I. 8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
SPORT ÉS MIGRÁCIÓ.
Advertisements

Természetes népmozgalom
A társadalmi tényezők hatása a tanulásra
Miért boldogabbak az emberek az egyik országban, mint a másikban?
Az el nem kötelezettek.
A TÁRSADALMI ALAPFUNKCIÓK TÉRBELI RENDSZERE Wood, G.: Stone City, Iowa, 1930, Joslyn Art Museum, Art Institute of Omaha Collect.
II. Európa és a világ Népességnövekedés: a 19. században Európa lakossága 190 millióról 423 millióra nőtt Ez a világ lakosságának több mint egynegyedét.
Európai Uniós távmunka programok és tredek Wesselényi Andrea
Népesedési folyamatok
A városok fejlődése és szerkezete
Az Egyesült Államok etnikai és demográfiai jövője
Társadalmi–gazdasági fejlettségi különbségek Észak-Afrikában
A Dél-alföldi régió népessége, népesedési folyamatai
Települések A városok.
„G A Z D A S Á G P O L I T I K A” SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR ELŐADÁS SOROZAT 10 x 10 makrogazdasági trendek Szeged, február.
Prof. Dr. Süli-Zakar István (DSc.)
Készítette: Molnár Richárd, I. Geográfus MSc
Tanulási célú migráció a világban és itthon
Urbanizáció a fejlődő országokban
Észak Dél ellen.
A Közel-Kelet és Afrika a világgazdaságban
A BELFÖLDI VÁNDORMOZGALOM JELLEMZŐ VONÁSAI MAGYARORSZÁGON
A nemzetközi migráció fejlett országok - fejlődő országok
A népesség nem és kor szerint
A népesség térbeli eloszlása
Társadalmi mobilitás.
FÖLDRÉSZEK.
A vidéki társadalom néhány jellegzetessége Farkas Tibor PhD. SZIE GTK RGVI MRTT VI. Vándorgyűlés, Gödöllő december
Közszolgáltatás-szervezés és regionalizmus Budapest térségében Készítette: dr. Kovács Róbert Magyar Regionális Tudományi Társaság.
Kárpátalja etnikai arculatának változása között
GKI Zrt., Az alacsony foglalkoztatási ráta okai, a foglalkoztatás bővítésének gazdaságpolitikai összefüggései Független Szakszervezetek Demokratikus.
Tanulási célú migráció a világban és itthon
Afrika népessége Varga Kristóf 7./a
Afrika, a „fiatal” kontinens
Afrika a fiatal kontinens
Afrika, a „fiatal” kontinens
Migráció Európában.
A népesség számának változása Európában
KÖZSZOLGÁLTATÁS TERVEZÉSE, SZERVEZÉSE Általános Vállalkozási Főiskola III. évfolyam 2008/2009. tanév 3. Az Európai Unió politikái.
Településszerkezet, Humán erőforrás Korompai Attila – TFTE 2012 május 31. Budapest.
Gondolkodjunk el ! Zene A változások már léteznek!
A felsőoktatás néhány demográfiai kérdése A külföldön tanuló hallgatók.
A világnépesség növekedése
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
A népességnövekedés tényezői és következményei
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Nemzetközi migráció és az Európai Uniós választások
A MAGYAR REGIONÁLIS TUDOMÁNYI TÁRSASÁG IX. VÁNDORGYŰLÉSE A vizek szerepe a területi fejlődésben A Duna és a Tisza térségeinek fejlődési problémái és fejlesztési.
Európa regionális földrajza
„Határon innen és határon túl – integráció és migráció a Kárpát-medencében” A Szociális és Munkaügyi Minisztérium és a munkaerő-migráció Korózs Lajos államtitkár.
Regionális gazdaságtan 7.
Az ivóvíz ellátás hatása a világ migrációs folyamataira
A latin-amerikai kultúrrégió társadalomföldrajza
Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék.
Gazdasági indíttatású migráció Latin - Amerikában Karlik Andrea A Világgazdaság fejlődésének kérdései Gyak.
Napjaink „globális” migrációi (Amerika, DK-Ázsia és Ausztrália, valamint Európa), a közös és eltérő vonások, várható eredmények JAKAB DÁVID
A nemzetközi migráció globalizálódása
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők I. A természetes szaporodás
Földünk népessége.
Az elsivatagosodás.
A népesség megoszlása Dr. Kozma Gábor.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
A Föld lakosságszámát meghatározó tényezők II. A migráció
Az urbanizáció (urbs, urbis)
40. GLOBALIZÁCIÓ ÉS GLOBÁLIS FOLYAMATOK.
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Nagyváros–vidék egyenlőtlenség Kelet-Közép-Európában
Előadás másolata:

I. 8. A NÉPESSÉG VÁNDORMOZGALMA A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

I. 8. 1. A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei I. forrás: KOVÁCS Z A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. → „Az ember mint biológiai lény egyik legfőbb sajátossága, hogy igényei és akarata szerint a térben helyváltoztatásra képes.” ► migráció  a népesség vándormozgalma → „...az emberek együttes térbeli mozgása (mobilitása)...”

