1 A MAGYAR NŐK MUNKAERŐPIACI RÉSZVÉTELE ÉS ANNAK TÁRSADALMI MEGHATÁROZOTTSÁGA Monostori Judit Népességtudományi Kutatóintézet március 28

A női foglalkoztatás fő mutatói 2011-ben a éves nők foglalkoztatási rátája: 50.6% 2 -Az uniós átlag 2010-ben: 58.2% -A magyarnál csak a görög, az olasz, a máltai nők foglalkoztatási rátája volt alacsonyabb ben a férfiak foglalkoztatási rátája: 61.2% -A nők foglalkoztatási rátája a rendszerváltás óta nem változott jelentősen, a 2000-es években minden évben 50-51% volt

Az alacsony foglalkoztatás közvetlen okai A fiatal és az idősebb korosztályok rendkívül alacsony foglalkoztatási szintje 3

Az alacsony foglalkoztatás közvetlen okai 4 foglalkoztatottak NŐK -2011

A foglalkoztatás mutatóinak változása 5 foglalkoztatottak NŐK

Életpálya szakaszok – a tanulás évei 6 foglalkoztatottak 1990-ben a 15 évesnél idősebb nappali tagozaton tanuló nők száma 265 ezer volt, 2011-ben 415 ezer (férfiaknál ugyanilyen mértékű növekedés) Iskolai expanzió A felsőoktatásban töltött idő meghosszabodása (a 2010/2011-es tanévben felsőoktatásban tanuló 241 ezer nappali tagozatos hallgatónak (FF+NO együtt) valamivel több, mint 1/3-a 23 éves vagy idősebb volt) Az alacsony iskolai végzettségűek hátránya fokozódik – pályakezdőként kis eséllyel tudnak belépni a munka világába

Életpálya szakaszok – átmenet a munka világába 7 foglalkoztatottak A munka világába való átmenet nem zökkenőmentes (KSH, 2009) éves nem tanuló népesség (FF-NO) 16%- ának még sohasem volt legalább három hónapig tartó munkája Alapfokú végzettségűek 45, a középfokú végzettségűek 11, a diplomások 6%-ának (2010): Az alapfokú végzettségűek 79, a középfokúak 37, a diplomások 29%-a a tanulmányai befejezése utáni 3 hónapon belül nem tudott elhelyezkedni (FF-NO) Ezek ¾ -a aktív munkakereső

Életpálya szakaszok – gyermekgondozás 8 foglalkoztatottak A kisgyermekes anyák munkaerőpiaci részvételét befolyásoló tényezők hosszú és relatíve jól fizetett anyasági ellátás kevés és jelentős területi különbségeket mutató bölcsődei ellátórendszer rugalmatlan, a gyermekgondozás és a munkaerőpiaci részvétel összeegyeztethetőségét nem támogató munkaerőpiac gyermekneveléssel kapcsolatos attitűdök

Életpálya szakaszok – gyermekgondozás 9 foglalkoztatottak A legkisebb gyermek életkora Az anya munkaerőpiaci státusza Foglalkoz- tatott Anyasági ellátást kap Munka- nélküli Egyéb, nem foglalkoztat ott Összesen 0-2 éves10,485,21,23,2100,0 3-5 éves57,619,011,811,6100,0 Az anyák megoszlása munkaerőpiaci státuszuk és legkisebb gyermekük életkora szerint, 2011

Életpálya szakaszok – gyermekgondozás 10 foglalkoztatottak Az anya iskolai végzettsége A legkisebb gyermek életkora 0-2 éves3-5 éves Foglal- koz- tatott Anya- sági ellá- tást kap Mun- ka- nélküli Egyéb, nem foglal- kozta- tott Foglal- koz- tatott Anya- sági ellá- tást kap Mun- ka- nélküli Egyéb, nem foglal- kozta- tott Legfeljebb 8 általános 1,887,31,69,319,138,420,222,3 Szakiskola, szakmunkásképző 10,087,21,61,248,821,613,616,0 Érettségi7,988,01,62,566,112,710,810,4 Diploma19,479,20,41,083,110,15,11,7 Az anyák megoszlása munkaerőpiaci státuszuk és legkisebb gyermekük életkora szerint, iskolai végzettség szerint 2011

Életpálya szakaszok – gyermekgondozás 11 foglalkoztatottak „Ön szerint általánosságban a kisgyermek hány éves korában fogadható el, hogy az anya munkát vállaljon?” (2009-es kutatás, év közöttiek) A gyermekrészmunkátotthon végzett munkát 1 éves korában2 %14%36% 2 éves korában20%49%40% 3 éves korában56%30% 3 éves kora után20%3%

Életpálya szakaszok – gyermekgondozás 12 foglalkoztatottak NŐK

Életpálya szakaszok – nyugdíjba vonulás 13 foglalkoztatottak A nyugdíjba vonulás időzítését meghatározó tényezők: jogszabályok munkaerőpiac egyéni erőforrások: pl. egészségi állapot családi körülmények nyugdíjbavonulással kapcsolatos attitűdök jogszabályi változások: A korai nyugdíjazás lehetőségeinek szűkűlése A rokkantsági nyugdíjrendszer szigorítása Az időskori nyugdíj korhatárárnak emelése munkaerőpiac: Alacsony foglalkoztatás Az idősebbek diszkriminálása (nehezen mérhető) – védett kor stb.

Életpálya szakaszok – nyugdíjba vonulás 14 foglalkoztatottak A nyugdíjba vonulás időzítését meghatározó tényezők: egyéni erőforrások: A magyar népesség általánosan rossz egészségi állapota – életkorral erősen romló Hátrány a munkaerőpiac által értékelt készségekben családi körülmények: Gyermekek és szülők támogatása (a nőket jobban érinti) nyugdíjba vonulással kapcsolatos attitűdök: Környezeti nyomás Az érintettek nagy többsége (a 2000-es években ~ ¾-e a reá vonatkozó korhatár előtt szeretett volna nyugdíjba menni) Férfiaknál és nőknél eltérő motivációk

Életpálya szakaszok – az idősebb generációk foglalkoztatási mutatói 15 foglalkoztatottak NŐK

Életpálya szakaszok – az idősebb generációk foglalkoztatási mutatói 16 foglalkoztatottak Jelentősen csökkent azoknak az aránya, akik a nyugdíjkorhatár elérése után is dolgoznak Az egyéni aspirációk hiánya és erőteljes társadalmi elutasítás (nemzetközi felvételek eredményei: erős generációs szembeállítás képe Mo-on)