METALLOGRÁFIA (fémfizika) ÖTVÖZETEK TÍPUSAI.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Fe Fe C - 3 állapotábra - 2. Faller Antal, SOPRON.
Advertisements

Egyensúlyi állapotábrák
ötvözetek állapotábrája
ÖTVÖZETEK ÁLLAPOTÁBRÁI
Szétválasztási módszerek, alkalmazások
Hő- és Áramlástan I. - Kontinuumok mechanikája
1. Metallográfiai alapfogalmak
Fe Fe C - 3 állapotábra - 1. Faller Antal, SOPRON.
KOMPLEX CUKORRENDSZEREK
Név: Le-Dai Barbara Neptun-kód: IEDZ4U Tantárgy: Ásvány és kőzettan
Szilárdságnövelés lehetőségei
1. Termodinamikai alapfogalmak Mire kell? A mindennapi gyakorlatban előforduló jelenségek (például fázisátalakulások, olvadás, dermedés, párolgás) értelmezéséhez,
Szilárdságnövelés lehetőségei
A nyersvasgyártás betétanyagai:
A H N J B D F C E G S P Q M O C% T K S’ E’ C’ K’ F’ D’ L P’ δ
Ötvözetek szerkezete, annak termodinamikai háttere és hatása a fizikai tulajdonságokra Korszerű anyagok és technológiák, MSc 2013.
Kémiai alapozó labor a 13. H osztály részére 2011/2012
Érckörforgások az óceáni kéreg és a tenger között.
Fémtan, anyagvizsgálat 1
Vas- karbon ötvözetrendszer
Az anyagok szerkezete.
A fémek és ötvözetek kristályosodása, átalakulása
FÉMTAN, ANYAGVIZSGÁLAT 2011_10_ _10_18
FÉMTAN, ANYAGVIZSGÁLAT 2011_10_18
A nedves levegő és állapotváltozásai
KOLLOID OLDATOK.
OLDATOK KOLLIGATÍV TULAJDONSÁGAI
Alumínium és ötvözetei.
Ólommentes forrasztás
Anyagtechnológia alapjai I.
VEGYÉSZETI-ÉLELMISZERIPARI KÖZÉPISKOLA CSÓKA
Anyagismeret 3. A vas- karbon ötvözet.
Anyagismeret 2. Fémek és ötvözetek.
A szappanok káros hatásai
A szappanok káros hatásai
Szappanok káros hatása
A hőtágulás Testek hőmérséklet-változás hatására bekövetkező méretváltozásait hőtágulásnak nevezzük.
Színfémek SZÍNFÉMEK.
Vas-szén ötvözetek.
Ötvözetek ötvözetek.
METALLOGRÁFIA (fémfizika) A fémek szerkezete.
Fémtan, anyagvizsgálat LGB_AJ025
Fémtan, anyagvizsgálat II. LGB_AJ025
A vízkörforgás Dr. Fórizs István.
A forrás. A forráspont Var. Bod varu.
Olvadás Topenie.
Könnyűfémek Sűrűségük < 4,5 kg/dm3 Legfontosabb könnyűfémek:
Színesfémek és ötvözeteik.
Az oldatok.
Forrasztás.
ÖSSZEGOGLALÁS KEVERÉKEK OLDATOK ELEGYEK.
Könyves András Dárdai Gábor Számítástechnika-technika 3. évfolyam
Dr. Nagy Erzsébet, Gyenes Anett, Vargáné Molnár Alíz,
Készítette: Varró Vivien Tankör: MF12M3
Ötvözetek egyensúlyi diagramjai (állapotábrák)
A gyorsacélok hőkezelése
Keverékek.
Oldatkészítés, oldatok, oldódás
Sn-Pb eutektikum, egyensúlyi diagram
Összeállította: Csizmazia Ferencné dr. főiskolai docens
Általános kémia előadás Gyógyszertári asszisztens képzés
Helyük a periódusos rendszerben Felhasználásuk Közös tulajdonságaik Kivételek Szabadon mozgó elektronfelhő Fémes kötés.
Fázisátalakulások Fázisátalakulások
Szilárd anyagok: 1.Felépítő részecskéik: a.Atomok: pl.: gyémánt: C, szilícium: Si, kvarc: SiO 2 b.Ionok: pl.:, mészkő: CaCO 3,mész: CaO, kősó: NaCl c.Fém-atomtörzsek:
Anyagismeret 3. A vas- karbon ötvözet.
Szilárdságnövelés lehetőségei
egymáson elgördülve (diffúzió!)
Korszerű anyagok és technológiák, MSc
Szilárdságnövelés lehetőségei
OLDATOK.
Előadás másolata:

