Könyvtárhasználat

A könyvtár fogalma A könyvtár = a nyilvánosságra szánt, rögzített információk összegyűjtését, tárolását, rendszerezését, hozzáférhetőségét és visszakereshetőségét biztosító információs központ. Az időben és térben távol esők közti információcsere tette szükségessé a dokumentumok létrehozását. A könyvtár feladata, hogy tudomást szerezzen a dokumentumokról, megszerezze, tárolja és rendelkezésére bocsássa azoknak, akiknek a dokumentumra szüksége/igénye van. Ehhez a dokumentumokat visszakereshetővé kell tenni. Az információs intézmények sokasodásával párhuzamosan a könyvtári funkcióban előtérbe került az információkeresés, és az azt biztosító eszközök létrehozása. A nem hagyományos – ezen belül is az elektronikus – dokumentumok (információforrások) előretörése, a hálózaton rendelkezésre álló dokumentumok a könyvtár szerepének kibővüléséhez vezettek. A könyvtárak különböző típusai rendszert alkotnak. Könyvtári hálózatba az azonos fenntartójú vagy hasonló feladatkörű könyvtárak tömörülnek. Hálózatot alkotnak a közművelődési könyvtárak megyénként, illetve a fővárosban; az iskolai könyvtárak megyénként; a felsőoktatási könyvtárak intézményenként; a szakkönyvtárak tudományterületenként. A könyvtári rendszer lényege, hogy bármelyik könyvtárból elérhető az adott hálózat össze szolgáltatása. A hálózat tagjait információs csatornák kötik össze, amelyek lehetővé teszik az igények, információk közvetítését a könyvtárak között.

A könyvtárak típusai: Nyilvános könyvtárak – mindenki látogathatja, és igénybe veheti szolgáltatásait. Korlátozottan nyilvános könyvtárak Könyvtárak az interneten

1.1 Nemzeti könyvtár Feladata az adott nemzet területén, annak nyelvén és arról a nemzetről szóló összes dokumentum gyűjtése. Kötelespéldány joggal rendelkezik (az a jog, hogy a Magyarországon megjelenő összes kiadványból megőrzésre 2 példányt megőrzésre megkapjon a könyvtár). Tudományos és szakkönyvtári feladatokat is ellát. Évente elkészíti és közreadja a könyvek, hanglemezek, zeneművek, térképek és időszaki kiadványok bibliográfiáját. Csak helyben olvasást biztosít. Országos Széchenyi Könyvtár 1.2 Közművelődési könyvtár Általános gyűjtőkörű: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumokat is gyűjt. Szolgáltatásai: helyben olvasás, kölcsönzés, tájékoztatás, reprodukció, előjegyzés, könyvtárközi kölcsönzés, téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás. Tudományos és szakkönyvtári feladatokat is elláthat. Megyei könyvtárak, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Városi könyvtárak Községi könyvtárak Tudományos és szakkönyvtárak- gyűjtőkörük egy-egy tudományterületre terjed ki 1.3 Szakkönyvtár Feladata egy-egy tudományág szakirodalmának gyűjtése. Szolgáltatásai: a közművelődési könyvtárral azonos, illetve referáló lapok, információs kiadványok megjelentetése, adatbázis szerkesztés. Országgyűlési Könyvtár Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum 1.4 Felsőoktatási könyvtár Feladata: az adott oktatási intézmény oktató-nevelő és tudományos tevékenységének kiszolgálása. Szolgáltatásai: kölcsönzés, helyben használat. Rendszert alkotnak a központi – kari – intézeti, tanszéki könyvtárakkal. Eötvös Loránd Tudományegyetem Könyvtára

1.5 Iskolai könyvtár Feladata: az oktatáshoz-neveléshez szükséges dokumentumok biztosítása. Szolgáltatásai: kölcsönzés, helybenolvasás, tájékoztatás, könyvtárhasználati órák tartása 1.6 Magángyűjtemények, egyházi könyvtárak Megfelelő engedéllyel látogathatók, muzeális értékeket őriznek.

Magyar könyvtárak www.mek.oszk.hu/porta/virtual/magyar/opac.htm Közös Elektronikus Katalógus www.eduport.hu/kozelkat Magyar Elektronikus Könyvtár http://www.mek.oszk.hu/ A szolgáltatás 1995 elején indult. A könyvtár gyűjtőköre a magyar nyelvű vagy közép-európai vonatkozású tudományos, oktatási vagy kulturális célokra használható dokumentumok. 2001-től az OSZK keretein belül működik. Több mint 4 ezer dokumentummal rendelkezik. Neumann-ház http://www.neumann-haz.hu/ A Neumann János Digitális Könyvtár és Multimédia Központ 1997-ben jött létre. A magyar kulturális örökség digitalizálását végzi. Gyűjteményei: Digitális Irodalmi Akadémia, Klasszikus költők összes versei, Kortársaink művei.

