Természetes népmozgalom

Termékenység és halandóság Termékenység – fertilitás Nem minden nő ad gyermeknek életet De egy nő élete során több gyermeknek is adhat életet Halandóság – mortalitás Mindenki meghal egyszer Csak egyszer történik meg egy ember életében

Halandóság mérése Nyers halálozási arányszám Ezer lakosra jutó meghaltak száma egy év alatt teljes népességre vonatkozik Korspecifikus halálozási számok Korcsoporton belül (ált. 5 éves korcsop.) a meghaltak számát viszonyítják a kérdéses korcsoport létszámához Két nemre külön vonatkoztatva számítják Csecsemőhalandósági ráta Egy éven aluli meghalt gyermekek száma az összes újszülötthöz képest Gyermekhalandósági ráta 5 éves vagy annál fiatalabb korban meghalt gyermekek száma viszonyítva a 0-5 éves korcsoport létszámához Halálokok nyilvántartása AIDS, új járványok

Születéskor várható átlagos élettartam számítása Halandósági tábla Halálozási valószínűség Adott évben meghaltak korából indulnak ki, ebből számítják ki azt, hogy az adott életkort megélők, milyen valószínűséggel halnak meg a következő születésnapjuk előtt Továbbélési rend A halálozási valószínűség szerint kiszámítjuk, hogy egy hipotetikus 100000 személyből álló nemzedék, hogyan halna ki, ahogy életkora emelkedik v. megfordítva, 100000 újszülöttből hányan lesznek még életben 1, 2, 3, 4 …. 80, stb. év múlva. Várható élettartam Minden életkorban az azt követő továbbélési rend alapján ki lehet számítani, hogy az ilyen életkort megért személy átlagosan hány évig fog még élni – leggyakrabban a születés pillanatában várható élettartamot vesszük

Születéskor várható élettartam a Föld országaiban, 2006

Halandóság – mortalitás alakulása a Földön Első szakasz: ipari forradalom megjelenéséig (18. sz. második fele) Magas halandóság, eléri v. meghaladja a születések szintjét (40-50 ezrelék) Okok különbözőek Születéskor várható élettartam: 18 év (Ókori Görögország), 22 év (Római Birodalom), 17-35 év (középkori Anglia), 30 év (Franciaország 1800!) Második szakasz: ipari forradalom megjelenése utáni időszak (Európa Ny-i feléből kiindulva, fejlődő országokra ez az állapot jellemző ma - 15 v. az alatti halálozás, néhány fekete-afrikai országban 20 ezrelék feletti még ma is ) 18. sz. második felétől 19.sz. derekáig orvostudomány fejlődése, járványok visszaszorulása 20-25 ezrelékes halálozás 19. sz. közepétől 20. sz. közepéig javuló életkörülmények, közegészségügy fejlődése 10 ezrelékes halálozás, növekvő születéskor várható élettartam Harmadik szakasz: II. világháború után Nyers halálozási mutató nem nagyon csökken, de megváltozik a korspecifikus szerkezete: Gyermekhalandóság csökkenése Születéskor várható élettartam felső határa kitolódik Romlik a középkorosztály halálozási mutatói – civilizációs halálokok 8-12 ezrelékes halálozás a fejlett világban

Föld országainak csoportosítása a korspecifikus halálozási mutatók alapján 1. Trópusi afrikai, néhány elmaradott ázsiai ország (pl. Afganisztán, Bhután, Kambodzsa) nagyon alacsony születéskor várható élettartam - 50 év alatt Magas csecsemőhalandóság – 150 ezrelék felett 2. Néhány gazdagabb afrikai ország, Dél- és Délkelet- Ázsia nagy része, szegényebb latin-amerikai államok (pl. Bolívia, Paraguay, Haiti) Viszonylag alacsony születéskor várható élettartam - 50-60 év között Magas csecsemőhalandóság – 100 ezrelék körül 3. Latin-amerikai államok jelentős része, néhány kőolajtermelő arab ország (Szaúd-Arábia, Omán, Kuvait) és délkelet-ázsiai államok (pl. Malajzia, Thaiföld) Közepes születéskor várható élettartam – 60-70 év között Viszonylag magas csecsemőhalandóság – 50 ezrelék feletti 4. Európa, Észak-Amerika államai, Japán, Ausztrália, Új-Zéland, Uruguay, Argentína, Chile, Hongkong, Szingapúr, Dél-Korea, Izrael, Kuba, Costa Rica Magas születéskor várható élettartam Alacsony csecsemőhalandóság

