Fotózás – Digitális Fényképezés NP 2005

Fotográfiai alapfogalmak hagyományos és digitális fotózásra egyaránt „Akármilyen drága a fényképezőgép, akármilyen csúcstechnika van benne, lényegét tekintve nem más, mint a film tartására szolgáló, fénymenteset lezárt doboz.” Robert Caputo A fényképezőgép objektívje a tárgyakról valódi, fordított állású, kicsinyített képet készít a filmen, vagy fényérzékeny lemezen (CCD/CMOS)

Az expozíció A megfelelő kép kialakulásához megfelelő mennyiségű fénynek kell érnie a filmet/CCD-t, amit kezdetben egy zárszerkezet takar el. A filmet érő fénymennyiség az expozíció Az expoziciót kétféle módon lehet befolyásolni a fényképezőgépnél

1. Az expozíciós idő az az idő, amíg a zár a filmre engedi a fényt Központi zár Redőnyzár – kis záridők érhetők el vele

2. A blende (fényrekesz)

Viszonosság A rekesz és az expozíciós idő együttes állításával ugyanakkora fénymennyiség éri a filmet. Mire jó, hogy kétféleképpen is befolyásolhatjuk az expozíciót?

Bemozdulás Általában nem örül neki az ember, de kifejezetten jó is lehet!

Mélységélesség Azt a távolságtartományt, amelynek határain belül lévő pontokról az objektív éles képet rajzol a filmsíkban, mélységélességnek nevezzük.

Rekesz – Mélységélesség kapcsolata

Fénymérés Vannak kézi fénymérők is külön, de Általában a fényképezőgépek rendelkeznek beépített fénymérővel. (TTL) A téma középtónusban jelenik meg a filmen. Középtónus: az a felület, amely a ráeső fény 18%-át visszaveri (középszürke)

Fénymérés - problémák

Jó tudni - spotfénymérés Szelektiv fénymérés, a fénymérő ebben az esetben a képfelületnek csak egy kis részét érzékeli Ellenfényben jól jöhet

Érdekesség – ha van egy kis fény, lehet „nappali” képet csinálni Expozíció: adott fénymennyiség, ami a filmet éri Kevés a fény, nem baj: Legyen a blende a legnagyobb nyíláson Záridő (expozíciós idő) legyen minél nagyobb Megfelelő gép kell hozzá, amin manuálisan (nem a gép automatikája) be tudjuk állítani az értékeket! Hasonlóan lehet tűző napsütésben sötét képeket csinálni: Blendét kis nyílásra A záridőt kis értékre állítjuk

Digitális technika A CCD (töltés csatolt eszköz) Hogy a működését megértsük, meg kell tudni egy-két dolgot a fényről…

A fény kettős természete Részecske természet: fotonok Bizonyíték: Compton-szórás (elektronnak ütköző rész.) Ha a foton nagy energiával ütközik neki egy elektronnak, akkor kilökheti azt: FOTOEFFEKTUS Így működik: fotocella, CCD

A fény kettős természete - folytatás Hullámként viselkedik: pl. interferencia (két hullám találkozása) Hullámok fajtái: - longitudinális hullámok: pl. a hang, - transzverzális hullámok: pl. a FÉNY Különböző hullámhosszú fénysugarak: SZINEK

A fény elektromágneses hullám

A CCD - melléktermékként indult - eredetileg memória-áramkörnek szánták, azonban véletlen kiderült, hogy kiválóan alkalmas a beeső fény érzékelésére - szilíciumlapkán létrehozott komplex áramkör - 2-17 millió, úgynevezett elemi fényérzékelő cellából áll, ezek a pixelek

A CCD - folytatás Fény hatására elektronok gyűlnek össze egy pixelnél Ún. elektromos potenciálgáttal tartjuk egy helyen az elektronokat Sokmilliónyi kis töltéstócsa, túlfolyhat a sok elektron! Kiolvasás: soronként kiléptetjük a CCD szélére, majd A/D konvertálás Így csak fény intenzitás o.k., színek?

Szinszűrők

Színhőmérséklet – a fehér fény Feketetest sugárzás (kis nyílású üreg) Bármilyen bejutó fénynek nincs esélye a kijutásra Mégis érkezik a nyíláson ki sugárzás T-től függ: Tλ=áll.

Szinhőmérséklet

Amiről még lehetne beszélni… Objektívek – gyújtótávolság, perspektíva, nagyítás, fényerő, tükörobi Felbontás – nyomtatási méret Képformátumok Érzékenység Zaj Optikai/Digitális zoom Autofókusz derivál, érzékelő állása P,A,S,M

Perspektíva - 1

Perspektíva - 2

Vége