró Krisztina rajza (szerzői jogvédelem alatt!)
Fotó: Kazinczi Gabriella
A parlagfű életciklusa (Béres és Bíró,1993!)
A parlagfű kártétele Mezőgazdasági: Humánegészségügyi: Fotó: Torma Mária Fotó: Hódi László Humánegészségügyi: Hazánkban minden 5. ember allergiás a parlagfű pollenre!
A parlagfű előfordulása természet közeli társulásban Fotó: Hoffmann Richard
A fontossági sorrend változása az országos gyomfelvételezési adatok alapján 1947-1953 1969-1971 1987-1988 1996-1997 2007-2008 Fsor Bor % Őszi búza 20 0,36 12 0,57 4 0,99 1,63 2 1,94 Gabonatarló 13 1,45 2,62 1 3,74 7,42 6,44 Nyár eleji kukorica 15 0,40 10 0,74 2,48 3 3,90 5,40 Nyárutói 18 0,42 6 1,16 4,14 7,77 8,71 Egyesített 21 0,39 8 0,87 2,57 4,70 5,33 Novák és munkatársai (2009) nyomán *Fsor = fontossági sorrend *Bor % = borítási százalék
A parlagfű elterjedését segítő biológiai sajátosságai Jól alkalmazkodik a változó környezeti tényezőkhöz Jó versenyképesség, gyors kezdeti növekedés Jó szárazságtűrő képesség Oligofág vagy gazdaspecifikus természetes ellenségek hiánya Intenzív regenerálódás a szár alapi részéhez közel eső rügyekből (kaszálás!) Folyamatos kelés szabadföldön március végétől a fagyokig Mélyebb talajrétegekben a magvak 39 évig megőrzik életképességüket Morfológiai-genetikai változékonyság Neoténia Herbicidellenáló biotípusok megjelenése Allelopátia
Fotó: Takács András
A parlagfű leveleinek morfológiai változékonysága Fotó: Béres Imre
Fotók: Béres Imre A rövid nappalok következtében és a porzós fészkek eltávolítása után csak termős virágok fejlődnek (balra), illetve a levelek szeldeltsége megszűnik (jobbra).
Intenzív felszaporodását segítették: 1. Biológiai sajátosságok 2. Termesztéstechnológiai hibák 3. Humán tényezők 4. Talajtani tényezők 5. Klímaváltozás
VÉDEKEZÉS (függ a fertőzés helyétől) Kémiai (herbicidek) Agrotechnikai (vetésforgó) Fizikai, mechanikai (talajművelés, kaszálás) Biológiai (nálunk kísérleti stádiumban) Technológiák integrált alkalmazása! Cél: A virágzás és a magérés megakadályozása A talajok parlagfű magkészletének csökkentése
A PARLAGFŰ VISSZASZORÍTÁSÁNAK INTEGRÁLT MÓDSZEREI Vidékfejlesztési Minisztérium Élelmiszerlánc-felügyeleti Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály Gyommentes Környezetért Alapítvány Magyar Gyomkutató Társaság Magyar Növényvédelmi Társaság Szerkesztette: Kazinczi Gabriella és Novák Róbert 2012
1. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek I. Kémiai: kukorica: herbicidek széles körben állnak rendelkezésre szója, cukorrépa, burgonya : van megfelelő herbicidválaszték ellene napraforgó (IMI, SU napraforgó hibridek): imazamox, tribenuron-metil a parlagfű négyleveles állapotáig repce, kalászos: nem probléma; de ha mégis, van megfelelő herbicidválaszték ellene Poszttechnológiák általában hatékonyabbak, mint az alapkezelések; mert nem kell bemosó csapadék de! a folyamatos, elhúzódó kelés rontja a hatékonyságot!
Fotó: Kazinczi Gabriella 1. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek II. Mechanikai, fizikai: Talajművelés (kultivátorozás, tárcsa, gyomfésű, gyomkefe, stb., tarlóhántás). A talajművelés feloldja a magvak nyugalmi állapotát, így a kelő csírák egy következő mechanikai vagy kémiai kezeléssel elpusztíthatók Kombinált: mechanikai+ kémiai – egyidejűleg, vagy különböző időben (precíziós eljárások) Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Reisinger Péter
1. Mezőgazdasági művelés alatt álló területek III. Agrotechnikai eljárások: Talajtulajdonságok (elsősorban humusztartalom és kötöttség) figyelembe vétele termesztésnél Vetésforgó, vetésváltás. Ez egyben a herbicidek rotációját is jelenti Optimális: egyszikűből irtani (tartamhatással rendelkező herbicidek!), vagy korán lekerülő kultúra (repce, őszi kalászos) tarlóján Hamis magágy (false seedbed) (a vetést közvetlenül megelőző kései talajművelés elpusztítja az addig kicsírázó parlagfüveket) Gyommagmentes, fémzárolt vetőmag Minden olyan eljárás, amely a kultúrnövény versenyképességét és fokozza a parlagfűvel szemben és számára gyors kezdeti fejlődést biztosít (harmonikus víz- és tápanyag – ellátottság, kórokozók, kártevők elleni védelem stb.) Gépek tisztítása
Nem szelektív herbicidek alkalmazása 2. Tarlókezelés A pollen többsége nyár végén – ősszel a tarlóról származik! Nem szelektív herbicidek alkalmazása Fotók: Kazinczi Gabriella Tarlóhántás (fotó: Reisinger Péter)
3. Parlagterületek, ruderáliák, vonalas létesítmények mentén Talajtakarás, takarónövények alkalmazása Füvesítés Legeltetés Totális herbicidek Kaszálás (ideje és gyakorisága nem mindegy!)