Nyers halálozási ráta a Föld országaiban, 2006

Csecsemőhalálozási ráta a Föld országaiban, 2006

Termékenység mérése Nyers élveszületési arányszám Ezer lakosra jutó élveszületések száma egy év alatt Általános termékenységi arányszám Az adott év élveszületéseinek számát elosztjuk a szülőképes korú (15-49) éves nők számával, ezer főre számítva Korspecifikus termékenységi arányszámok Adott korcsoportba tartozó nők által szült gyermekek számát osztjuk a korcsoportba tartozó nők számával Teljes termékenységi arányszám 15-49 év közötti, szülőképes korban lévő nőkre számított korspecifikus termékenységi arányszámok összege, ez a hipotetikus gyerekszám, amelyet egy nő szülne élete folyamán, ha az adott évi gyakoriság szerint szülne élete során. 2,1 gyermek / nő alatt nem biztosított a népesség egyszerű reprodukciója Bruttó v. nyers reprodukciós együttható Teljes termékenységi arányszám, de csak a lányszületések figyelembevételével, egy nőre számítva A népesség reprodukciós erejének mérésére Nettó v. tiszta reprodukciós együttható Számításánál figyelembe veszik a halálozási kockázatot is, és ennek megfelelően csökkentik a bruttó reprodukciós együtthatót a 0-14 éves csecsemő és gyermekhalandósággal és a 15-49 éves korú női halandósággal Egynél nagyobb az értéke: növekvő népesség Egynél kisebb az értéke: zsugorodó népesség

Nyers születési arány a Föld országaiban, 2006 Nyers születési arányszám 50 ezrelék v. a felett (Malawi, Uganda, Zambia, Ruanda, Mali, Niger) 35 ezrelék felett (Afrikai országok többsége, Délkelet és Délnyugat-Ázsia egyes országai) 20-35 ezrelék (Dél és Délkelet-Ázsia, Latin-Amerika) 20 ezrelék alatti (Európa, Észak-Amerika, Oroszország, Japán, Kína, Ausztrália, Új-Zéland

Világ országainak csoportosítása a születési és a termékenységi mutatók alapján 1. 6-7 gyermek/szülőképes korú nő fekete-afrikai országok többsége, és több arab-iszlám állam (Szaúd-Arábia, Jemen, Szíria, Irak, Irán, Afganisztán, Pakisztán) 2. 4-6 gyermek/szülőképes korú nő Észak-Afrika, Dél- és Délkelet-Ázsia (pl. India, Banglades, Indonézia), Latin-Amerika szegényebb államai (Bolívia, Peru, Paraguay, Guatemala, Nicaragua, stb.) 3. 2-4 gyermek/szülőképes korú nő Kína, Sri Lanka, Thaiföld, Tajvan, Dél-Korea, Brazília, Mexikó, Chile, stb.) 4. max. 2 gyermek/szülőképes korú nő Európa országai, Észak-Amerika országai, Japán, Ausztrália, Új-Zéland Magyarország: 1,1 gyermek/szülőképes korú nő

Teljes termékenységi arányszám a Föld országaiban, 2006

Születési arány csökkenése Franciaország: 1800-as évek elejétől Anglia, Skandinávia: 1880 Magyarország: 1890 körül Kelet-Eu többi országai: I.vh. Után Harmadik világ legfejlettebb országai körében: 1960-1970-es években Termékenységi arányszám értéke: 2,7 gyermek/nő (1990-2000) 2,0 gyermek/nő (2050-re)

Ezer lakosra jutó természetes szaporodás