A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei II. forrás: KOVÁCS Z A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. ► statisztikai értelmezés → „...az egyén úgy változtatja meg lakóhelyét ideiglenes, vagy állandó jelleggel, hogy eközben átlépi települése (község, város, kerület) közigazgatási határát.”   bevándorlás [imigráció] → népesség beáramlása egy területre   kivándorlás [emigráció] → népesség távozása egy területről   visszavándorlás → [tartós]visszatérés az eredeti lakhelyre  Libéria; Nyugat-Afrika: alapítva1847-ben az USA kormányának segítségével  emigrációs hullámok „visszavándorlásai”; 1956-ban emigrált magyarok 1990 után  város → falu ► politikai határok szerinti értelmezés [2]   belső [hazai] vándorlások → államhatár[ok] átlépése nélkül zajló népességmozgások   külső [nemzetközi] vándorlások → államhatár[ok] átlépésével járó népességmozgások

A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei III. forrás: KOVÁCS Z A vándorlás értelmezése és szabályszerűségei III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. ► vándorlási egyenleg → „Egy adott földrajzi egységben egy adott időszak alatt…be- és kivándorlók különbözete.”  imigránsok száma – emigránsok száma ► vándorlási volumen → „A be- és kivándorlók együttes száma” → „…jelzi, hogy a terület mennyire érintett a migráció által.” → „A periférikusnak számító térségek vándorlási volumene általában elmarad a centrum térségek mögött.” ► mobilitás → migrációs hajlam → „Az egyes társadalmak mobilitása … eltérő szintű. Általános szabályszerűségként elmondható, hogy a fejlettebb társadalmak térbeli mozgása intenzívebb, mivel egyrészt a fejlettebb műszaki infrastruktúra nagyobb távolságok gyors leküzdését teszi lehetővé, másrészt a szakképzett munkaerő térben is sokkal rugalmasabb, mint az elmaradott társadalmak alacsonyan kvalifikált munkaereje. Ugyanez a megállapítás a népesség kisebb csoportjaira nézve is igaz, azok a társadalmi rétegek mobilisak elsősorban, akik a társadalmi ranglétra magasabb fokán helyezkednek el, s akik anyagi helyzetüknél, ill. életkoruknál fogva megengedhetik maguknak, hogy helyüket a térben gyakrabban változtassák, egyúttal erre igényük mutatkozik.”

A vándorlási átmenet Zelinsky-féle modellje I. forrás: KOVÁCS Z A vándorlási átmenet Zelinsky-féle modellje I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 98 – 101. o. ► mobilitási átmenet modellje [1971] ► Zelinsky, Wilbur: The hypothesis of the mobility transition, Geographical review, 1971, 61. pp. 219 – 244. → „A vándorlás iránya és intenzitása, ill. a társadalmi-gazdasági fejlődés újkori szakaszai közötti összefüggést foglalja össze … a demográfiai átmenet analógiájára.”