Eligazodás a könyvtárban: olvasóterem, szabadpolcos rendszer, multimédia övezet A könyvtári állomány felépítése: szabadpolcos rész és raktár. A szabadpolcos rész felépítése: kölcsönözhető, nem kölcsönözhető és audiovizuális dokumentumok. A kölcsönözhető rész áll: ismeretközlő és szépirodalomból, időszaki kiadványok és különgyűjtemény. Az ismeretközlő rész áll szakirodalomból és ismeretterjesztő irodalomból. A nem kölcsönözhető rész a kézikönyvtár. A könyvtárak állományát szabadpolcon, illetve zárt raktárakban helyezik el. A szabadpolcos elhelyezés azt jelenti, hogy a könyvtári anyag szabadon hozzáférhető az olvasók számára (pl. FSZEK). A zárt raktári rendszer esetén az olvasók a zárt raktárba nem mehetnek be, a katalógus és a könyvtáros közvetítésével juthatnak hozzá a dokumentumokhoz (pl. OSZK). Nem ritka a vegyes rendszer, ilyenkor a ritkábban használt, vagy védettebb állomány kerül a raktárba. A raktárban raktári rendet, szabadpolcon tematikus elrendezést alkalmaznak. A raktári rend mechanikus: a könyvtárba érkezés sorrendjében kerülnek a polcra a könyvek. A tematikus elrendezés alapja a dokumentumok szétválasztása tartalmuk, illetve funkciójuk szerint. A szépirodalom betűrendben, az ismeretközlő irodalom és a kézikönyvek szakrendben találhatók.

A könyvtári betűrend kialakításakor a dokumentumokat szerzőjük (ennek hiányában címük) alapján betűrendbe sorolják. A besorolás alapja a latin ABC, és megkönnyítését teszi lehetővé a Cutter-szám (a kezdőbetű és egy – a név betűrendi helyére utaló – szám kombinációja). A könyvtári szakrend kialakításakor a dokumentum a Cutter-szám mellett egy háromjegyű szakrendi jelet is kap – ezek alkotják a raktári jelzetet, ami biztosítja, hogy a dokumentum mindig megtalálható legyen a polcon. A szakrendi jel alapja az ETO (Egyetemes Tizedes Osztályozás). Az ETO lényege, hogy a dokumentumokat tartalmuk szerint tíz fő csoportba sorolja: 0 általános, összefoglaló művek 1 filozófia, pszichológia, etika, esztétika 2 vallás 3 társadalomtudományok 4 üres 5 természettudományok 6 alkalmazott tudományok, technika 7 művészetek, sport 8 nyelv-, és irodalomtudomány 9 földrajz, történelem, életrajzok A főcsoportok alcsoportokra tagolódnak, és együttesen egy hierarchikus rendszert alkotnak. A szabadpolcos tér különböző övezetekre tagolódik a dokumentumok típusa és a használat függvényében: kölcsönözhető állomány, kézikönyvtár, folyóirattár, olvasóterem, multimédia övezet, különgyűjtemény. A könyvtár állománya ezenkívül kölcsönözhető és helyben használható dokumentumokra tagolódik. Kölcsönözhető a szép- és szakirodalom, a különgyűjtemény, az audiovizuális és elektronikus dokumentumok. Helyben használható a kézikönyvtár, folyóirattár és a multimédiás eszközök.

Könyvtári szolgáltatások A könyvtár használatának feltételei könyvtáranként eltérőek: a beiratkozás feltételei, a nyitvatartási idő, a kölcsönözhető dokumentumok köre, száma, a kölcsönzés ideje, a késedelmi díjak mértéke, egyéb szolgáltatások. A könyvtári szolgáltatásokat két nagy csoportra oszthatjuk: 1. Dokumentumok prezentálásával kapcsolatos szolgáltatások Helybenhasználat Kölcsönzés Könyvtárközi kölcsönzés Előjegyzés Fénymásolás, reprodukció Audiovizuális eszközök használata 2. Tájékoztató jellegű szolgáltatások Témafigyelés Bibliográfia készítés Számítógép- és internethasználat Kiadványkészítés- és terjesztés Téma- és irodalomfigyelés, adatszolgáltatás Adatbázis szerkesztés 3. Használóképzés Könyvtárhasználati órák Rendezvények

Dokumentumismeret Dokumentum = rögzített információt tartalmazó és az információ átadására szolgáló objektum (információhordozó), önálló szellemi termék, független információegység, melynek célja az információ közlése, a tudás átadása. A dokumentumokat több szempont szerint csoportosíthatjuk: - az előállítás technológiája, - tartalmi vonatkozások, - formai sajátosságok, - egyéb szempontok (megjelenési gyakoriság, hordozó, publicitás)

Az előállítás technológiája szerint - nyomtatott (papíron sokszorosított, nyomdai úton előállított dokumentum: könyv, folyóirat, hírlap és egyéb időszaki kiadvány, zenemű, térkép, metszet, plakát, aprónyomtatvány) - nem nyomtatott (nem nyomdai úton előállított szöveg-, kép-, adat- és hangrögzítés: gépirat, fénymásolat, mikrofilm, film, hanglemez, hangkazetta, CD lemez, CD és DVD ROM, egyéb elektronikus és digitális dokumentumok)

