DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Temelésmenedzsment Production Management
Advertisements

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 4. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Készítették: Kerényi Éva Mogyorósi Mária Péterffy Réka
RENDELÉS, VEVŐKISZOLGÁLÁS, E - BUSINESS
Kvantitatív módszerek
Manufacturing Execution System MES
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 5. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2013/14 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Eredménytervezés Fedezeti összeg számítás: Értékesítés árbevétele
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Tantárgyi ismertető és Termékszerkezet elemzési példák
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. Szervezés és logisztika KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSIRÁNYÍTÁS-TIR
MFG-Pro váll-ir. rendszer bemutatása
Rendelés nyilvántartás
DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése
ERP Integrált vállalatirányítási rendszer
Készítette: Unyatyinszki Csaba
Értékteremtő folyamatok menedzsmentje
Logisztika 6.előadás.
Készletek-készletgazdálkodás
2. Az információ fontossága, az információs rendszerek
Szervezet, információs rendszer. Az információs rendszer és a szervezet illeszkedése Mi szervezet? Az egyszerű struktúra Funkcionális felépítés Termék.
Információs rendszerek Rövid áttekintés
1950-es évek 1960-as évek 1970-es évek 1980-as évek 1990-es évek
A SZÁMÍTÓGÉPES TERMELÉSTERVEZÉS ALAPJAI
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
A termelés egyszerűsített elvi modellje. 1. Termelési főterv elkészítése: konkrét megrendelések vártható értékesítések prognózis-adatai alapján Tételes.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus.
Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék 2012/13 1. félév 3. Előadás Dr. Kulcsár Gyula egyetemi docens.
Üzleti intelligencia Kecskemét 2007 ősz. BI Business Intelligence Üzleti Intelligencia Bevételnövelő és költségcsökkentő lehetőségek feltárása, döntéstámogatás.
Új törekvések a logisztikai közreműködésben
Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Vezetés és kommunikációs ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc.
Just in Time.
infor:COM - Fitté tesszük!
Számítógéppel segített minőségbiztosítás (SPC és SQC)
Anyagadatbank c. tárgy gyakorlat Féléves tematika Adatbázis alapfogalmak, rendszerek Adatmodellek, adatbázis tervezés Adatbázis műveletek.
Számítógéppel integrált gyártás (CIM)
Budapesti Műszaki Főiskola Neumann János Informatikai Főiskolai Kar A Műszaki Tervezés Rendszerei 2000/2001 tanév, I. félév 1. előadás Bevezető a számítógépen.
II. Logisztikai tervezés
Termelésmenedzsment Production Management
Kapacitás, átbocsátóképesség, időalapok, az erőforrás nagyság, átfutási idő, a termelő-berendezések térbeli elrendezése. Átfutási idő számítások.
Szilvási Mihály TM Magyarország Kft.
A controlling és vezetői számviteli rendszer architektúrája
Az EEM helye a menedzsmentben
Munkavédelem és controlling
A logisztikai rendszer beszerzési alrendszerének jellemzői és modellje
CIM tevékenységmodellek CIM technikai és technológiai eszközrendszerének rendkívül gyors fejlődése és terjedésének növekvő üteme szükségessé teszi a gépgyártási.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
LOGISZTIKA Előadó: Dr. Fazekas Lajos Debreceni Egyetem Műszaki Kar.
Vállalati modellek 2007.
Készletgazdálkodás és logisztika
Menedzser feladatai döntés (információ birtokában) komplex szemléletmód – rendszerszemlélet információ tőke nyersanyag.
Technológiai folyamatok tervezése I. 5. előadás
GEODATA – Baross projekt Bartha Gábor Miskolci Egyetem.
GAZDASÁGI INFORMATIKA 4. BMF KGK Szervezési és Vezetési Intézet.
1 VIIR Vállalatirányítási Integrált Információs rendszerek I. (Történeti áttekintés - TEI) Szent István Egyetem TATA Kiválósági Központ és Informatikai.
Szent István Egyetem Közgazdaságtudományi Jogi és Módszertani Intézet
Az ORACLE JDE EnterpriseOne ERP rendszer bevezetésének tapasztalatai
Prof. Dr. Illés Béla* tanszékvezető egyetemi tanár
SZÁMVITEL Dr. Ormos Mihály.
Termelés tervezési és irányítási rendszer SQL alapon
MRP számítás.
Kapacitás, átbocsátóképesség, időalapok, az erőforrás nagyság, átfutási idő, a termelő-berendezések térbeli elrendezése. Átfutási idő számítások.
Első az ügyfél, de hogy érem el?
Vállalatirányítási rendszerek alapjai
Előadás másolata:

DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar Alkalmazott Informatikai Tanszék DTFSZTIR Diszkrét termelési folyamatok számítógépes tervezése és irányítása Dr. Kulcsár Gyula egyetemi adjunktus

Klasszikus termelésirányítási rendszerek 1960 IBM teljes iparvállalat igényeit kielégítő TIR kifejlesztésének kezdete. PICS - Production Information & Control System (kötegelt feldozgozás, IBM360/370 gép) 4 súlyponti kérdés a fejlesztés során: Alapadatok, központi adatbázis struktúra. Készletgazdálkodás Anyagszükséglet számítása Kapacitás terhelés Az 1960-as évek végén kezdett foglalkozni az IBM egész iparvállalat igényeit kielégítő termelésirányítási rendszer – egyes megfogalmazások szerint termelési információrendszer – kifejlesztésével. Elsőként a 8 modulból (alrendszerből) felépített PICS (Production Information & Control System) rendszert dolgozták ki IBM 360/370-es gépekre, kötegelt feldolgozásokhoz. Kezdetben 4 súlypont alakult ki a fejlesztés során, amelyek a megváltozott hw+sw környezet és az újabb igények mellett is őrzik fontosságukat: Alapadatok, központi adatbázis struktúra: gyártmányszerkezet; művelettervek; termelő (gyártó-) berendezések; tétel, termék; Készletgazdálkodás; Anyagszükséglet számítása; Kapacitás-terhelés. Az (1) szerinti központi adatbázis-koncepció az IBM által fejlesztett termelésirányítási rendszerek filozófiájában ma is sarkalatos pont: minden parciális felhasználó a központi adatbázisból (komplexebb, teljesebb kiépítettségű verzióknál az adatbankból) dolgozik és ez képezi a vállalati feltételekhez való illesztés alapját is.

PICS modulok Értékesítési előrejelzés Műszaki ügyvitel Készletgazdálkodás Szükséglettervezés Beszerzés Kapacitástervezés Műveletütemezés Műhelyszintű irányítás

COPICS/MAPICS COPICS (Communication Oriented Production Information & Control System) Interaktív felhasználási környezetre készült System/370 és 43xx típusú main-frame gépekre és terminálhálózatra (eredeti COPICS koncepció); System/34 kisgépre és terminálhálózatra (szűkített rendeltetésű, kisebb teljesítőképességű COPICS „leképzés”: MAPICS-I és MAPICS-II; MAPICS = Manufacturing & Accounting Production Information & Control System). A PICS rendszerből fejlődött ki az IBM cégnek a 80-as évek elejéig legsikeresebb termelésirányítási rendszere, a COPICS (Communication Oriented Production Information & Control System). Ez a rendszer – mint elnevezése is utal rá – interaktív felhasználási környezetre készült, vagyis on-line rendszer, amely kikerült a számítóközpont közvetlen kezeléséből, terminálokon keresztül használták. Koncepciója 1970/72 körül alakult ki, implementálása két irányban történt meg: System/370 és 43xx típusú main-frame gépekre és terminálhálózatra (eredeti COPICS koncepció); System/34 kisgépre és terminálhálózatra (szűkített rendeltetésű, kisebb teljesítőképességű COPICS „leképzés”: MAPICS-I és MAPICS-II; MAPICS = Manufacturing & Accounting Production Information & Control System), de úgy, hogy nagyszámítógéppel való összekapcsolás is lehetséges legyen. Történeti érdekesség, hogy eleinte az IBM csak a koncepciót adta el, a programok fejlesztésében csupán támogatásra vállalkozott. A nagy érdeklődésre való tekintettel a hetvenes évek középtől már számítógépes változatok is készültek az IBM-nél, amelyek jellemzői (egyebek között): Interaktív felhasználási környezet; Teljeskörű vállalati adatbázis (központi adatbank) a következőkre: tételek, termelőkapacitások, technológiai folyamatok, anyagtervek, rendelések, előrejelzések, szállítók, vevők adatai; Közvetlen hozzáférés; Nagyszámú felhasználói funkció támogatása.