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje I.  pre-modern társadalmak → a vándorlások alárendelt szerepe → földműves agrártársadalmak → „roppant” alacsony mobilitás → „röghözkötöttség”   falu/város [V-T]  alacsony   város/város [T-T]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  elenyésző Pre-modern társadalom A vándorlás intenzitása V - T T - T C E I.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje II.  átmeneti társadalmak I.  korai átmeneti társadalom → ipari forradalom → demográfiai átmenet → túlnépesedés → hirtelen megnövekvő mobilitás   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  magas   város/város [T-T]  magas   ingázás/cirkuláció [C]  elenyésző Pre-modern társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom V - T A vándorlás intenzitása E T - T C I. II.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje III.  átmeneti társadalmak II.  kései átmeneti társadalom → a nagy távolságú migráció üteme nem növekszik tovább → új vándorlási formák → városok közötti vándorlás → városokon belüli vándorlás → ingázás   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentős Pre-modern társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom T - T A vándorlás intenzitása V - T E C I. II. III.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje IV.  fejlett társadalmak → a migráció szintje minden korábbinál magasabb → növekvő jólét → üdülés & turizmus   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  jelentéktelen Pre-modern társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom T - T C A vándorlás intenzitása V - T E I. II. III. IV.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje V.  posztindusztriális társadalom → a vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése → területi kiegyenlítődés → város-falu közti különbségek csökkenése → telekommunikáció fejlődése → távmunka   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   kontinensközi [E]  jelentéktelen   falu/város [V-T]  elenyésző Pre-modern társadalom Fejlett társadalom Posztindusztriális társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom C T - T A vándorlás intenzitása E V - T I. II. III. IV. V.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje I.  pre-modern társadalmak → a vándorlások alárendelt szerepe → földműves agrártársadalmak → „roppant” alacsony mobilitás → „röghözkötöttség”   falu/város [V-T]  alacsony   város/város [T-T]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  elenyésző Pre-modern társadalom A vándorlás intenzitása V - T T - T C E I.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje II.  átmeneti társadalmak I.  korai átmeneti társadalom → ipari forradalom → demográfiai átmenet → túlnépesedés → hirtelen megnövekvő mobilitás   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  magas   város/város [T-T]  magas   ingázás/cirkuláció [C]  elenyésző Pre-modern társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom V - T A vándorlás intenzitása E T - T C I. II.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje III.  átmeneti társadalmak II.  kései átmeneti társadalom → a nagy távolságú migráció üteme nem növekszik tovább → új vándorlási formák → városok közötti vándorlás → városokon belüli vándorlás → ingázás   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  magas   kontinensközi [E]  alacsony   ingázás/cirkuláció [C]  jelentős Pre-modern társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom T - T A vándorlás intenzitása V - T E C I. II. III.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje IV.  fejlett társadalmak → a migráció szintje minden korábbinál magasabb → növekvő jólét → üdülés & turizmus   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   falu/város [V-T]  jelentéktelen   kontinensközi [E]  jelentéktelen Pre-modern társadalom Fejlett társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom T - T C A vándorlás intenzitása V - T E I. II. III. IV.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. ► a mobilitási átmenet modellje V.  posztindusztriális társadalom → a vándorlások átlagos intenzitásának csökkenése → területi kiegyenlítődés → város-falu közti különbségek csökkenése → telekommunikáció fejlődése → távmunka   ingázás/cirkuláció [C]  magas   város/város [T-T]  magas   kontinensközi [E]  jelentéktelen   falu/város [V-T]  elenyésző Pre-modern társadalom Fejlett társadalom Posztindusztriális társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom C T - T A vándorlás intenzitása E V - T I. II. III. IV. V.

A vándorlási átmenet ZELINSKY-féle modellje forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. Pre-modern társadalom Fejlett társadalom Posztindusztriális társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom C T - T A vándorlás intenzitása E V - T I. II. III. IV. V.

A vándorlási átmenet Zelinsky-féle modellje forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 100. o., 18. ábra. Pre-modern társadalom Fejlett társadalom Posztindusztriális társadalom Átmeneti társadalmak Korai átmeneti társadalom Kései átmeneti társadalom C T - T A vándorlás intenzitása E V - T I. II. III. IV. V.

A vándorlási átmenet Zelinsky – féle modellje II. forrás: KOVÁCS Z A vándorlási átmenet Zelinsky – féle modellje II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101. o. ► a Zelinsky-modell értékelése → „Természetesen a vándorlásért felelős valamennyi politikai, gazdasági stb. tényezőt képtelenség egyetlen modellbe belesűríteni, ezért a Zelinsky-modell is csak globális szinten, nagytérségekre vonatkoztatva állja meg a helyét.”  a modell tanulságai  → kiválóan alkalmas arra, „…hogy a Föld országait egy egységes fejlődési modellbe helyezzük bele.”  → „…rámutat, [hogy] míg az ipari modernizáció kezdetén a nagy távolságra irányuló (interregionális, országok-, ill. kontinensek közötti) mozgások uralkodtak, addig a fejlődés előrehaladtával egyre inkább a kis távolságot áthidaló vándorlások válnak tipikussá a migráció egészén belül”

I. 8. 2. A vándorlások kiváltó tényezői A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

A vándorlások kiváltó tényezői I. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások kiváltó tényezői I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. ► a vándorlások kiváltó tényezői [4]   természeti okok   gazdasági okok   politikai & vallási okok   társadalmi okok  A nagyarányú, nagy tömegű és jelentékeny következményekkel járó népességmozgások kiváltó okai általában összetettek – több tényező együttes, legtöbbször egymást fölerősítő hatására vezethetők vissza.

A vándorlások kiváltó tényezői II. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások kiváltó tényezői II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. ► a vándorlások kiváltó tényezői [4]   természeti okok → természeti katasztrófák [aszály, elsivatagosodás; termőtalaj-degradáció & erózió; élelmiszerhiány; árvizek, földrengések, vulkánkitörések, stb.] → ásványkincs-felfedezések [„aranylázak”; kőolaj] → ásványkincs-telepek kimerülése

A vándorlások kiváltó tényezői III. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások kiváltó tényezői III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. ► a vándorlások kiváltó tényezői [4]   gazdasági okok → munkaerőpiac változásai → a termelés területi szerkezetének & népességeloszlás egyenetlenségei → gazdasági fejlettség eltérő szintjei → kivándorlás a fejletlen / leszakadó / elmaradott területekről → bevándorlás a fejlett / fejlődő / fejlesztett térségekbe

