Kárpát-medencei szintű együttműködés Dr. Billo Kármen osztályvezető Kárpát-medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály

Magyarország és a Kárpát-medencei Térség A Régió országainak kölcsönösen egymás 10 legfontosabb külkereskedelmi partnereinek rangsorában vagyunk Magyarország külkereskedelmi kapcsolataiban a Régió aránya (Ausztria nélkül) az exportban15%, importban 9% A Magyarországról indult tőkebefektetések 38%-a ebbe a régióba irányult Számottevő még a kihasználatlan potenciál Az elmúlt években,mind az export, mind az import - a világgazdasági válságot követő, 2008-2009-es jelentős visszaesés időszakát leszámítva - alapvetően növekvő tendenciát mutat

Kárpát-medencei Gazdasági Térség A Kárpát-medence egyike Európa makrorégióinak Ahhoz, hogy a térség versenyképessége javuljon, a makrorégió belső integráltsági fokának növelése elengedhetetlen (gazdasági, infrastrukturális, intézményi, politikai, humán, stb.) Az integráltság elmélyítése minden itt élő nép egyenlő érdeke Ezt állami eszközökkel is elő kell segíteni, a piac nem old meg mindent Ezt a célt szolgálja az Új Széchenyi Terv részét képező Kárpát-medencei Térség Gazdaságfejlesztési Övezet alprogram A gazdasági válság tanulsága, hogy ha nem fogunk össze, mindannyian kiszolgáltatottakká válunk (devizatartalékok kritikus (spekulatív) szint alá süllyedése!) A tőke lehetőleg maradjon a térségben (pl.: közbeszerzési piacok egymás felé való megnyitása, turisztikai piaci integráció, stb.)

Kárpát-medencei Gazdasági Térség Gazdasági globalizációs folyamatok A magyar gazdaság – egyelőre - nem globális, hanem csak regionális szerepkörrel számolhat, ez felel meg jelenlegi teljesítőképességének, lehetőségeinek KKV szektor akciórádiusza 600-800 km A Kárpát-medencében léteznek bizonyos objektív előnyök, amelyeket a magyar gazdaság kihasználhat (kapcsolatrendszer, nyelvismeret, tradíciók) 3+1 cél: A magyar gazdaság növekedési esélyeit javítja Közvetett és közvetlen nemzetpolitikai hozadék (tekintély, munkahely, jövőkép) Térségi érdek a versenyképesség növekedése EU-s érdek a regionális stabilitás fenntartása, migrációs problémák kezelése

Kárpát-medencei Gazdasági Térség Új szemlélet a magyar gazdaságpolitikai tervezésben, irányításban Harmadik gazdaságpolitikai dimenzió bevezetése A területet ki kell venni a hagyományos nemzetpolitikai megközelítés köréből (nem támogatás, hanem üzlet!)

Kárpát-medencei Gazdasági Térség Eszközök és intézmények Hagyományos külgazdaság politikai eszközrendszer (külgazdasági szakdiplomaták, Nemzeti Külgazdasági Hivatal és annak irodahálózata, gazdasági vegyes bizottságok) Hazai és határon túli szakmai partnerek (kamarák, vegyes kamarák, üzleti tanácsok, vállalkozásfejlesztési központok, közgazdasági társaságok, felsőoktatási intézmények, vállalkozói szervezetek, stb.) Állami intézményi partnerek (MFB, EXIMBANK, MEHIB, CORVINUS, MVA, KAVOSZ, Bethlen Gábor Alap) Együttműködésre törekszünk magán- és kockázati tőke társaságokkal, pénzintézetekkel Fontos eszköznek tekintjük az EGTC-t, mint az együttműködést elősegítő intézményesült jogi keretet

Wekerle Terv – kidolgozásának indokai A magyar gazdaság makroregionális léptékű célkitűzéseinek meghatározása A Kárpát-medencei térség potenciális terület a magyar vállalkozások üzleti kapcsolatainak bővítéséhez Válasz a pénzügyi-gazdasági válságra A gazdasági erőviszonyok globális szintű átrendeződése: a gazdasági növekedés súlypontja Közép - Európára helyeződik át Hasonló fejlettségi szintű országok együttműködésében rejlő komparatív előnyök Térségi fejlettségbeli lemaradás behozása, európai szinten is versenyképessé válni Történelmi tapasztalatokból, etnikai adottságokból és meglévő kapcsolati hálókból adódó erőforrások hatékonyabb kihasználása A Kárpát-medence magyar közösségeinek integrálása

Wekerle Terv kapcsolódási pontjai

Wekerle Terv alapelvei Globális és helyi gazdaság összekapcsolódása A multinacionális nagyvállalatok és a nemzeti tulajdonban lévő, helyi, többnyire kis- és középvállalkozások közötti egyensúly megteremtése, harmonikus együttműködésük elérése Helyi vállalkozók vertikális integrációja A külgazdasági kapcsolatokban azonosítható erőteljes nyugat-európai orientáció csökkentése, a régión belüli KKV-k között az alapanyag termelőtől a feldolgozón és értékesítőn keresztül a fogyasztóig terjedő integráció erősítése. Az FDI segítse a térségi technológia és munkakultúra fejlődését A helyi kis- és középvállalatokat segítése és ösztönzése a régióba települő fejlett vállalkozások technológiájának, munkakultúrájának, menedzsment módszereinek és kultúrájának átvételében

Wekerle Terv célrendszere

Wekerle Terv stratégiai célja: A hazai vállalkozások pozícióinak erősítése A belső piac korlátainak átlépésével a vállalkozások növekednek, munkaerő-igényük megnő További szakosodás és nagyobb költséghatékonyság révén a versenyképességük növekszik A regionális partnerség, stratégiai szövetségek révén az egész régió gazdasága erősödik, a fejlesztési lehetőségek köre bővül A partnerkapcsolatok és tapasztalatok lehetőséget nyitnak a régión kívüli piacszerzésre, terjeszkedésre Egy nagyobb térség nagyobb eséllyel válik távoli piacok kereskedelmi partnerévé A hazai márkák, termékek ismertebbé tétele révén élénkül a turisztikai érdeklődés A gazdasági alapok erősítése hozzájárul a határon túli magyarság nemzeti identitásának, nyelvének, kultúrájának megőrzéséhez.

