Város és sport innovatív együttműködésének lehetőségei Köszöntés Bemutatkozás, Kutatási területem, témáim a sportgazdaságtani kutatások kevéssé feltárt, ugyanakkor talán legmeghatározóbb területe az önkormányzatok, a városok sportgazdálkodása, sportrendszereinek elemzése. Kiemelt figyelemmel az utóbbi évek sportban sikeres nagyvárosaira. Még a bemutatkozáshoz tartozik, de a címet is magyarázza, hogy Magyar STT Sportinnovációs szakbizottságának tagjaként kutatótársaimmal próbáljuk bevezetni és erősíteni a sport egy új felfogását, a sport innovációs funkciójának megfogalmazását, a sport innovációs eszközként való megjelenítést a társadalom, illetve a finanszírozók felé. Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr 1

Budapest 0,2- 0,4 % „Sportvárosok” 1,5-2,2 % A magyar sport területi folyamatai és a sportfinanszírozás térbeli változása 1990 –ig az „ágazati sportban” fővárosi hegemónia Budapest vs. vidék 1. Kp.-i politikai funkció gyengül - átalakul (1985 -) 2. Központi, minisztériumi finanszírozás csökkenése, 3. Közigazgatási decentralizáció, (ingatlanvesztés, megszűnések: Hajdu 2000, 2001) A vidéki bázisvállalati finanszírozás átalakul önkormányzati finanszírozássá (lokális faktorok: - politikai, - lokálpatriotizmus, - sportági tradíció) A sporteredményesség térbeli átrendeződése, vidéki „sportvárosok” kialakulása Elméleti felvezetésként néhány gondolat a magyar sport utóbbi 2-3 évtized lezajlott térbeli változásairól. Gondolom az itt jelenlévők számára jól ismert, a rendszerváltozás előtti ún. ágazati sport főváros centrikussága a fővárosi klubok eredményességi hegemóniája. A rendszerváltozástól , vagy már kicsit korábban ez a hegemónia megtört. A közigazgatás decentralizációjában, a sport is az önigazgatás az önkormányzás szabadságában találta magát, ami azonban a kp. –i minisztériumi finanszírozás leépülését és ezzel a fővárosi sikerklubok eredményességének visszaesését is hozta. A fővárosi kerületek nem lettek új gazdái a sportnak. A 90 es évek jól ismert sportingatlanvesztési folyamatai és az egyesületi megszűnések is leginkább a fővárosi sportot sújtották. Vidéken a szocialista nagyvállalati sport ugyan szintén felbomlott, de a városok önkormányzatai nagyrészt átvállalták, kvázi megmentették a vidéki sportot és mára az európai gyakorlattól nem különösebben eltérő módon a sport legjelentősebb pénzügyi partnerei. Az, hogy ez milyen pénzügyi szerepvállalást jelent, kutatásaimból hoztam példát…. BP SPORTFŐÖSSZEGE Budapest 0,2- 0,4 % „Sportvárosok” 1,5-2,2 % Győr – Sopron megye 1985 – 1990 350 - 370 mill. Ft/év ►► Ft=2011 Győr 2008 – 2011 400 - 420 mill. Ft/év Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr 2

Az önkormányzatok szerepei Önkormányzati szerepmodellek Művezetői v. szovjet modell (direkt) ideológiai Győzelem v. Szibéria! Segítő – éjjeli őr (civil ügy, indirekt, pl. adókedvezmények, USA) Mecénás (külső civil szervezeteken keresztül, EU) Menedzser –vállalkozói Osborne - Gaebler modell (10) 1994 Chartrand-McCaughey (1989); Kozma (2005) 1990. évi LXV. tv. 8.§ Miért lehet fontos a városok számára a sport támogatása. Egyrészt mert feladatuk az 1990-es önk-i tv szerint. Bár a tv megengedően ún. fakultatív feladatok közé sorolja, a sportot. Törvényi kötelezettség hiányában melyek az önkormányzati szerepidentitás lehetséges változatai, modelljei. A Két szélső helyzet művezetői és segítő szerep, 2.Egyfajta köztes szerepvállalásnak nevezhető a …. Pl. Debrecen, Szombathely, Fehérvár Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

Szervezeti eljárások elemzése Tartalomelemzés Sportkoncepciók (2000. CXLV. tv. 59. és 61.§, 2004. I. tv. 55.§) Sportrendeletek (pl. Győr 10/2008. (IV.01.) 1%) Egyéb: IVS; Gazd. Fejl. Strat.; Turizmus Strat. Stratégiaelemzés Szervezeti eljárások elemzése Monitoring rendszerek A kutatásomat az itt felvázol 3 szakaszra osztottam, most az elsőt, a sportfejlesztési tervek elemzését mutatom be. Tartalomelemzés módszerével vizsgáltam a sportfejlesztések tervezési szakaszát a sportdokumentumokon (sportkoncepciókon) keresztül érintve a cselekvéseket is konkretizáló sportrendeleteket, illetve érintve az egyéb város és gazdaság fejlesztési dokumentumokat is. Itt a sportra vonatkozó kapcsolódási pontokat kerestem… az eltérő céllal készült dokumentumok között. Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

