Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
E85 Szűcs Dániel 11.A.
Advertisements

Légkör Tározott mennyiség (GT) Változás (GT/év)
Fenyők, ciprusok, pikkelyfa
Szláv lakáskultúra.
A tájfutás elméleti alapjai
A mamutfenyők A kaliforniai Redwood Nemzeti Park csodálatos élővilága és magyar vonatkozásai.
Ancient Babylon MUSIC : BONNY M – RIVERS OF BABYLON.
Északi-középhegység Elsősorban harmadidőszaki vulkáni kőzetek: andezit, andezittufa, riolt, riolittufa Középidei üledékek: Cserhát egyes részei, Bükk,
NEM MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOK
3. lépés: Fenomenológiai elemzés
Folyók, Hol-tenger és érdekességek
Régészet Szerényi Dóra
Csillagunk, a Nap.
Árvizek gyakorisága, erőssége, okozott kár (általános összefoglaló)
Kocsis Gáborné Lamberti Judit környezetismeret 4. osztály
Környezeti kárelhárítás
Földtani alapismeretek III.
Műszaki furnér gyártás
AVL fák.
DELFINEK.
Fukusimai atomerőmű-baleset
A magyar tudomány az Országgyűlés előtt Vizi E. Szilveszter a Magyar Tudományos Akadémia elnöke.
A Titanic első útjára indult a látóhatár fel és senki sem tudta előte, hogy sosem látják viszont.
Kultúra és kultúrák Az emberi kultúra mint evolúciós rejtvény.
ÁTKELÉS A VÖRÖS TENGEREN
Tihany.
Megújuló energiaforrások: Szélenergia
A HAZAI FÖLDGÁZKUTATÁS HELYZETE Dunagáz Szakmai Napok Dr. Magyari Dániel DOBOGÓKŐ 2008 ÁPRILIS.
Lamarck a fajok változnak a környezet hatására
A ben vizsgált módszerek felidézése Mázsa, K. Aszalós R. - Horváth F. - Bölöni J. Vácrátót,
A balatoni negyedidőszaki üledékek kutatási eredményei
A Szelim-barlang üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Géczi Glória ELTE TTK.
A Szelim-barlang (Tatabánya) üledéksorának vizsgálata és fejlődéstörténetének vázlata Bradák Balázs-Markó András (Kivonat) Dégen Zsolt 2006.
Adatok a Magyar-medence száraz-meleg klímájához a mogyoródi „sivatagi kéreg” alapján Kovács Nikolett
Szivacsok törzse.
A rómaiak nyomában.
Gyöngyös jellegzetességei
Mérnöki készségek 1. ELŐADÁS.
1095 Budapest, Mester u. 4. HUNGARY Érdemes-e szénhidrogént kutatni Magyarországon? - szénhidrogén-bányászati, vállalkozási szemszögből Dr. Tóth Tamás.
A víz 9. Nyelvi osztály/ fiúk csapata.
Kialakulása A Medve-barlang a triászkorú kristályos mészkőben képződött mintegy 200 millió évvel ezelőtt. A mészkőben a barlangon átszivárgó víz rengeteg cseppkőképződményt.
Rippl-Rónai Múzeum Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum.
Egyed alatti szerveződési szintek
Állandóság és változás környezetünkben
Újidő ( 65 millió évtől) Harmadidőszak ( 65 millió-2 millió) Paleocén Eocén Oligocén Miocén Pliocén Negyedidőszak ( 2 milliótól) Pleisztocén Holocén.
SZIMMETRIA és ASZIMMETRIA az EMBERI TESTBEN
Medve-barlang Nevét a barlangban épségben megtalált barlangi medve (Ursus spelaeus) csontvázról kapta.
ZERO CO2 | KÖZÖSSÉGI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAM
KIHÍVÁS A bemutatót készítette: kihivasottak_6: Zsámboki Csilla Tóth Judit Fári Anna.
Vértesi Erőmű átállítása szénről biomassza tüzelésűre
E 5. Együttműködések a humán szolgáltatásokban
A Latiméria.
Készítette: Oláh Péter meteorológus
Monoglacializmus A negyedidőszak-kutatás története speciális kollégium
Gábris Gyula-Mari László: A Zala-folyó lefejezése Földrajzi Értesítő LVI. Évf füzet, pp Készítette: Szabó Katalin
Gábris Gyula – Mari László: A Zala-folyó lefejezése
MOSZATOK.
Suvadásos formák a Tolnai-dombság löszös területein
Iszlám és migráció I. Kivándorlás és kisebbségi lét az iszlám szemszögéből Külügyi és Külgazdasági Intézet ELTE Bölcsészettudományi Kar – Arab Tanszék.
Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Dr. Mari László: Geomorfológiai megfigyelések a Szentendrei – szigeten Készítette:
Baranya István Bölcske polgármester
A talajok minőségét befolyásoló társadalmi folyamatok az Egyenlítőtől a sarkvidékekig. Esettanulmányok A litoszféra és a talaj, mint erőforrás és kockázat.
A mohák sokfélesége készítette: Dr. Papp Beáta Magyar Természettudományi Múzeum Kropog Erzsébet ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskola és.
Az Eötvös-inga Készítette: Virágh Máté 9. c EÖTVÖS LORÁND
Nyitvatermők törzse.
Fosszilis energiahordozók néhány magyarországi előfordulásai helye
Északi-középhegység.
SZÉN NANOSZERKEZETEK (FULLERÉNEK, SZÉN NANOCSÖVEK, GRAFÉN)
Talaj (litoszféra - pedoszféra )
Előadás másolata:

Mocsárciprusok a bükkábrányi lignitbányában

A fatörzsmaradványok a lignittelep fedőjéből -60 m-es mélységből kerültek elő.

Ősföldrajzi helyzet és kor A Pannon-tó északi peremének deltasíkságján kialakult hatalmas mocsarakban Kb. 8 millió évvel ezelőtt (késő-pannon)

Néhány példány közelről

A háttérben jól látszódnak a befoglaló (szürke homok) és a fedő (sárga folyóvízi homok) képződmények

Fontosabb tudnivalók a képződményről Az álló törzseket tartalmazó összlet közvetlenül a lignit fedőjében települt. A mocsarat és a fatörzseket hirtelen érkező szürke homok temethette be, folyásirányváltozás, tektonikai süllyedés vagy vihar, esetleg cunami következtében. (Üledékföldtani vizsgálatok folyamatban vannak.) A Bükkábrányban feltárt fák (15 db) mocsárciprusok (Taxodium sp.). A maradványok magassága 4-6 m, átmérője 1,5-3,5 m. A szürke homok fedőjében sárga folyóvízi homok települt, amelyben uszadékfa maradványok is láthatók

Megtartási állapot A sejtfalakat szilárdító cellulóz nagyrészt lebomlott, csak a lignin maradt meg. A leletegyüttes vízzel telítődve maradhatott fenn, a bezáró képződmény (szürke homok) eltávolítása után, a kiszáradás során a famaradványok erőteljesen repedeznek és vékony forgácsokra hullnak szét.

Száradás előtt a fából vizet lehetett sajtolni.

A száradás hatására napok alatt teljesen szétforgácsolódik a fa.

Tervek, lehetőségek, elképzelések a leletmentésre A leletek megmentése konzerválás nélkül a szétszáradás miatt lehetetlen. A leletmentést a Herman Ottó Múzeum koordinálja. (Az őslénytani, üledékföldtani kutatásokban a Magyar Természettudományi Múzeum, az ELTE Őslénytani Tanszéke és külföldi kutatóintézetek is közreműködnek.) A leletmentést a még teljesen fel nem tárt törzsmaradványok esetében vízzel telt medencében történő ideiglenes elhelyezéssel tervezik. A tartósabb konzerválás technológiájára a megfelelő megoldást, és az ehhez szükséges anyagi forrásokat a fagy beálltáig kell megtalálni. A megmentett leletek elhelyezésére a BNPI Ipolytarnóci Látogatóközpontjában kerülhet sor. A bányavállalkozó segítőkész, és megértő, de a termelést folytatnia kell!!!

A bánya a leletek miatt szünetelteti a termelést az „erdő” területén

A leletek jelentősége Fadarabok, egy-egy álló törzs korábban is előkerültek a Mátra- és a Bükkalja lignittelepeiből. Fosszilis erdők sem ritkák: világszerte sok korban képződtek, ezek faanyaga azonban többnyire elkovásodott. VILÁGRITKASÁG: NAGY MÉRETŰ FÁK, EREDETEI ANYAGUKBAN, EREDETI ÉLETHELYZETÜKBEN.