Határ menti együttműködés Vegyes-kamarai együttműködés Üzletember-találkozók ETT (EGTC) ETE projektek Kiállításokon, vásárokon való részvétel Környezetvédelmi export program (KEXPORT)

EU-s tapasztalatok átadása IPOSZ – vállalkozói tapasztalatok átadása Pályázati kiírás - a versenyképes vállalkozói tudás támogatására, - a szak- és felnőttképzés területén szerzett magyar tapasztalatok átadására  Jogharmonizáció Twinning együttműködés (közigazgatási „ikerintézményi” programok)

Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok - külkereskedelem 2010-ben Szerbia Magyarország kereskedelmi partnerei között az exportban a 19. importban pedig a 29. helyet foglalta el. Magyarország az 5. legnagyobb exportőr Szerbiában Oroszország, Németország, Olaszország és Kína után (4,8%); importban a 11. helyen áll (3,1%). Az áruforgalom 2008-ig növekvő tendenciát mutatott, 2008-ban meghaladta az 1 milliárd eurót. 2009-ben a Szerbiába irányuló magyar export értéke a világgazdasági válság hatására 34%-kal, importunké 5,3%-kal csökkent. 2010-ben az export ismételten növekvő tendenciát mutatott, de továbbra is elmarad a válság előtti szinttől, míg importunk meghaladta a válság előtti értéket. A Szerbiába irányuló magyar kivitel 2010-ben 25,6%-os növekedést mutatott az előző év azonos időszakához képest, míg 2011. január-októberben 15,7%-os növekedést (815,5 milló euró) mutatott az előző év azonos időszakához. A legfontosabb magyar exportcikkek: gabona és gabonakészítmény, kőolaj és kőolajtermékek, földgáz, villamos energia, gyógyszer, gumigyártmány, parafa és fatermék, gépek, híradástechnikai berendezések, villamos gépek, közúti járművek. Az importban jelentős tételt képviselnek a cukor, cukorkészítmény, fémtartalmú ércek, villamos energia, szerves vegyi termékek, műtrágya, színesfém, gépek, gépi berendezések.

Magyar-szerb kétoldalú kapcsolatok – működőtőke beruházások A 2000-2010. közötti időszakra vonatkozó adatok alapján Magyarország a befektetési rangsor 13. helyén áll; A közvetlen működőtőke export legnagyobb része Szerbia irányába 2006-ig realizálódott (2006-ban 244 M USD FDI érkezett Magyarországról Szerbiába); Legnagyobb magyar befektetők Szerbiában: OTP – három szerb bank felvásárlása (Niska banka, Zepter banka, Kulska banka); Mol – jelenleg 33 benzinkúttal rendelkezik; Conti Tech Rubber Industrial Kft. – a „Kolubara Univerzal” gumi szállítószalag gyártó vállalat megvásárlása; Betonút Zrt. – a Valjevoput útépítő vállalat megvásárlása; Masterplast – a régió legnagyobb polisztirol gyárának megnyitása; Fornetti – Szabadkán építette fel a legnagyobb üzemét a régióban. 2000-2008. 2009. 2010. 2011. VIII. Magyarországról Szerbiába érkező közvetlen beruházások értéke (M USD) 353 23 22

Európai Területi Társulások Az Európai Területi Társulások (ETT - EGTC): az Európai Területi Együttműködési Programok (ETE) végrehajtásának az egyik eszköze a jövő: az ETT-k nagyobb mértékű beillesztése a 2014 és 2020 közötti időszak kohéziós politikájára vonatkozó jogalkotási intézkedésekbe finanszírozás: a 2014-20-as új időszakban a határon átnyúló együttműködések szerepe nagyobb hangsúlyt kapnak (ETE programok kohéziós forrásokból való részesedése 11,7 milliárd (3,48%) euró, ami növekedést jelent a jelenlegi 8,7 milliárd (2,52 %) euróhoz képest) 

Magyarország-Szerbia IPA Határon Átnyúló Együttműködési Program Európai Unió támogatásával lehetőség a magyar-szerb határvidék közös fejlesztésére és a harmonikus, együttműködő, fenntartható és biztonságos környezettel rendelkező régió létrehozására 

Határ menti infrastruktúrafejlesztés Ásotthalom és Bački Vinograd (Királyhalom), az Európai Unió IPA projektjének támogatásával létrehozott közúti összekötő út: 2011. november 24-én átadásra került jelenleg folyamatban van egy állandó közös munkacsoport – Vegyes bizottság – létrehozatala az Ásotthalom- Bački Vinograd (Királyhalom) közötti határátkelőhely kiépítésének és megnyitásának előkészítésére cél: forgalomba helyezésének feltételei 2012. december 31-ig megvalósuljanak  

Köszönöm megtisztelő figyelmüket! Dr. Billo Kármen osztályvezető Cím: 1055 Budapest Kálmán I. utca 2. E-mail: karmen.billo@ngm.gov.hu Tel: +36-1-472-8583