A kutatás felépítése I. ? Közsport Befolyásolja – e a sporteredményességet? Mi az eredményesség? Siker (duális tartalom: András 2003) Innováció Lokális expanzió Fenntarthatóság: 1. Ingatlanfejlesztés, üzemeltetés Sportrendezvények 2. Élősport Sportszevezetek Befolyásolja –e az eredményességet a tervek kidolgozottsága, szakszerű elkészítése? Minden projektre igaz, hogy a későbbi eredményesség függ a tervezés minőségétől. Ehhez azonban eredményesség fogalmát újszerűen sportgazdaságtani szempontból vettem vizsgálat alá. A siker duális tartalmát fogalmazta meg András, amely felfogásban a sportszakmai és gazdasági siker együttesen fejezik ki az eredményességet. Csak a fenntartható gazdaságos működés jelentheti a sport innovációs eszközként való értelmezését a városok számára, az önkormányzati sportgazdálkodás kiemelt területein, így rendre: infrastruktúra……. Szintén további kiegészítést tettem a siker megfogalmazásában sportszakmai területen is. Nem fogadható el kizárólag az élsport sikeressége. Az eredményességi elvárást a sportaktivitási bázis lokális szélesítésében határoztam meg, ….hiszen mindkét eredményességi aspektusban elvárás volt a fenntarthatóság vizsgálata, mivel elsősorban ezzel tartalommal kapcsolódhat a sport önmaga innovációs funkciójához. Élsport Közsport Közsport Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

II. Mintavárosok: „Sportvárosok” „Látványsport” sikeresség (2007-2011) sportág Önkormányzati szerep 2011-ben Debrecen labdarúgás Tulajdonos 25,2% Veszprém férfi kézilabda Támogató Győr női kézilabda Szeged férfi kézilabda Pécs női kosárlabda 49% Sopron női kosárlabda 43% A kiválasztás döntő szempontja a látvány sportokban elért sikeresség volt, ez alapján választottam ki az elemzési egységeket. Miért a látványsportok.? Maga a definíció adja a választ, amely azt az elvárást jelenti, hogy a gazdasági önállósulás a piaci működés akár már a jelenben megvalósuljon. Ez alapján a megjelenített városok kerület a mintába. Ezek a városok a vizsgált időszakban 2007-2011-ig a középtávú tervezésnek, tehát a sportkoncepciókhoz illeszkedő intervallumban, tartósan nemzetközi sikereket mutattak fel a látványsportágakban. Itt utalnék vissza az önkormányzati szerepidentitás modelljeire és látható, hogy a mecénás és a vállalkozói modell is megtalálható a mintavárosok esetében. Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

III. 10/50 Rendelkeznek-e az önkormányzatok a sporttörvényben előírt sportkoncepcióval? Elérhetőek-e, nyilvánosak-e a dokumentumok a helyi lakosság számára? Illeszkedik-e, hivatkozik-e az önkormányzatok sportfejlesztési stratégiája a magasabb szintű nemzeti, vagy nemzetközi stratégiákhoz? Nemzeti Sportstratégia 2007-2020 Európai Sport Charta 2001 (EUSC) Fehér Könyv a Sportról 2007 (EU Bizottság) Kapcsolódnak-e a sportdokumentumokban megfogalmazott cselekvési programok a városok egyéb gazdasági- társadalmi fejlesztési programjaihoz? Hogyan értelmezik a városok a sport szerepét, funkcióit és mit jelölnek meg kiemelt projekt célként? Tervez-e a dokumentum visszacsatolást, ad-e módot részeredmények értékelésére és az időközbeni módosításokra, változtatásra? Milyen hasonlóságok és eltérések azonosíthatóak a városok között? Köthetőek-e ezek a sport kulturális, tradicionális, vagy egyéb környezeti feltételeinek jelenlétéhez, illetve hiányához? A kategóriák megfogalmazásához a kutatási fő kérdést tovább bontottam, amelyre részletesen most nem térnék ki, az eredményeknél, a következtetések tárgyalásánál lesz módom a részletezésre hasonlóan a hipotézis tesztelő eljárásokhoz. 10 kategóriában, 50 vizsgálati tényezőn keresztül jártam el az elemzés során. Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