COPICS/MAPICS modulok Műszaki és tervezési adatok kezelése Beérkező megrendelések kezelése Piaci előrejelzések Nagyvonalú gyártási főprogram Készletgazdálkodás és anyagszükséglet-tervezés Gyártási tevékenységek tervezése (kapacitástervezés) Műhely-megrendelések kibocsátása Műhelyszintű irányítás Tervszerű megelőző karbantartás (TMK) tervezés Beszerzés és anyagfogadás Raktárirányítás, fizikai raktárfunkciók Pénzügy: költségvetés és ellenőrzés

COPICS/MAPICS alrendszerei (1-2/12) Műszaki és termelési (tervezési) adatok kezelése A központi adatbázis (adatbank-) koncepció szerint az alapvető műszaki adatok strukturált előállítása, kezelése, karbantartása. Tételek, termelőkapacitások, technológiai folyamatok, anyagtervek, rendelések, előrejelzések, szállítók, vevők. Beérkező megrendelések kezelése Az értékesítési információkat a gyártással köti össze. Ide tartozik a vevőktől beérkező megrendelések kezelése, irányítása és követése egészen a kiszállításig.

COPICS/MAPICS alrendszere (3-4/12) Piaci előrejelzések A vállalatvezetés számára lehetővé teszi a késztermékekre vonatkozó igények meghatározását, mennyiségi előrejelzését, egyfelől becslési algoritmusok, másfelől értékesítési tényadatok kombinált felhasználásával. Nagyvonalú gyártási főprogram (Master Schedule) Késztermék-kibocsátás (termelés) tervezése, amely azt vizsgálja, hogy a különböző eladási tervek milyen mértékben veszik igénybe a vállalat kapacitásait, erőforrásait. Az eredmény egy nagyvonalú termelési terv, amely kiindulási alap a finomprogram készítéséhez.

COPICS/MAPICS alrendszerei (5-6/12) Készletgazdálkodás és anyagszükséglet-tervezés A késztermékekre vonatkozó tervek alapján meghatározza a saját gyártású és a kooperációs tételek megrendelési mennyiségét. Gyártási tevékenységek tervezése (kapacitástervezés) A finomprogram megvalósításához szükséges kapacitásokat kiszámítja és összehasonlítja a rendelkezésre álló kapacitásokkal, azaz finomítja a (4) szerint betervezett rendelések ütemezését. Célja a gyártásban lévő készletek és az átfutási idő csökkentése is.

COPICS/MAPICS alrendszerei (7-8/12) Műhely-megrendelések kibocsátása A tervezés és a gyártás közötti csatlakozási felületet jelenti. Egy-egy rendelés gyártásba adásának időpontjában biztosítja a gyártáshoz szükséges dokumentációkat és a szükséges anyagokat. Műhelyszintű irányítás Ez a funkció végigköveti az összes műhelymegrendelést a gyártás folyamán. Koordinálja az egymáshoz kapcsolódó fő-, segéd-, fenntartó- és környezeti folyamat-elemeket. Ide tartozik az ipari folyamatok közvetlen számítógépes irányítása (gyártásirányítás) is.

COPICS/MAPICS alrendszerei (9-10/12) Tervszerű megelőző karbantartás (TMK) tervezés A TMK munkaerő- és anyagszükségletének, valamint költségének tervezésére, a meghibásodások figyelemmel kisérésére és azok elhárítására terjed ki. Beszerzés és anyagfogadás Ez a funkció kezeli az érvényes ajánlatokat, előállítja a beszerzési megrendeléseket, követi a folyamatot a beszerzés indításától a visszaigazoláson keresztül a beérkezésig, valamint a raktárban való elhelyezésig.

