HALÁSZ GYÖRGYNÉ PhD DE MFK Épületgépészeti Tanszék

Épülettechnikai, épületgépész rendszerek részrendszerei: -Vízellátási, Csatornázási, -Fűtéstechnikai, -Légtechnikai, -Gáztechnikai, -Épületvillamossági -kiszolgált terek

Épülettechnikai rendszerek feladata

Kompenzációs részrendszer, fűtési rendszer

Kompenzációs részrendszerek, napterek

Kompenzációs részrendszerek, Trombe fal

Szigetelő részrendszer, transzparens szigetelő falak

Mikroklíma. Közérzet. Az emberi közérzetet befolyásoló tényezők Mikroklíma Közérzet Az emberi közérzetet befolyásoló tényezők Környezeti tényezők

Környezeti tényezők Levegő hőmérséklete, nedvességtartalma, hőmérséklet eloszlása Levegő áramlási sebessége, nagysága, iránya Felületi hőmérséklet, sugárzási hőmérséklet Levegő összetétele, szennyezettsége Megvilágítás, fény Szín, tér, forma zaj

Fűtés és légtechnikai rendszerek legfontosabb feladata: A zárt térben tartózkodó ember kellemes hőérzetének, és a belső levegő minőségének a biztosítása Kellemes hőérzet: Az a tudati állapot, amely a termikus környezettel megelégedettséget fejez ki. Belső levegő minősége BLM: A levegő minden olyan nem termikus jellemzője, ami az ember közérzetét befolyásolja

Emberi hőegyensúly, ahogy azt egy hallgató elképzelte (rosszul!)

to=(αsugtsug+αkonvtlev)/ (αsug+αkonv) Levegő hőmérséklete: a levegőnek hősugárzás ellen árnyékolt, száraz érzékelőjű hőmérővel mért hőmérséklete. Eredő hőmérséklet: a levegő és a sugárzásos hőmérsékletet figyelembevevő hőmérséklet. te =atl+(1-a)tsug Operatív hőmérséklet: a levegő és a sugárzásos hőmérsékletek hőátadási tényezőkkel súlyozott átlaga. to=(αsugtsug+αkonvtlev)/ (αsug+αkonv)

Energiafelhasználás szektoronként

Várható energiafelhasználás szektoronként 2005-ben

Lakossági energiafelhasználás megoszlása

A lakosság energiafogyasztása függ: -Klimatikus, éghajlati viszonyoktól; -Épületek geometriájától, épületfizikai jellemzőitől, épületnek közvetlen környezetéhez történő illesztésétől; -Az emberek komfortigényétől és gazdasági lehetőségeitől; -Az épülettechnikai alrendszerek műszaki színvonalától, állapotától és üzemeltetési kultúrájától; -A társadalmi hagyományoktól és az emberek higiéniás szokásaitól.

Az Európai Parlament és Tanács 2002 december 16-án hagyta jóvá az „Épületek energiafelhasználása” című 2002/91/EC direktívát. Hatályos 2003 jan. 4-től. A tagállamokban 2006 január 4-ig bevezetésre kerül.

Az irányelv célkitűzése az épületek energiafelhasználásának csökkentése érdekében: - az épületek energiafelhasználásának egységes számítása; - új épületek energiafelhasználási követelmény-rendszerének kidolgozása; - meglévő épületek energiafelhasználási követelményrendszerének kidolgozása; - épületek energetikai tanúsítványának a kidolgozása; - kazánok és légkondicionáló berendezések rendszeres vizsgálata; - 15 évnél régebbi fűtési rendszerek értékelése.