A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2013-2014) Pénzügykutató Zrt. A magyar gazdaság helyzete és kilátásai (2013-2014) Budapest, 2014. március 31.

Világgazdasági keretfeltételek 2012 2013* 2014** A világ GDP-termelése 103,1 103,0 103,7 Ebből - Eurózóna 99,3 99,6 101,0 - Németország 100,9 100,5 101,6 Infláció a fejlett országokban 102,0 101,4 101,7 Áruk- és szolgáltatások a világkereskedelemben 102,7 104,5 2013-ban változatlan globális növekedés mellett EU, eurózóna: recesszió Dinamizáló tényezők: USA, Kína Nem volt inflációs nyomás, az olajárak csökkentek. 2014-ben a globális növekedés üteme gyorsul. a világgazdaság motorjává az USA válik, a kínai dinamika lassul Európa kikapaszkodik a recesszióból Inflációs veszély nincs, az olajárak tovább csökkennek

Magyarország: „erőltetett” növekedés 2012 2013 2014* GDP (előző év=100) 98,3 101,1 102,2 Bruttó állóeszköz-felhalmozás a GDP-ben 96,3 105,9 106,0 Háztartások fogyasztása a GDP-ben 99,9 101,5 2013-as növekedés a külső konjunktúra és egyszeri tényezők miatt: kedvezőbb időjárás (mezőgazdaság) az uniós pénzek fokozódó felhasználása (építőipar) a közmunkák felpörgetése (közösségi fogyasztás). 2014-ben az erősödő külső és belső konjunktúra mellett 2,2%-kal nőhet a GDP a választási politika élénkíti a belső keresletet (beruházás, fogyasztás) a fogyasztást növeli a jövedelem-kiáramlás és a mérséklődő infláció. Az új adószabályok a nagyobb fogyasztóképességűek jövedelemhelyzetét javítják a NHP élénkíti a beruházásokat, de a bankok túladóztatása és a gazdaságpolitika kiszámíthatatlansága rontja a növekedés feltételeit . Mindkét évben „erőltetett” a növekedés: meghaladja a tőke-, a munkaerő és a termelékenység által meghatározott potenciális növekedés ütemét * Pénzügykutató előrejelzés

Potenciális növekedés (%) Magyarországon KKE-régióban Forrás: OECD Economic Surveys: Hungary 2014

A növekedés forrásai: beruházások, megtakarítások 2012 2013 2014* Beruházások (előző év=100) 94,8 107,2 105,5 Háztartások nettó megtakarítása (a GDP %-ában) 5,4 5,3 3,6 Vállalatok nettó megtakarítása (a GDP %-ában) 2,8 3,0 -0,3 2013-ban A beruházások csökkenő tendenciája megtört, de reálértékük csak a 2001-2002. évi szinten volt. A beruházási ráta (15%) még mindig alig haladja meg a pótlási szintet A háztartások pénzügyi megtakarítása nőtt, hitelállománya tovább csökkent A vállalatokat a NHP ellenére is megtakarítói pozíció jellemezte 2014-ben A külső kereslet élénkülése és a választási év mesterséges élénkítése növeli a beruházásokat főleg uniós és MNB-pénzekből (NHP) Az élénkülő fogyasztás csökkenti a megtakarítási hajlandóságot, a hitelszűkülést mérsékli a támogatott lakáshitelezés Helyreáll a vállalatok nettó hitelfelvevői pozíciója, de minimális szinten * Pénzügykutató előrejelzés

A beruházások és a beruházási ráta alakulása

A növekedés forrásai: keresetek, foglalkoztatás 2012 2013 2014* Reálkereset 96,6 103,1 103 Foglalkoztatottak száma szerint, évi átlag (ezer fő) 3 877,9 3 938,4 4 000 Munkanélküliség rátája, évi átlag (%) 10,9 10,2 9,1 2013-ban A reálkeresetek elsősorban a mesterségesen leszorított infláció hatására –emelkedtek A közfoglalkoztatottak és a külföldi munkavállalás nélkül csak 6 ezer fővel (0,2 %-kal) nőtt a foglalkoztatás A munkanélküliségi ráta főleg a közmunka miatt csökkent 2014-ben A reálkeresetek tovább nőnek A foglalkoztatás nő, a főleg a közfoglalkoztatás év eleji megugrása miatt, de a versenyszféra foglalkoztatása is bővül A munkanélküliségi ráta tovább csökken * Pénzügykutató előrejelzés