A vándorlások kiváltó tényezői IV. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások kiváltó tényezői IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. ► a vándorlások kiváltó tényezői [4]   politikai & vallási okok  kényszermigráció [(polgár)háborúk, népirtások, kitelepítések, lakosságcserék] → „…az egyén szándéka ellenére kényszerül vándorolni,… menekülni.”  exodusok [letelepedési célú „kivonulások” a („többségi”) társadalomból] → elnyomás [politikai, jogi, társadalmi (vallási/etnikai/szociális), gazdasági] → hátrányos megkülönböztetés [diszkrimináció]

A vándorlások kiváltó tényezői III. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások kiváltó tényezői III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 101 – 102. o. ► a vándorlások kiváltó tényezői [4]   társadalmi okok → egyéni életciklus korszak-váltásai → társadalmi pozíció változásai → pihenés / rekreáció / turizmus

I. 8. 3. A vándorlások típusai A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

A vándorlások tipizálása I. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások tipizálása I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások tipizálása I. → Ravenstein: The Laws of Migration, 1885/89  fő rendezőelv: leküzdött távolság  → helyi vándorlás  → kis távolságú vándorlás  → nagy távolságú vándorlás  kivitelezés időbeli rendje szerint  → többlépcsős vándorlás  → ideiglenes vándorlás

Brueghel: Zarándoklat a Kálváriára, 1564.

A vándorlások tipizálása II. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások tipizálása II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások tipizálása II. [3]   jelleg [2]   önkéntes vándorlások   kényszervándorlások   földrajzi távolság [2/3]   nemzetközi migráció   kontinensek közötti [interkontinentális] [3]  → prehisztorikus vándormozgalmak  → népvándorlások  → nagy földrajzi felfedezések utáni vándorlások   országok közötti   belföldi migráció   országon belüli [2]  → interregionális  → intraregionális   időtartam [3]   állandó [→ letelepedés]   ideiglenes   periodikus

A vándorlások típusai I. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai jelleg szerint [2]   önkéntes vándorlások  gazdasági okokból bekövetkező vándorlások többsége  ingázók; vendégmunkások  társadalmi okokból bekövetkező vándorlások [„...túlnyomó többsége”] ► Brown [1983]: The structure of motives for moving. Environment & Planning.  → lakásváltoztatás  → munkahelyváltoztatás  → családi életciklusban bekövetkezett változás   kényszervándorlások  politikai tényezők hatására bekövetkező vándorlások  hugenották üldözése [protestáns felekezet a XVII. századi Franciaországban]  németek kitelepítése Kelet-Közép-Európából, 1945 után [„kollektív bűnösség” elve]  természeti tényezők hatására bekövetkező vándorlások  gazdasági tényezők hatására bekövetkező vándorlások  1845 – 1847: írországi „burgonyavész” [1847 – 1854: ~ 1,4 millió kivándorló]  amerikai ültetvényekre hurcolt afrikai, fekete rabszolgák

A vándorlások típusai II. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3]   kontinensek közötti [3]  → prehisztorikus vándormozgalmak  Észak-Ázsia → Észak-Amerika [Bering-szoros; földhíd a pleisztocén eljegesedés idején]  Délkelet-Ázsia → Ausztrália  → népvándorlások  Közép-Ázsia → Európa [Kr. u. V. sz. – IX. sz.] → nomád [félnomád] nagyállattartó népek megnövekedett legelőigénye → fajlagos túlnépesedés  → nagy földrajzi felfedezéseket követő vándorlások [1492 →] → a fő kibocsátó kontinens Európa → 1820 – 1970: 70 millió emigráns [→ Amerika / → Ausztrália / → Afrika]  Írország; 1841 – 1951: 8,1 millió fő → 4,3 millió fő → tengerentúli kivándorlás földrajzi terjedése a XIX. században → ipari forradalom & demográfiai átmenet: kelet → nyugat  XIX. sz. eleje: angolok / írek / skótok  XIX. sz. közepe: németek / skandináviaiak / olaszok  XIX. sz. vége: kelet-európaiak  indiaiak bevándorlása a XIX. sz. közepétől a kelet- & dél-afrikai brit gyarmatokra  rabszolga kereskedelem [1520 →] → kontinensközi kényszervándorlás [Afrika → Amerika ]: ~ 15 millió fő;

Kontinensek közötti vándorlás forrás: HAGETT, P. : Geográfia Kontinensek közötti vándorlás forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 157. o., 5. 12. ábra  Woytinsky, W. S. & E. S.: World Population and Production, New York, 1953, 27. ábra, 68. p. ► a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai [XVI. sz. →]   Európa → Észak-Amerika   Dél-Európa → Latin-Amerika   Nagy-Britannia → Afrika & Ausztrália   Nyugat-Afrika → Amerika [rabszolgák]   Indiai & Kínai telepesek [kereskedelem]   [európai] Oroszország → Távol-Kelet

