Hatvani forgalomszervezést megalapozó vizsgálatok és következtetések Márkus Miklós OPAKFI Zajvédelmi Szeminárium 2007 Sopron

Hatvan  a megye harmadik legnagyobb települése  központi szerepet tölt be négy megye határán  az elmúlt évszázadban a tízszeresére növekedett  lakóövezeteit az M3-as autópálya és több főút zaja érinti  országos közutak a belterületen  3. számú és 21. számú elsőrendű főút  32. számú másodrendű főút  számú versegi összekötőút  számú selypi összekötőút  számú boldogi bekötőút  számú turai összekötőút  két összekötő út a belterületen kívül  számú kerekharaszti és számú atkári összekötőút

Feladat  a város környezetében jelentős mennyiségű ipari beruházás valósult meg  megnövekedett a város belterületén a nehéz-tehergépjármű forgalom  20/1984 (XII. 21.) KM rendelet az utak forgalomszabályozásáról  a település lakókörnyezetének védelme érdekében a közút kezelője a 7,5 tonna megengedett össztömeget meghaladó tehergépkocsik behajtását korlátozhatja  ha a települési önkormányzat kezdeményezi  és rendelkezésre áll a település elkerülését lehetővé tévő útszakasz  és a zaj- és rezgésterhelés az emberi egészségre és környezetre ártalmas  felkérték a FONOR Kft-t a vizsgálatok elvégzésére

Vizsgálatok módszere  környezeti zaj-, és rezgésterhelés vizsgálata  MSZ ISO 1996:1995 szabványsorozat Akusztika. A környezeti zaj leírása és mérése  MSZ :1998 szabvány A környezeti zaj vizsgálata és értékelése  MSZ :1992 szabvány A közlekedési zaj mérése. Közúti zaj  MSZ :1998 szabvány Rezgésmérés. Az emberre ható környezeti rezgések vizsgálata  forgalmi felülvizsgálat és a környezeti zajterhelés számítása  ÚT :2000 útügyi műszaki előírás Közúti közlekedési zaj számítása  ÚT :2004 útügyi műszaki előírás Országos közutak keresztmetszeti forgalmának meghatározása

Vizsgálatok módszere  a „fantasztikus ötlet”  vizsgálatok a forgalmi csomópontokban is  a közlekedési csomópontokban találkozó főutak forgalma összeadódik  a környezeti zajterhelés várhatóan nagyobb lesz  a csomópontban felmérhető egyszerre több közút forgalmi állapota is  költséghatékony megoldás  a vizsgálat útszakaszok és forgalmi csomópontok  M1.a 3-as és 21-es elsőrendű főút csomópontjában  M2.a 21-es főút és a 2111-es versegi összekötőút csomópontjában  M3-4.a 3-as főút és a 32-es másodrendű főút csomópontjában  M5.a számú selypi összekötőút  M6.a számú boldogi bekötőút  M7.a 3-as főút és a 3104-es turai összekötőút csomópontjában

Vizsgálatok módszere  vizsgálatok május 16. és július 11. között  közúti és környezeti tényezők alapján meghatározott 24 napon keresztül  hosszú idejű vizsgálatok mintavételezéses módszerrel  a mérésekkel párhuzamosan forgalomszámlálás  a mérési időszakok alatt folyamatosan  a forgalmi irányok és a járműkategóriák megkülönböztetésével  adatok feldolgozása és elemzése  vizsgálati eredmények  forgalomszámlálási adatok  mértékadó éves átlagos napi forgalmi adatok  a vizsgálatok eredménye  közúti közlekedésből származó egyenértékű A-hangnyomásszint  a főúti korlátozás bevezetése után várható zajállapot

Nappali vizsgálati eredmények A mérési pontJK1JK2JK3L AM,kö (dB)L TH (dB)T (dB)Értékelés M1 3-as út / 21-es út NFM M2 21-es út / 2111-es összekötőút NFM M3 3-as út / 32-es út NFM M4 3-as út / 32-es út MF M es selypi összekötőút NFM M es boldogi bekötőút MF M7 3-as út / 3104-es összekötőút NFM

Éjszakai vizsgálati eredmények Mérési pontJK1JK2JK3L AM,kö (dB)L TH (dB)T (dB)Értékelés M1 3-as út / 21-es út NFM M2 21-es út / 2111-es összekötőút NFM M3 3-as út / 32-es út NFM M4 3-as út / 32-es út NFM M es selypi összekötőút NFM M es boldogi bekötőút MF M7 3-as út / 3104-es összekötőút NFM

Zajterhelés a napszakokban

Forgalom a napszakokban

Az M1 pont átlagos forgalma

Forgalmi csomópont modell  indokolt lehet a tervezett főúti korlátozás bevezetése  ha jelentős szerepe van a nehéz-tehergépjármű forgalomnak  ehhez meg kell határozni a főúti korlátozás hatását  az ÚT :2000 lehetővé teszi a csomópontok modellezését  a kereszteződést egy adott számítási útszakaszra vonatkozóan két egymást követő útszakasszal kell figyelembe venni  az adott megítélési pont zajterhelését egynél több ilyen számítási útszakasz is meghatározhatja  a csomópontok számítása felvetett bizonyos kérdéseket…  az M1 jelű vizsgálati helyszín modellezése  három eltérő bonyolultságú szoftveres zajmodell (Muntag András)  papíron két különböző bonyolultságú modell  szabvány szerinti és leegyszerűsített modellezés eltéréseinek vizsgálata

