ÉLETTAN-ANATÓMIA

Az idegrendszer A neuron: Felépítése: - neurocyta (idegsejt) - dendrit (plazmanyúlvány) - axon (tengelyfonal) - telodendrion (végfácska) Csoportosítása Működése

Az idegrendszer felosztása A gerincvelő (medulla spinalis): Szerkezete Működése: - reflexközpont - ingerület szállítása - reflextevékenység: Gerincvelői reflexek: - saját v. proprioceptív reflexek - külső v. exteroceptív reflexek - vegetatív reflexek

Az agyvelő (encephalon) Az agyvelő részei: Nyúltvelő (medulla oblongata): · Gerincvelő közvetlen folytatása, agytörzs része · Kb. 3 cm hosszú · Hátsó részén (fossa rhomboidea): IV. agykamra alapja, az agytörzs és a kisagy között · Kisaggyal összeköttetésben van, az alsó kisagykaron keresztül

Nyúltvelő Életfontosságú központok helye: Vasomotor-központ (keringés) Légzőközpont Hányás-, köhögés-, nyelésközpont IX., X., XI., XII. agyidegmagok helye felszálló és leszálló pályák helye Piramis-pálya 85%-a a nyúltvelő alsó részén kereszteződik extrapiramidális mozgatóközpontok

Híd (pons) A nyúltvelő fölött helyezkedik el Szintén agytörzsi rész. Kb. 3 cm hosszú. A kisaggyal a középső kisagykaron keresztül van összeköttetésben. Fontos területei: Légzőközpont összehangoló része Extrapiramidális mozgatóközpontok VI., VII., VIII. agyidegek magjai Átfutó pályák (fel- és leszállók) Hátsó részén: fossa rhomboidea

IV. Agykamra (ventriculus quartus) A fossa rhomboidea területén van: nyúltvelő, híd – kisagy között Alsó határa: alsó kisagykarok Felső határa: felső kisagykarok Páratlan agykamra Összeköttetései: III. agykamrával az aqueductus cerebri Sylvii-n keresztül Agyburkok közti térrel is hátsó és oldalfali nyílásokkal Feladata: az agykamrákban termelődik a liquor a plexus chorioideus (érgomolyag)-szerű hálózatban

Kisagy (cerebellum) Két féltekéből áll, köztük vermis : féreg Állománya: tekervények és barázdák Kívül szürkeállomány Belül fehérállomány Agytörzsi részekkel kisagykarokon keresztül érintkezik (nyúltvelő, híd, középagy) Belül: kisagyi magvak Kéreg többrétegű, benne különböző sejttípusok vannak: - Kosársejtek - Purkinje-sejtek dendritjei - Szemcsesejtek

Kisagy (cerebellum) Feladata: Mozgáskoordináció pl. járás, futás kiegészítő mozgásai (pl. kézmozgások) Egyensúlyozás központja Extrapiramidális mozgásközpontok vannak itt, pl. a fogazott mag

Középagy (mesencephalon) Közvetlenül a híd fölött van Hátsó felszínén 4 db ikertest van A felső kisagykarok révén kapcsolódik a kisagyhoz Belsejében fut a Sylvius-csatorna Részei: Tectum (itt van a 4 db ikertest) Tegmentum: főleg érzőpályák, extrapiramidális központ. Területén érzőpályák, itt van a nucleus ruber. Basis: területén mozgatópályák haladnak át Substantia nigra: a tegmentumot és a basist választja el egymástól. Extrapiramidális központ.

Középagy (mesencephalon) Funkciói: Fontos extrapiramidális mozgatóközpontok (nucleus ruber és substancia nigra) III. és IV. agyidegek magjai Afferens és efferens pályák A nyúltvelő, a híd és a középagy az alsó agytörzset alkotja, mely területén végighúzódik a formatio retikularis.