Kontinensek közötti vándorlás forrás: HAGETT, P. : Geográfia Kontinensek közötti vándorlás forrás: HAGETT, P.: Geográfia. Globális szintézis. Typotex, Budapest, 2006., 157. o., 5. 12. ábra  Woitinsky, W. S. & E. S.: World Population and Production, New York, 1953, 27. ábra, 68. p.        ► a földrészek közötti vándorlás sodorvonalai [XVI. sz. →]   Európa → Észak-Amerika   Dél-Európa → Latin-Amerika   Nagy-Britannia → Afrika & Ausztrália   Nyugat-Afrika → Amerika [rabszolgák]    Indiai & Kínai telepesek [kereskedelem]   [európai] Oroszország → Távol-Kelet

A vándorlások típusai III. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3]   országok közötti → kisebb távolságok, mint a kontinensek közti vándorlások esetén  kényszervándorlások  → országhatárok megváltozása  az I. világháború utáni területveszteségek nyomán Magyarországra menekültek  India függetlenné válása után, India & Pakisztán között: ~15 millió fő [1947]  → etnikai „tisztogatások”  németek kitelepítése Kelet- & Közép-Európából a II. világháború után  csehszlovák-magyar „lakosságcsere” [1945 – 1948]  Jugoszlávia szétesése után [~1990→] a délszláv-térségben  önkéntes vándorlások → gazdasági fejlettségbeli különbségek

A németek kitelepítése Köztes-Európából, 1945 – 1952 forrás: PÁNDI Lajos.: Köztes-Európa 1763 – 1993. Térképgyűjtemény, Budapest, 1997, 100. o., 235. ábra.

A vándorlások típusai IV. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] ► nemzetközi vándorlás I.  kontinensek közötti migráció  országok közötti migráció → „A nemzetközi vándorlás iránya, intenzitása és mozgatórugója az 1950-es évektől kezdve kardinális átalakuláson ment keresztül. …A nemzetközi vándorlások fő mozgatórugójává napjainkra a gazdasági fejlettségbeli különbség vált, amelynek eredményeként korábban soha nem látott tömegek kelnek útra az elmaradott térségekből a fejlett országok felé.”

A nemzetközi migránsok célterületei [~ 2000] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p.

Az egyes országok migrációs mérlege[~ 2008] forrás: Wikipédia [!!!]

A vándorlások típusai V. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] ► nemzetközi vándorlás II.  befogadó országok & térségek  USA / Ausztrália / Kanada → „Az elmúlt öt évtizedben a Földön számszerűleg a legtöbb bevándorlót három ország fogadta be, … ma is ezen országok állnak a nemzetközi vándorlási statisztikák élén.”  USA [1950 – 60 (átlag)]: ~ 250 000 fő/év [Európa: > 50 %:]  USA [1980 → (átlag)]: ~ 500 000 fő/év [Európa: ~ 10 %; Latin-Amerika & Ázsia]  Nyugat-Európa → „A bevándorlás különösen az Európai Unió gazdagabb tagjait érinti…” → 1960 – 70: arabok [Észak-Afrika] & törökök → 1990→ : Fekete-Afrika [Nigéria; Ghána; Etiópia] & Ázsia [India; Pakisztán; Sri Lanka]   fejlődő világbeli gócpontok → viszonylagos gazdasági prosperitás & politikai stabilitás  Latin-Amerika: Venezuela; Argentína; Chile  Ázsia: Öböl-menti „olajállamok”; Szingapúr, Tajvan  Izrael [1947→]  Afrika: Dél-Afrikai Köztársaság; Elefántcsontpart; Kenya

A vándorlások típusai VI. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai VI. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] ► nemzetközi vándorlás III.  kibocsátó országok & térségek   Ázsia → Kína → India → Pakisztán → Fülöp-szigetek  Mexikó → 1980-as évek óta: ~ 150 ezer fő/év [jelentős részük illegális bevándorló] → spanyol ajkú amerikaiak [USA; „latinos”]: ~30 – 35 millió fő [→1970: 9,1 millió fő]  Latin-Amerika → fő célpont : USA