Forgalmi csomópont modell  durva szoftveres csomópont modell: 62,4 dB  nyomvonalas szoftveres csomópont modell: 64,7 dB  több sávos szoftveres csomópont modell: 67,0 dB  durva szabvány szerinti becslés: 67,4 dB  pontos szabvány szerinti számítás: 68,4 dB  mérési eredmény: 68,1 dB  a számítás célja nem a zajterhelés pontos meghatározása  hanem a JK3 „kivonása” után várható zajcsökkenés mértéke  ez a forrásra vonatkozó paraméter és nem terjedési tényező  különbségek a felbontás összetettségében és a távolságokban  az egyes hibák összegződnek és néha „kioltják egymást”

Harmonoise és Imagine  2002/49/EK európai direktíva  stratégiai zajtérképek harmonizált számítási módszerekkel  új számítási módszerek kidolgozása vált szükségessé  Harmonoise projekt  Harmonized, Accurate and Reliable Methods for the European Directive On the Assessment and Management of Environmental NOISE  zajforrások modellezése (WP1.1)  a referencia terjedési modell (WP2)  a források és a terjedés leírása szigorúan szétválasztásra került  a forrásmodell pontosabb és a terjedési modell forrás-független  közúti és vasúti zaj egyazon terjedési modellel számítható  Imagine projekt  kiegészítő útmutatók, irányelvek és tanulmányok  2012-től már az új számítási módszerek alkalmazása

Harmonoise modell Zajforrás jármű típus működési kondíciók útburkolat típus Terjedés távolság levegő abszorpciós hatása talajhatás szél gradiens hőmérsékleti gradiens hangárnyékolás Zajterhelés L den hosszú távú becslés átlagolt adat

Mértékadó és mért adatok  mértékadó forgalmi adatok  Magyar Közút Állami Közútkezelő Fejlesztő Műszaki és Információs Kht.  Az országos közutak évre vonatkozó keresztmetszeti forgalma  a mértékadó forgalmi helyzethez tartozó zajállapot számítása  össze kellett vetni a mért és mértékadó forgalmi adatokat  a számlálóállomáson rögzített adat nem mért, hanem felszorzott  megváltozik-e ezáltal a JK3 aránya a közúti forgalomban?  a JK2 és JK3 mértékadó forgalmi adatok 2-3-szor nagyobbak!  a mértékadó és mért adatok közötti eltérés mintegy 14 %  ha a mértékadó adatokat megbízhatónak fogadjuk el, a közúti forgalomban részt vevő nehéz-tehergépjárművek aránya éves viszonylatban minden útszakaszra vonatkozóan jelentős mértékben megváltozik!

Mértékadó és mért adatok MÉRTMÉRTÉKADÓ Mérési pont JK1JK2JK3ÁllomásHatárszelvényekJK1JK2JK3 M M M Mérési pontÁllomásJK1JK2JK3Szórás M ,12-2,44-1,900,23 M ,03-3,17-0,860,11 M410220,13-2,43-3,050,09 A mért és mértékadó forgalmi adatok összevetése A mértékadó forgalom megbízhatóságának elemzése

Főúti korlátozás várható hatása Mérési pont NAPPALÉJJEL L AM (dB)ΔL A (dB)L AM (dB)ΔL A (dB) JK3 nélkülZajcsökkenésJK3 nélkülZajcsökkenés M166,12,158,83,2 M266,12,558,93,8 M364,62,257,33,5 M463,21,755,92,7 M563,61,056,61,7 M656,21,849,52,2 M766,91,459,62,3 A forgalomkorlátozással elérhető zajcsökkenés

Főúti korlátozás várható hatása  a kb. 3 dB(A) zajcsökkenés közel a forgalom megfelezését jelenti  ez a különbség az ott lakóknak nem igazán észrevehető  megfelelő előkészítés nélkül a zajcsökkenés nem észrevehető  a határérték feletti zajterhelés sem szűntethető meg  mérsékelhető a túllépés és a veszélyes mértékű terhelés  a nehéz-tehergépjárművek hiányának pszichikai hatása jelentős  a lakossági panaszok többségében nem a zajártalommal kapcsolatosak  más módon kötődtek a nehéz-tehergépjárművek jelenlétéhez  elmegy a TV adás, leárnyékolják az ablakot / kertet  stroboszkóp-hatása van az elhaladásoknak  a szokásos pohárzörgés a kredencben

Főúti korlátozás várható hatása  a városba beirányuló, illetve azt elhagyó forgalom mintegy a harmad része annak, ami a városon belül közlekedik  3-as út forgalma az alábbiak szerint alakul  kb gépjármű halad át nappal a város nyugati határán  kb gépjármű halad át a központban a 21-es út kereszteződésénél  kb gépjármű halad át a város keleti határán  a tehergépjármű forgalomhoz kötődő, a lakosságtól, illetve a környező ipari létesítményektől gyűjtött információk  a JK3 teljes megszűntetése nem tükrözi a várható eredményt  csak akkor legfeljebb, ha a városvezetés hajlandó lenne komolyabban belenyúlni a városon belüli forgalomba  bár zajvédelmi szempontból nem jelentős az eredmény, de a pszichikai hatás számottevő

Köszönöm a figyelmet! Márkus Miklós