COPICS/MAPICS alrendszerei (11-12/12) Raktárirányítás, fizikai raktárfunkciók Feladata a raktárhelyek figyelése és az anyagok tárolási helyének meghatározása, beleértve az automatizált raktárirányítás fizikai funkcióit is. A cél a raktár befogadó-képességének minél jobb kihasználása, az anyagkezelési hibák és idők csökkentése. Pénzügy: költségvetés és ellenőrzés A költségvetési (költségtervezési) és elszámolási feladatok megoldásához az idetartozó információk összeállítását, kezelését és feldolgozását végzi a vállalat gazdasági vezetése számára.

COPICS/MAPICS modulok időhorizontok szerinti elrendezése

COPICS/MAPICS modulok időhorizontok szerinti elrendezése

COPICS/MAPICS rendszerek szerepe az IBM CIM koncepciójában A COPICS rendszer rendelkezett egy-egy természetes CAD és CAM csatlakozási felülettel. A gyártmánytervezés egyik eredményét a gyártmányszerkezeti adatok, a többszintű darabjegyzékek jelentették, amelyek közvetlenül bekerültek a COPICS műszaki és termelési adatokat tartalmazó adatbázisába. Ugyanakkor a műhelyszintű termelésirányításnak közvetlenül a CAM-hoz volt output jellegű interfésze. CAD/CAPP/PPS/CAM

Vállalati információs rendszerek fejlődése EDP – Electronic Data Processing TPS – Transaction Processing System MIS – Management Information System DSS – Decision Support System ERP – Enterprise Resource Planning BIP – Business Intelligence System Fentről lefelé a feldolgozott információ mennyisége egyre nő

Tipikus vállalati információs rendszerek EIS DSS DSS DSS MIS MIS MIS EDP/TPS EDP/TPS EDP/TPS BIS ERP 1980-as évek 1990-es évek

Az integrált rendszerek fejlődése Turban E., McLean E., Wetherbe J.: Information Technology for Management, 3rd edition, John Wiley & Sons, 2002.

Informatikai infrastruktúra fejlődése Decentralizált Centralizált Lazán csatolt Kliens/szerver Háromrétegű kliens/szerver Többrétegű kliens/szerver Decentralizált: elszigetelt, kapcsolat nélküli megoldások funkciók szerint Centralizált: központi nagygép, megosztott információs rendszer, buta terminálok kevés felhasználó, konkurens hozzáférés veszélyei, nem skálázható, totális összeomlás veszélei Lazán csatolt: hálózaton kommunikáló centrumok (pl. telephelyek), melyeken belül esetleg centralizált megoldások is lehetnek

Kliens/szerver infrastruktúra Vékony (gyenge) kliens modell Kliens Szerver Bemenet, kimenet Adat-feldolgozás Adattárolás Vastag (erős) kliens modell Kliens Bemenet, kimenet Adat-feldolgozás Szerver Adattárolás

Tipikus kliens/szerver architektúrák Web Browser Web Server HTML DB Application DB Server DATA

Háromrétegű kliens/szerver infrastruktúra Adat-kezelés Megjelenítés Feldolgozás DB Alkalmazás réteg Megjelenítési réteg Adatréteg

Tipikus háromrétegű Web-DB alkalmazás Web Browser Web Server HTML DB Server DATA Server Extension

Többrétegű kliens/szerver infrastruktúra Adat-kezelés Megjelenítés Feldolgozás Feldolgozás DB Az egyes rétegek külön gépeken (több, mint hármon) A feldolgozás több gépen valósul meg, vagyis az alkalmazás rétegben több alkalmazás szerver üzemel Egyszerre sok felhasználó használhatja A kliens többnyire csak egy böngésző program Az egyes rétegek külön fejleszthetők (specializáció) Jól méretezhető, biztonságos, kiemelkedően hibatűrő Alkalmazás réteg Alkalmazás réteg Megjelenítési réteg Adatréteg

Tipikus többrétegű architektúra Web Browser Web Server DB Server DATA Application Server