A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p. Ázsia Afrika Európa Észak-Amerika Latin-Amerika Óceánia kivándorlók: 35,49 1,07 15,69 9,57 0,35 1,29 27,25 3,10 13,18 7,25 1,24 0,06 0,22 11,87 8,53 1,34 31,52 8,22 1,33 2,44 21,86 0,53 0,08 0,84 1,30 0,75 0,13 2,33 1,65 0,30 3,13 19,72 3,54 24,93 0,14 0,02 0,31 0,01 0,73 0,83 összes bevándorló: 13,95 2,81 27,22 39,1 2,5 4,21 - célterület belső migráció eredet

kontinensek migrációs egyenlege A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p. Ázsia Afrika Európa Észak-Amerika Latin-Amerika Óceánia kivándorlók: kontinensek migrációs egyenlege 35,49 1,07 15,69 9,57 0,35 1,29 27,25 -13,30 3,10 13,18 7,25 1,24 0,06 0,22 11,87 -9,06 8,53 1,34 31,52 8,22 1,33 2,44 21,86 5,36 0,53 0,08 0,84 1,30 0,75 0,13 2,33 36,77 1,65 0,30 3,13 19,72 3,54 24,93 -22,43 0,14 0,02 0,31 0,01 0,73 0,83 3,38 összes bevándorló: 13,95 2,81 27,22 39,10 2,50 4,21 - célterület belső migráció eredet

kontinensek migrációs egyenlege A nemzetközi migránsok eredete & célterületei [~ 2000; millió fő] forrás: Human Development Report 2009, map 2.1., 24. p. Ázsia Afrika Európa Észak-Amerika Latin-Amerika Óceánia kivándorlók: kontinensek migrációs egyenlege 35,49 1,07 15,69 9,57 0,35 1,29 27,25 -13,30 3,10 13,18 7,25 1,24 0,06 0,22 11,87 -9,06 8,53 1,34 31,52 8,22 1,33 2,44 21,86 5,36 0,53 0,08 0,84 1,30 0,75 0,13 2,33 36,77 1,65 0,30 3,13 19,72 3,54 24,93 -22,43 0,14 0,02 0,31 0,01 0,73 0,83 3,38 összes bevándorló: 13,95 2,81 27,22 39,10 2,50 4,21 - célterület belső migráció eredet

A nemzetközi migránsok regionális eloszlása, 1960 – 2010 forrás: Human Development Report 2009, table 2.1, 30. p. 1960 2010 Az összes migráns A népesség %-a A népesség %-a [millió fő] [%] Afrika 9,2 12,4 3,2 19,3 10,2 1,9 Észak-Amerika 13,6 18,4 6,7 50,0 26,6 14,2 Latin-Amerika 6,2 8,3 2,8 7,5 4,0 1,3 Ázsia 28,5 38,4 1,7 55,6 29,6 1,4 Öböl-államok* 0,2 0,3 4,6 15,1 8,0 38,6 Európa 14,5 19,6 3,5 49,6 26,4 9,7 Óceánia 2,1 2,9 13,5 6,0 16,8 Világ** 74,1 100 2,7 188,0 * Öböl-államok; GCC states [Gulf Cooperation Council]: Bahrain; Kuwait; Qatar; Oman; Saudi Arabia; United Arab Emirates. ** A volt Szovjetunió & Csehszlovákia nélkül!

A vándorlások típusai VII. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai VII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3] ► nemzetközi vándorlás IV.  brain-drain [„agyelszívás”] → „…a fejlett országok a fejletlen térségek legmagasabban képzett, legtehetségesebb szakembereit, tudósait vonzzák, csábítják magukhoz.” → gyakran ideiglenes vándorlásként indul  II. világháború után: Nyugat-Európa → USA  1990 után: Kelet-Európa → Nyugat-Európa; USA  1990 után: határon túli magyarlakta térségek → Magyarország

A vándorlások típusai VIII. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai VIII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3]   országon belüli I.   a gazdaság egyenlőtlen területi fejlődése nyomán → iparosodott területek szívóhatása az agrárterületekre → fejlett szolgáltató szektor & magas bérek & alacsony munkanélküliség   országon belüli kényszervándorlások → deportációk [kényszerkitelepítések; kitiltások]  csehszlovákiai magyarok: 1946-47; az elűzött németek helyére [„munkakötelezettség”]  délszlávok kitelepítése a déli határövezetből Hortobágyra; ‘50-es évek [„katonapolitika”]  ‘50-es évek: „reakciós (osztályidegen) elemek” kitelepítése a fővárosból [„osztályharc”] → száműzetések [büntetés-végrehajtás; esetenként politikai okok]  Oroszország: Szibéria → kényszermunka-táborok  Szovjetunió: GULAG  Recsk, 1950-es évek, Magyarország

A vándorlások típusai IX. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai IX. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai földrajzi távolság szerint [3]   országon belüli II. → országon belüli migráció csoportosítása távolság szerint [2]   interregionális vándorlás → nagyobb térségek/régiók közötti migráció   intraregionális vándorlások [4]  → rurális vándorlások [falvak között]  → falu→város: urbanizáció I. szakasza [városrobbanás; agglomerálódás]  → város→falu: urbanizáció II. szakasza [szuburbanizáció]  → város→város: magasabb hierarchiaszintű településekre