METALLOGRÁFIA (fémfizika) ÖTVÖZETEK TÍPUSAI

Az ÖTVÖZET (szilárd oldat !) létrejöttének ALAPFELTÉTELE: a két fém folyékony állapotban elegyet alkosson (oldja egymást)! (Az ALUMÍNIUM és az ÓLOM például fajsúly szerint elkülönül, nem alkotnak elegyet.) ÖTVÖZETTÍPUSOK I. II. A két fém SZILÁRD állapotban NEM oldja egymást A két fém SZILÁRD állapotban IS oldja egymást Dermedés közben az alapfém és az ötvöző KÜLÖN-KÜLÖN KRISTÁLYOKAT képeznek. Egyensúlyi összetételnél ez finomeloszlású keveréket jelent. Dermedés közben a kristályokat közösen építik fel: VEGYESKRISTÁLYOKAT alkotnak. II./a II./b KORLÁTOLT mértékben KORLÁTLANUL

I. Szilárd állapotban NEM oldják egymást Az alapfém és az ötvöző külön kristályosodik (pl.: ón-bizmut) ÓN-kristályok BIZMUT-kristályok Az Sn – Bi ötvözet 56 %-os bizmut tartalomnál (Sn=44%) EGYENSÚLYI összetételt jelent. Ilyenkor a két fém kristályai finomeloszlású keveréket alkotva „párhuzamosan” alakulnak ki

A KÜLÖN KRISTÁLYOSODÁS esetei (Sn – Bi ötvözet) oC 3 271 1 2 231 C 135 Bi % 100 25 50 56 75 1./ 56 % ötvöző esetén EGYENSÚLYI állapot áll fenn, az ÓN és a BIZMUT „párhuzamosan” és ÁLLANDÓ hőmérsékleten (135 fok C) dermed, finomeloszlású keveréket: EUTEKTIKUMOT alkotva. Az eutektikus összetételű ötvözet jól önthető. 2./ Az eutektikus összetételnél nagyobb ötvöző-tartalomnál az ÖTVÖZŐ kezd kristá- lyosodni. Hűlés közben a folyadékrész alapfém-tartalma relatíve dúsul, mígnem eléri az eutektikus összetételt. Ekkor további hűlés nélkül finomeloszlású keverék is kialakul. 3./ Az eutektikus összetételnél kisebb ötvöző-tartalomnál az ALAPFÉM kezd kristá- lyosodni. Hűlés közben a folyadékrész ötvöző-tartalma relatíve dúsul, mígnem eléri az eutektikus összetételt. Ekkor további hűlés nélkül finomeloszlású keverék is kialakul.

Sn Bi Sn Bi A KÜLÖN KRISTÁLYOSODÁS esetei (Sn – Bi ötvözet) oC 271 folyadék állapot 231 Sn + ömledék C ömledék + Bi 135 E U T E K T I K U M létrejötte ÁLLANDÓ HŐMÉRSÉKLETEN EUT Sn + EUTEKTIKUM + EUTEKTIKUM Bi Bi % műhelyhőmérsékleti szövetszerkezet műhelyhőmérsékleti szövetszerkezet 50 56 100 25 75 Bármely összetétel esetén kristály-kiválások közben a FOLYADÉK-rész összetétele az EUTEKTIKUS (egyensúlyi) összetétel felé tolódik. Amikor azt eléri, az addig kivált kristályok mellett a maradék EUTEKTIKUMMÁ alakul (finomeloszlású keverék). Az EUTEKTIKUM mindig az ötvözetre jellemző, ugyanazon az ÁLLANDÓ HŐMÉRSÉKLETEN jön létre (Sn-Bi ötvözetnél: 135 fok C-on). A közel eutektikus összetételű ötvözetek azért ÖNTHETŐK jól, mert a lehető legalacsonyabb hőmérsékleten, és kis hőközön dermednek. (elhúzódásveszély: min.)

II. Szilárd állapotban IS oldják egymást Az alapfém és az ötvöző közösen építik fel a VEGYESKRISTÁLYOKAT HELYETTESÍTÉSES módon BEÉKELŐDÉSES módon

II. Szilárd állapotban IS oldják egymást Az alapfém és az ötvöző közösen építik fel a VEGYESKRISTÁLYOKAT HELYETTESÍTÉSES módon BEÉKELŐDÉSES módon Pl.: g Fe – Ni a Fe – Cr Ni - Cu Feltételek: 1./ Az alapfém- és az ötvöző-ionok hasonló méretűek legyenek. 2./ Mindkét összetevő hasonló rendszerben kristályosodjon (lapközepesek, vagy térközepesek)

II. Szilárd állapotban IS oldják egymást Az alapfém és az ötvöző közösen építik fel a VEGYESKRISTÁLYOKAT HELYETTESÍTÉSES módon BEÉKELŐDÉSES módon Pl.: g Fe – Ni a Fe – Cr Ni - Cu Pl.: Fe - C Feltételek: 1./ Az alapfém- és az ötvöző-ionok hasonló méretűek legyenek. 2./ Mindkét összetevő hasonló rendszerben kristályosodjon (lapközepesek, vagy térközepesek) Feltétel: Az ötvöző ion lényegesen kisebb méretű legyen, mint az alapfémé. Ez a HŐKEZELÉSEK alapja !