Vasúti pályatestek gyommentesítése a nyíltvonalon – gyomirtó szerelvénnyel -, mind az állomási vágányzaton – Mercedes Unimog „kétéltű” járművekkel – számítógép által vezérelt permetező berendezésekkel végezhető. (G&G Kerskedelmi és Szolgáltató Kft.) Fotó:Cziffra Lajos
A kaszálás hatása a porzós virágok növényenkénti számára 1, kaszálatlan kontrol; 2, egyszeri kaszálás május közepén; 3, egyszeri kaszálás június végén; 4, egyszeri kaszálás július közepén; 5, kétszeri kaszálás május közepén és június végén; 6, háromszori kaszálás május közepén, június végén és július végén (Béres, 2004)
Fotó: Kazinczi Gabriella 4. Lakóhelyek környékén kaszálás füvesítés talajtakarás gyomlálás kapálás termikus gyomirtás Fotó: Kazinczi Gabriella Fotó: Reisinger Péter
Járdaszegély kezelése quadra szerelt Weed Seeker „zöld szenzoros” szórófejjel Fotó: Reisinger Péter
5. Természetvédelmi területen, természetes- és természetközeli élőhelyeken (csak emberi zavarás hatására jelenik meg) Mivel a parlagfű a bolygatott, nyílt élőhelyeket kedveli, természetes társulásokból fokozatosan kiszorul, és szerepét az évelő egyszikűek veszik át kézi gyomlálás (jobb, mint a kapálás!) kapálás kaszálás herbicidek helyspecifikus alkalmazása füvesítés őshonos fajok telepítése
6. 1. Hatósági intézkedések 2008.évi XLVI. törvény (Éltv.) 17. § (4) bekezdés: „a földhasználó köteles az adott év június 30. napjáig az ingatlanon a parlagfű virágbimbójának kialakulását megakadályozni, és ezt követően ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenntartani” 50. § (1) „Közérdekű védekezést kell elrendelni, ha a termelő, illetve a földhasználó védekezési kötelezettségének az azt elrendelő hatósági határozat ellenére sem tesz határidőre eleget. A közérdekű védekezést az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv rendeli el.” 50. § (7) „Ha a parlagfű elleni közérdekű védekezést kultúrnövény károsodása nélkül nem lehet elvégezni, a parlagfű elleni közérdekű védekezés abban az esetben rendelhető el, ha az adott területen a kultúrnövény tőszáma nem éri el az agronómiailag indokolt tőszám 50%-át és a parlagfűvel való felületi borítottság a 30%-ot meghaladja.”
6.2 Hatósági intézkedések 194/2008. Korm. rendelet 1. melléklete alapján A növényvédelmi bírság mértéke a védekezés elmaradása esetén a fertőzött terület nagyságától függően 15 ezer és 5 millió Ft között alakul! 221/2008. Korm. rendelet 1. § (3) bekezdés: „A közérdekű védekezés költségei magukban foglalják a megyei kormányhivatal földhivatalánál, a fővárosban a fővárosi kormányhivatal földhivatalánál és a növény- és talajvédelmi igazgatóságnál felmerült valamennyi költséget.” 221/2008. Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés: „Amennyiben a földhasználó a közérdekű védekezés elrendelését követően tesz eleget védekezési kötelezettségének, az okafogyottá vált kiszállással felmerült költségeket lehet érvényesíteni.”
Legfontosabb feladataink, MOST! Az eredményes gyomirtási módszer kiválasztásához kérje a növényorvosok segítségét. Fordítsanak különös figyelmet a táblán belüli foltokra! Egyik legfontosabb feladat aratás után a tarló parlagfű mentesen tartása, a pollenszóródás és a magérlelés megakadályozása.
Köszönjük a figyelmet!