A vándorlások típusai III. forrás: KOVÁCS Z A vándorlások típusai III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 102 – 107. o. ► a vándorlások típusai időtartam szerint [3]   állandó → korábbi lakóhely végleges elhagyása; letelepedés  nagy távolságú vándorlások   ideiglenes → a migráns nem mond le állandó lakóhelyéről → tevékenységhez kötött → képzés; munkavégzés; továbbképzés; (katonai) szolgálat; gyógykezelés; szabadidő stb. → többnyire nagyvárosok felé irányul   periodikus → rendszeres ritmusú ideiglenes vándorlás → rendszeres időközű vándorlás  ingázás → „... a társadalmi-gazdasági fejlettség bizonyos szintjén szükségszerűen megnövekszik.”  Magyarország, 1960-70: „... a gazdaság és a népesség fejlődése közti területi egyensúly...” felborulása → nagy-távolságú ingázás: Kelet-Magyarország → főváros [tömegközlekedés; vasút] → ~1980: „...az ipari fejlődés kifulladása révén...” az ingázás szintje „némileg” csökkent → 1989/90→ hirtelen visszaszorulás [gazdasági szerkezet-átalakulás] → ~1990: új; kis távolságú ingázás [nagyvárosok környéke; szuburbanizáció]; személygépkocsi-forgalom → az ingázás társadalmi-gazdasági hatásai [ „...inkább negatívnak... ítélhetők.”] → nagyszámú közlekedési eszköz lekötése; zsúfoltság → társadalmi hatások: az időszűkéből fakadó személyes, családi konfliktusok; elszakadás a helyi közösségektől, stb. → vendégmunkások → periodikus, de nem rendszeres időközönkénti vándorlás → alacsony képzettséget igénylő munkák → szezonális, idényjellegű „terménybetakarítók” a mezőgazdaságban [kávé-, gyapot-; narancs-, szőlő-ültetvények, stb.]

A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung) I. 8. 4. Vándorlási modellek A kép forrása: http://www,dsw-online.de/diashow.html (Bevölkerung)

Vándorlási modellek I. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek I. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► vándorlási modellek  mozgást kiváltó okok → „A földrajzi szabályszerűségek mellett a vándorlások mechanizmusában, lefolyásában is bizonyos szabályszerűségek figyelhetők meg. Csakhogy amíg a térbeli szabályszerűségek vizsgálatánál a népességföldrajz »nagy tömegek« statisztikai adatokkal kimutatható mozgására koncentrál, addig a vándorlások ok-okozati összefüggéseinek leírásához az egyén viselkedését, a mozgást kiváltó okokat kell feltárni és megismerni.”

Vándorlási modellek II. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek II. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► vándorlási modellek  vándorlások lefolyásának szabályszerűségei  mozgást kiváltó okok feltárása

Vándorlási modellek III. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek III. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► Ravenstein vándorlási modellje → Ravenstein: The Laws of Migration, 1885/89 → az ipari forradalom által kiváltott viharos vándorlási hullámok megfigyelése  a migráció néhány általános szabályszerűsége [11] → „A vándorlók többsége csak kis távolságot küzd le.” → „A vándorlás igen gyakran több lépcsőben megy végbe.” → „A nagy távolságokra vándorlók előnyben részesítik a nagy ipari és kereskedelmi központokat.” → „Minden vándorlási hullámhoz tartozik egy ellentétes irányú vándorlás is.” → „A falusi népesség nagyobb arányban vesz részt a vándorlási folyamatban, mint a városi.” → „A nők inkább kisebb távolságra vándorolnak, ezzel szemben a férfiak között gyakoribb a nagy távolságú (gyakran tengerentúli) vándorlás.” → „A legtöbb vándorló egyedülálló felnőtt, míg a családok jóval kevesebbet vándorolnak.” → „A városok gyorsabban növekednek a vándorlási nyereség, mint a természetes szaporodás révén.” → „A vándorlási volumen az iparosítás előrehaladtával és a közlekedési feltételek javulásával fokozatosan növekszik.” → „A legjelentősebb vándorlási hullámok a falusi térségekből a városokba irányulnak.” → „A vándorlást kiváltó legfontosabb okok a gazdasági tényezők között keresendők.”