Formatio reticularis Hálózatos állomány. Az egész agytörzset behálózza. Funkciói: Testtartási reflexek helye Alvás-ébrenlét szabályozó központja Tudatállapot szabályozó központja Fel- és leszálló pályák helye Vasomotoros központ Légzőközpont

Köztiagy (diencephalon) Részei: Thalamus: páros szerv a III. agykamra falának határolásában vesz részt kéreg alatti érzőközpont: minden érző pálya áthalad rajta, és át is kapcsolódik. (az ingerület erősségét képes befolyásolni) Thalamus-magvak: egy részük extrapiramidális szerepű Összeköttetései: hypothalamusszal, limbikus rendszerrel

Köztiagy (diencephalon) 2. Hypothalamus: A két thalamus alatt elhelyezkedő páratlan agyi terület hipofízisnyélen keresztül összeköttetésben van a thalamusszal. III. agykamra falának egy részét alkotja Vegetatív központ: Éhség- és jóllakottságérzet Hőszabályozás

Hypothalamus Kissejtes magcsoportok: Hormonszerű anyagokat termelnek: releasing-faktorok (serkentő) A portális keringés révén jutnak az agyalapi mirigy elülső lebenyébe. Nagysejtes magcsoportok: Valódi hormonok termelődnek: ADH oxytocin A hipofizisnyélen keresztül szállítódnak, a hipofízis hátsó lebenyében tárolódnak

III. agykamra (ventriculus tertius) Köztiagy területén belül van. Határolásában részt vesz a thalamus, hypothalamus, a kérges test, a boltozat, és az elülső ereszték Páratlan kamra Itt is van plexus (érgomolyag), agyvíztermelés is Összeköttetései: IV. agykamrával a Sylvius csatornán keresztül Oldalkamrákkal: foramen interventriculare Monroi

Féltekeagy (telencephalon) Két féltekéből áll az agy. Tekervényei: gyrusok Barázdái: sulcusok A féltekéken lebenyeket különítünk el, melyekben fontos központok vannak. Koponyacsontoknak megfelelően helyezkednek el.

Homloklebeny (lobus frontalis) Hátsó határa jellegzetes terület sulcus centralis. Előtte: gyrus precentralis. Innen indul a piramis-pálya, ez az akaratlagos mozgatóközpont. Jellegzetessége a somatotópiás lokalizáció, azaz a finom mozgást végző területeknek nagyobb terület felel meg, mint a kevesebb mozgást végzőknek. Intelligencia, magatartásszabályozás központja Beszéd mozgatóközpontja (Broca-féle area) Fájdalom tudatosulási központja Tekintő központ: akaratlagos szemmozgás központja Mélyebb területei a gyrus cinguli, mely a limbikus idegrendszer része

Falilebeny (lobus parietalis) A homloklebenytől a Sulcus centralis, míg a nyakszirtlebenytől a sulcus parietooccipitalis választja el Mögötte: gyrus postcentralis: kérgi érzőmező. Ide futnak be az érzőidegek. Ez is somatotóp lokalizációjú. Itt van az olvasóközpont (az írás emlékképeit őrzi.)

Nyakszirtlebeny (lobus occipitalis): A fali lebenytől a sulcus parietoccipitalis választja el Látóközpont helye A látási emlékképet is raktározza Halántéklebeny (lobus temporalis): Hallóközpont helye Szenzoros beszédmező helye, a beszéd megértési központja

Az agykéreg (cortex cerebri) Néhány mm vastag, idegsejtekből álló szürkeállomány 10 milliárd sejtje 6 rétegben helyezkedik el (piramissejtek, szemcsesejtek) A sejtek között vízszintesen és függőlegesen is nagyszámú összeköttetés található A függőleges összeköttetések a meghatározóbbak, így az általuk alkotott hatrétegű hengerek az agykéreg működési egységei

Fehérállomány Idegrostok alkotják Benne idegsejtekből álló, ún. törzsdúcok (szürke magvak) találhatók : Farkos mag: oldalkamra határolása Lencsemag: belső oldalán a capsula interna található, mely területén fontos pályák haladnak át (piramis-, érző-, látó-, hallópálya) Mandula alakú mag: limbikus rendszer része