II./a az alapfém az ötvözőt KORLÁTLAN mértékben oldja oC Ni – Cu ötvözet 1453 folyékony állapot pépes állapot 1083 Cu % 25 50 75 VEGYESKRISTÁLYOK épülnek fel

II./a az alapfém az ötvözőt KORLÁTLAN mértékben oldja oC Ni – Cu ötvözet 4 1453 folyékony állapot pépes állapot 1083 szilárd állapot VEGYESKRISTÁLYOS szövetszerkezet Cu % 25 50 75

Ni-Cu Ni-Cu II./a az alapfém az ötvözőt KORLÁTLAN mértékben oldja oC Ni – Cu ötvözet 1453 folyékony állapot Ni-Cu vegyeskristály szilárd állapot + ö m le d é k Ni-Cu 1083 vegyeskristály műhelyhőmérsékleti szövetszerkezet Cu % 25 50 75 A vegyeskristály HOMOGÉN, ezért képlékenyen jól alakítható szövetszerkezet

II./b az alapfém az ötvözőt KORLÁTOLT mértékben oldja oC ötv. Alap fém folyékony állapot ötvözőkristály vegyeskristály + ömledék + ömledék E U T E K T I K U M képződése EUT S Z I L Á R D á l l a p o t Ötv. % 11 23 25 50 75 100 52% EUT. összetétel A KORLÁTOLT oldóképesség értelmezése (az állapotábra adataival): Az ALAPFÉM MEGDERMEDÉSKOR max. 23 % ötvözőt képes oldatban tartani, azaz max. 23 % ötvözővel alkot VEGYESKRISTÁLYT. A többi ötvöző a vegyeskristály mellett EUTEKTIMUKOS összetételt alakít ki. A hőmérséklet csökkenésével az oldóképesség egyre kisebb lesz, műhelyhőmérsék- leten 11 % -ra csökken. A felesleges ötvözőnek ki kell válnia a már szilárd anyagban !

II./b az alapfém az ötvözőt KORLÁTOLT mértékben oldja oC 3 ötv. 2 4 1 Alap fém folyékony állapot ötvözőkristály vegyeskristály + ömledék + ömledék E U T E K T I K U M képződése EUT EUT 23 Ötv. % 11 25 50 52 %EUT. összetétel 75 100 Az 1.-2.-3. ötvözetjelző vonalak tartományában DERMEDÉS a „két fém szilárd álla- potban NEM oldja egymást” esetnek megfelelően történik, de az EUTEKTIKUS össze- tételnél kevesebb ötvözőnél nem az alapfém, hanem VEGYESKRISTÁLY válik ki. A 4. ötvözetjelző vonal tartományában a DERMEDÉS a „két fém szilárd állapotban korlátlanul oldja egymást” esetnek megfelelően történik. A 11% ötvöző-tartalom alatt a vegyeskristályok műhelyhőmérsékleten is oldatba tartják az összes ötvözőt. 11%-23%-52% között SZILÁRD állapotban IS történnek változások ……

II./b az alapfém az ötvözőt KORLÁTOLT mértékben oldja oC 3 ötv. 2 4 5 1 Alap fém folyékony állapot ötvözőkristály vegyeskristály + ömledék + ömledék E U T E K T I K U M képződése EUT EUT Ötv. % 11 23 25 50 75 100 EUT. összetétel Ha az ötv.tart. > 11 % és dermedéskor VEGYESKRISTÁLY keletkezett (52 % alatt), akkor a hűlés folyamán a 11% fölötti ötvözőmennyiség az alapfém oldóképességé- gének csökkenése miatt „kiszorul” a vegyeskristályokból. Az így kidiffundáló ötvöző a vegyeskristályokból kialakult KRISZTALLITOK határára kerül, és mintegy „hálószerűen” veszi azokat körbe. Ez a MÁSODLAGOS (szekunder) ötvöző-kiválás! 11% - 23% közötti szöv.szerk. műh.hőm.-en: VEGYESKRISTÁLY + SZEKUNDER ötvöző. 23% - 52 % közötti szöv.szerk. műh.hőm.-en: VEGYESKRIST.+ EUTEKT. + SZEK. ötvöző.

V É G E