Vándorlási modellek IV. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek IV. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► vándorlási modellek alapfeltételei   a vándorlások dinamikájának magyarázata → kiindulási- & célterület közötti távolság  gravitációs modellek   a vándorlások ok-okozati összefüggéseinek feltárása → kiindulási- & célterület társadalmi-gazdasági helyzete  push-pull [determinista] modellek   a vándorlással kapcsolatos egyéni döntések megértése → egyéni viselkedés függvénye  behaviorista modellek   a vándorlást előidéző szubjektív és objektív tényezők megismerése → felismert kényszerek függvénye  kényszer-modellek

Vándorlási modellek V. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► vándorlási modellek [4]   gravitációs modell   push – pull modell   viselkedésorientált modell [behaviorista]   kényszer-modell

Vándorlási modellek V. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek V. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► gravitációs modell → a newtoni tömegvonzás analógiája → „... két földrajzi hely között a vándorlás intenzitása a két hely tömegével egyenes arányban, a közöttük lévő távolsággal fordított arányban növekszik.”  képlet → Mij: a migráció intenzitása i & j földrajzi hely között → Pi & Pj: a két hely tömege → dij: a két hely közötti távolság → k: a vizsgálat jellegétől függő arányossági tényező → a „tömeg” lehetséges értelmezései  népességszám  munkahelyek száma → a „távolság” lehetséges értelmezései  fizikai [földrajzi térbeli] távolság [m v. km]  kulturális/pszichológiai „távolság” [iskolázottsági mutatók/ vallási-etnikai összetétel, stb.]  társadalmi „távolság” [társadalmi-gazdasági „fejlettség”] → „A modell ereje és gyengesége is egyszerűségében rejlik.” → „...nem veszi figyelembe a vándorlást elősegítő & hátráltató tényezőket... a vándorlás irányá[t], időbeli változásai[t]”

Vándorlási modellek VI. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek VI. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► push-pull modell → Lee, E. S.: A theory of migration. Demography, 1966, 3: pp. 47-57 → a vándorlással kapcsolatos döntés[eke]t meghatározó [determináló] tényezők [4] → „A vándorlás bekövetkeztében ezen faktorok száma és erőssége a meghatározó.”   push-faktorok [taszító tényezők] → a vándorlót kibocsátó & befogadó helyen  megfelelő munkahelyek hiánya;  alacsony bérek;  környezet rossz állapota / környezetszennyezés stb.   pull-faktorok [vonzó tényezők]  alacsony megélhetési költségek;  változatos & harmonikus környezet;  kellemes éghajlat stb.   hátráltató tényezők → a kibocsátó & befogadó hely között → akadályozhatják a migrációt  földrajzi távolság;  bevándorlási törvények & adminisztratív korlátok;  eltérő nyelvek / kulturális távolság;  hazaszeretet   személyi tényezők → elősegíthetik a migrációt  életkor;  családi állapot;  iskolázottság / nyelvtudás, stb. kiindulási hely célterület   elsivatagosodás éhínség/aszály jobb házasodási lehetőségek politikai üldöztetés / háború oktatás rabszolgaság/kényszermunka politikai-/vallásszabadság szegényes orvosi ellátás jobb orvosi ellátás vagyonvesztés biztonság természeti csapások halálos fenyegetések politikai-/vallásszabadság hiánya szegényes lakásviszonyok / házasodási lehetőségek földbirtok/-bérlet problémák erőszakoskodás forrás: Kovács Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 109. o., 19. ábra.; www.wikipedia.org [Human migration]

Vándorlási modellek VII. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek VII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► viselkedésorientált [behaviorista] modell → 1970 – 80: behaviorista földrajz [USA] → kiindulópont: „...a vándorlás mindig az egyén döntésének eredménye...” → elsődleges kiváltó ok: elégedetlenség → az elégedetlenség okainak csoportosítása [2]   lakással & lakókörülményekkel kapcsolatos tényezők  szomszédok;  felszereltség/kényelem;  lakásméret / szobaszám, stb.   munka / képzés / szabadidőtöltés körülményei ► egyéni akciótér → az egyén otthonához „közeli” tér → „jobb helyek” keresésének első köre → „... térben fokozatosan távolodva keres új helyet.” → „A lakással kapcsolatos vándorlások inkább kisebb távolságot, míg a munkával , tanulással, szabadidőtöltéssel kapcsolatos vándorlások nagyobb távolságot hidalnak át.” ► a modell értékelése → „A modell az egyén szintjén, mikrogeográfiai léptékben kiválóan alkalmazható a vándorlások jobb megértéséhez, ugyanakkor a nagyobb léptékű ... vándorlások modellezésére kevésbé alkalmas.”

Vándorlási modellek VIII. forrás: KOVÁCS Z Vándorlási modellek VIII. forrás: KOVÁCS Z.: Népesség- és településföldrajz, Budapest, 2002, 107 – 110. o. ► kényszer modell → rokonítható a behaviorista modellel → kiindulópont: „...az egyén döntési szabadsága a különböző – részben tőle független kényszerítő tényezőknek köszönhetően nagymértékben korlátozott. ► kényszerítő tényezők [2]   személyes korlátok  pénzhiány;  ismerethiány, stb.   külső /objektív tényezők  adminisztratív korlátozások;  lakáspiac működési mechanizmusa, stb. → „A vándorlás bekövetkezte ezen kényszerítő tényezők együttes eredőjeként fogható fel.”