A tárolt információk forrásértéke szerint - elsődleges (primer): a tudományos kutatás és fejlesztés eredményeiről első ízben adják közre a keletkező új információkat. - másodlagos (szekunder): már ismert információkat dolgoznak fel

A megjelenés formája szerint - vizuális (látható) [(írásos (egyezményes jelrendszerrel rögzítik az információkat: könyv, folyóirat, hírlap, nem folyóirat jellegű időszaki kiadvány, aprónyomtatvány, kézirat, gépirat, kutatási jelentés, kotta) ikonográfiai (jellemzője a képi ábrázolás: térkép, metszet, plakát, fénykép, dia) vagy plasztikai dokumentumok (térbeli kiterjedésű, háromdimenziós alkotások: szobor stb.)] - auditív (hallható): hanglemez, hangkazetta, CD lemez - audiovizuális (képi és fonetikai információkat tartalmaznak): film, videofilm, DVD - elektronikus (számítógépen tárolt dokumentum; az előállítás, sokszorosítás és a felhasználás során is szükség van egy adott technológiára: hardver és szoftver eszközökre): analóg és digitális (adatok, programok)

Egyéb szempontok - megjelenési gyakoriság (egyszeri alkalommal, illetve periodikusan, ismétlődően megjelenő dokumentumok-időszaki kiadványok, sorozatok); - hordozó (papír, film, mágneses és optikai hordozók); - publicitás (publikált (50-nél nagyobb példányszámban megjelent) és nem publikált dokumentumok: kézirat). A könyvtári gyűjtemény szempontjából a legjellemzőbb felosztás a hagyományos és a nem hagyományos dokumentumok köre.

Hagyományos, szöveges dokumentumok Könyv = a szabvány szerint olyan 48 oldalnál nagyobb terjedelmű nyomdatermék, amely két fedőlapból, valamint meghatározott sorrendben egymást követő – esetenként kivehető -, a gerincen tartósan összeerősített belső lapokból áll, és olvasható szöveget, ill. illusztrációt tartalmaz.” Részei: védőborító, fülszöveg, címoldal (szerző, cím, kiadás adatai), verzó, tartalomjegyzék, kolofon. Csoportosítása: Forma szerint: kötött (keménytáblás), fűzött (puhatáblás) Tartalom szerint: szépirodalom, ismeretközlő művek Tárgyalás színvonala szerint: ismeretközlő: szakirodalom (tudományos igényű művek), ismeretterjesztő irodalom (közérthető színvonalú művek); irodalom: szépirodalom (művészi színvonalú), szórakoztató irodalom (művészi igény nélküli) Funkció szerint: ismeretközlő művek (monográfia = egy témát dolgoz fel részletesen, összefoglaló mű = egy szakterület ismeretanyagát rendszerezi, tanulmánykötet = több, kisebb terjedelmű önálló művet tartalmaz), tájékoztató segédkönyvek (a közvetlen tájékozódás, azonnali, gyors információszerzés eszközei), tankönyvek (az iskolai rendszernek megfelelően korcsoportonként és tantárgyanként közlik a didaktikus módszerekkel feldolgozott tananyagot)

Segédkönyvek fajtái a. lexikon (az egyes fogalmak rövid, tömör, szakszerű magyarázatát betűrenden közli); lehet általános~ vagy szak~; felépítése betűrendes; pl. ált. ~:Magyar nagylexikon, szak~: Magyar irodalmi lexikon b. enciklopédia (összefüggésében tárgyalja az ismereteket); lehet általános~ és szak~; felépítése tematikus; pl. ált~: Cambridge Enciklopédia, szak~: A magyar nyelv és irodalom enciklopédiája c. kézikönyv (egy tudományterület összefoglaló műve) d. szótár (egy nyelv vagy szakterület szavait betűrendbesorolva közlik); lehet egynyelvű (értelmező, betűrendes, helyesírási, szinonima, kiejtési, történeti, etimológiai, írói) vagy többnyelvű; pl. egynyelvű értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár, kétnyelvű: Magyar-angol szótár e. közhasznú ismeretek tára: menetrend (tematikus);térkép (égtájak szerinti)pl. Budapest térkép; telefonkönyv (betűrendes); szaknévsor (betűrendes, tematikus) pl. Arany Oldalak ; polgári kisokos (tematikus); pályaválasztási tanácsadó (tematikus ) f. adattár: fogalomtár (betűrendes) pl. Irodalmi fogalomtár A-Z ; kronológia (időrendi) pl. Magyar történeti kronológia;eseménytár (tematikus, időrendi) pl. Tények könyve; névtár (betűrendes) pl. Ki kicsoda g. atlasz (tematikus) pl. Képes Világatlasz h. bibliográfia lehet általános vagy szak; felépítése:tematikus, pl. ált.:Magyar Nemzeti Bibliográfia, szak: A középkor világa