A nagyagy összeköttetései Comisszurális rendszerek (két félteke közötti összeköttetések): Kérges test (corpus callosum): Részt vesz a III. agykamra és az oldalkamrák határolásában. Rostjai az agykéregben végződnek. Elülső ereszték (comissura anterior): a kétoldali temporális lebenyt köti össze, itt található a szaglás központja Boltozat (fornix): limbikus rendszerhez tartozik Asszociációs pályák (féltekén belüli összeköttetések): Rövid és hosszú asszociációs pályák

Oldalkamrák (ventriculus lateralis) Páros kamrák, a legnagyobbak a kamrák között Részei: - Elülső szarv - Központi rész - Hátsó szarv - Alsó szarv A III. agykamrával kapcsolódik A hátsó szarvnál lévő hippocampus a limbikus rendszer fontos része Benne agyvizet termelő plexus chorioideus található

Mozgató pályarendszerek Piramis pályarendszer: Akaratlagos mozgásokat irányítja Többször átkapcsolódik, míg az izmokhoz juttatja az ingerületet: Gyrus precentalis→capsula interna→agytörzs mozgató magvak → pl. szemmozgatás, nyelv mozgatása Nyúltvelő→gerincvelő→izmok

Extrapyramidális pályarendszer Akaratunktól független működésű, a törzsdúcok biztosítják a feladatait: Járás és futás kiegészítő mozgásait Mimikai arcizmok mozgásainak egy részét Védekező, elhárító, támadó mozgásokat Afferens pályák→extrapiramidális mozgatóközpontok →efferens pályák→gerincvelő→izmok

Érző pályarendszerek Gnosztikus érzések: Vitális érzések: Helyzetérzés Ízületérzés Tapintás Elektromos érzés Vibrációs érzés Vitális érzések: Hőérzés Fájdalomérzés

Limbikus rendszer Szerepet játszik az ösztönök, a közérzet és a hangulat kialakításában, részt vesz a hormonális és a nemi működések magasabb rendű szabályozásában. A rendszer részei: Formatio reticularis (alsó agytörzs) Gyrus cinguli (homloklebeny) Corpus mamillare (hypothalamus) Thalamus egyes magvai Nucleus amygdalae (törzsdúc) Hippocampus (oldalkamra hátsó szarvánál) Fornix (boltozat)

Agyhártya Kívül: kemény agyhártya (dura mater), mely kettőzetét sinusoknak nevezzük, bennük vénás vér kering. Belül: lágy agyhártya (leptomeninx). Két lemeze van: A külső arachnoidea, mely az agy- és gerincvelőt lazán veszi körül, míg A belső lemez a pia mater hozzátapad a felszínükhöz. A két lemez közötti résben agyvíz kering.

Agyvíz (liquor cerebrospinalis) Az agykamrákban lévő plexus chorioideus termeli a vérből Fehérjét, cukrot és kevés vérsejtet tartalmaz Mennyisége 120-200 ml Miután az agykamrákban megtermelődik, körüláramlik az agy- és a gerincvelőn, majd a sinusok vénás vérébe szívódik vissza. Jelentősége: Véd a mechanikai hatásoktól Állandó hőmérsékletet biztosít Táplálja az idegsejteket

Az agyvelő és gerincvelő vérellátása Arteria vertebralis az a. subclavia ága, a foramen magnumon keresztül lép be az agyba Arteria carotis interna a carotiscsatornán lép be az agyba A két nagy artériás rendszer között fontos anasztomózis található. A vénás vér a sinusokba ömlik, ahonnan legvégül a vena cava superior rendszerbe jut. A gerincvelő főleg az a. vertebralisból kapja a vérellátását.

A reflexívek vázlata a a gerincvelő metszetén

A gerincvelő elhelyezkedése  

Egyszerű (két neuronos) reflexív vázlata (patella reflex)

Három neuronos reflexív vázlata (fájdalomérző reflex)  

A fontosabb kérgi központok a nagyagy külső felszínén  

A testrészek képviselete az agykéreg mozgató központjaiban

A testrészek képviselete az agykéreg érző központjaiban  

Az agyidegek kilépése

A vegetatív idegrendszer vázlatos felépülése (Teljes vonallal: paraszimpatikus idegrendszer, szaggatott vonallal: szimpatikus idegrendszer )