A külső egyensúly alakulása 2012 2013 2014* Kivitel (folyó áron, euróban) 100,0 102,2 107,0 Behozatal (folyó áron, euróban) 100,5 101,9 108,0 Külkereskedelmi mérleg egyenlege, millió euró 6.655 7.009 6.750 Külföldi közvetlen tőkebefektetés, millió euró 3 755 -450* 1 000 Folyó fizetési mérleg egyenlege, millió euró 1 016 2 600* 2 600 2013-ban az exportot a járműipar dinamizálta a bővülő uniós transzferek az ország külső finanszírozási képességét rekordszintre, a GDP 5,9%-ára növelték 2014-ben a gazdaság élénkülése mellett is fennmarad a kedvező külső egyensúly, de a külkereskedelmi aktívum kissé csökken az import erősebb növekedése miatt a külső finanszírozási képesség kissé mérséklődik (5,5%) * Pénzügykutató előrejelzés

Államháztartás, államadósság 2012 2013* 2014* Államháztartás hiánya a GDP %-ában (ESA ’95) 1,9 2,4 2,9 * Pénzügykutató előrejelzés

Pénz- és tőkepiaci folyamatok 2012 2013 2014* Fogyasztói árindex, évi átlag (%) 105,7 101,7 100,8 Jegybanki irányadó kamat, év végén (%) 5,75 3,00 2,50 Forint/euró árfolyama, év végén 291,3 296,9 315 Az erőteljes dezinflációt 2013-ban felerészben a kormány rezsicsökkentő politikája idézte elő, ennek 2014-ben is szerepe lesz. A kamatcsökkentés túlzott volt: kockázatos szintre (2,35%) mérsékelte a forint kamatfelárát az éven túli piaci kamatok nem követték az alapkamat csökkentését. a forint árfolyamát jelentősen gyengítette * Pénzügykutató előrejelzés

A forint irányadó kamata és kamatfelára az euróhoz és a dollárhoz képest (százalék)

Állampapír-piaci hozamok és az alapkamat alakulása (százalék)

A forint árfolyamának alakulása

A főbb ágazatok teljesítménye 2012 2013 2014* Ipari termelés 98,2 101,4 104,0 Építőipari termelés 94,1 109,6 108,0 Mezőgazdasági termelés 89,8 111,0 102,5 * Pénzügykutató előrejelzés

Következtetések A külső konjunktúra mellett rövid távon ható kormányzati és jegybanki intézkedések javítják a gazdaság növekedését és egyensúlyát. A megalapozatlan és ellentmondásos beavatkozások nem fenntartható növekedést és egyensúlyt generálnak. A gazdaságélénkítés módszerei: Meglepetés-dezinflációval ösztönzik a fogyasztást. A laza jövedelempolitikához (állami béremelések, adóváltozások) a tervezettnél alacsonyabb infláció párosul, de a garantált bér, a minimálbér és a nyugdíjak emelése a felültervezett infláció alapján történt. Közmunkával növelik a foglalkoztatást. 0-kamatú NHP-val és uniós pénzekkel növelik a beruházásokat. Az egyensúlyteremtés módszerei: Az inflációt „rezsicsökkentéssel” szorítják le. A 3% alatti államháztartási egyenleget tartós hatású költségvetési politika helyett különadókkal és sorozatos kiigazításokkal biztosítják. A kamatcsökkentés erőltetett ütemű, nem fenntartható. A módszerek között vannak kétélű fegyverek: A meglepetés-dezinfláció a jövedelmek reálértékén keresztül növeli ugyan a keresletet, de az adóalapok szűkítésével költségvetési bevételkiesést okoz. A túlzott kamatcsökkentés és a vele járó forintgyengülés nem dinamizálja tartósan a gazdaságot, és a költségvetési hiány és az államadósság-ráta csökkentését sem segíti.