IV. Értékelés ’+’ vagy ’–’ amennyiben a kérdés eldöntendő (pl. létezik, vagy nem létezik a kérdéses dokumentum). Az értékelésben a ’+’ minősítés 1 pont a ‘-’ minősítés 0 pont Az egyes tényezőkben 0 - 3 pont, amennyiben a dokumentumban a vizsgált dimenzó tartalma: - teljesen hiányzott 0 pont - említésre került, de nem kielégítően 1 ″ - kevésbé kielégítően jelent meg 2 ″ - kielégítően megfogalmazódott 3 ″ Néhány mondat az értékelésről A kategóriákon belül a tételek értékelésére a megjelenített eljárást alakítottam ki. 0 - 3 pontoztam az egyes tényezők, dimenziók tartalmi kifejtését. Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

EREDMÉNYEK I. Horizontális értékeléssel lehetőségem nyílt az egyes dimenziókban a teljes mintára összegzően, valamint részletező értékelésre a városokra külön – külön vonatkozóan is. Vertikálisan pedig az egyes városokat, ahogy az sportban megszokott és talán elvárt ranglista felállítására is alkalmas rendszerbe lehetett rendezni. Ezzel a módszerrel a dokumentumoknak formai és manifeszt tartalmi minősítése vált elvégezhetővé. Pl. a 27. összetevő: gazdasági funkció 38. tényező: infrastrukturális fejlesztés Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

EREDMÉNYEK II. A sport „lokális expanziója” A „sportinnováció” _ X=11 Ragaszkodva kitűzött célomhoz Két fő csoporba, két fő tengelyre rendeztem a vonatkozó tényezőket. Az 1-es „ a sport lokális expanzió” főcsoport és A 2-es „ a sport mint innovációs eszköz” főcsoport lett. Példaként a felírt sorszámok az egyes dimenziók sorszámai. Az első főcsoporthoz soroltan pl. 8…. Tételeket átlagolva A másodikhoz a 7 …. Tételeket. Az átlagszámítás is szemléletesen mutatja, hogy a sportról mint innovációs eszközről való gondolkodás a fejlesztési tervekben való megjelenítés alapján még csak egyfajta kezdeti szakaszakén ékelhető. _ X=4 Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

Pozicionálás A vertikális értékelés elvégezése ad szemléletesebb képet. Az itt bemutatott pozíciókban helyezhettem el a városokat. Látható hogy Veszprém tervei alapján és természetesen ha cselekvéseiben következetes egy optimálisnak nevezhető pozícióba került, talán Győr és Sopron előtt. Az ellen pólus: Pécs. újszerű, a többi városétól elkülönülő fejlesztési stratégiájának irányvonala az élsport eddigi magas arányú támogatásának csökkentése. Törekvése elsősorban a lakossági szabadidősport széles tömegét elérő finanszírozási koncepciót jelenti. Nem volt világos azonban, hogy miképpen integrálódhat a város fejlesztési stratégiájába a 2004-ben készített sportkoncepció. Ennek eléréséhez mindenképpen szükséges egy új tervezési dokumentum elkészítése is. A jelenlegi dokumentumban , amely 2009-ig volt érvényben ugyanis nem tisztázott az élsport gazdasági önállósulását feltételező jelenkori szerepe a város innovációs, foglalkoztatási és a versenyképességi stratégiájában. Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

Következtetések 2. szakasz A helyzetelemzések nélkülözik az adatokra támaszkodó értékelést. A sport innovációs eszközként kielégítően nem jelenik meg. A projekttervek nélkülözik a forrás és költség hozzárendelést, így azok nem programszerűek, kidolgozatlanok. Pécs kivételével világos, időtávra vonatkozó fejlesztési prioritásokat nem jelölt meg egyik dokumentum sem. Gyakran hivatkozott önkormányzati sportkiadás nagysága értelmezhetetlen, nem összehasonlítható, az élősport támogatás nem különül el a sportigazgatás és az intézmények fenntartási költségeitől. A sportkoncepciók nem keresnek kapcsolódást más fejlesztési stratégiákhoz. A városok sporteredményessége a fejlesztési dokumentumok kidolgozottságával nincs kapcsolatban. 2. szakasz A direkt pénzügyi támogatás gyakorlata Végül a következtetések közül néhány Összességében a tervek célrendszere alapján elmondható, hogy A sport innovációs funkciója csak nyomokban jelenik meg a tervekben, a kapcsolódási pontok nem ismertek. A sportsikeresség célrendszerében pedig a sportaktivitási bázis szélesítésének megjelenítése, kifejezése a jelenben egyfajta kezdeti szakaszként értéklehető. További részletesebb értékelésről csak néhány példa: Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr

Köszönöm a figyelmet! 1. Sport és innováció: Magyarországi „sportvárosok” sportstratégiájának összehasonlító elemzése és kapcsolódási pontjai a városfejlesztéssel, Comitatus 2012. XXII/208, 61-75.o. 2. Magyarországi „sportvárosok” sportfinanszírozási rendszereinek összehasonlító elemzése, E-conom 2012/1 Előadó: Gyömörei Tamás SZE-Győr 13