Nincs egyetem könyvtár nélkül Szent István Egyetem Kosáry Domokos Könyvtár és Levéltár MSZ EN 9001:2009 tanúsítvány átadás szeptember 29. Bazsa György, a MAB elnöke

A könyvtárról – 1995-ben: Két-három évtizeden át: „csak” profilbővülés (bibliotéka, majd fono-, video-, médiatéka) A század végén: funkcióváltás  korszakváltás •klasszikus könyvtári funkciók élnek, •információrobbanás: követhetetlen, kezelhetetlen? •a megoldás esélye: a számítógép, CD-k, adatbázisok, multimédia •a megoldás módja: könyvtári-informatikai hálózatok (helyi, országos, nemzetközi)

Az eredmény és következmény: •library and information science •épül/kiépül az „informatéka” •új „olvasói” kultúra alakul •bővül a hozzáférhető könyvtár mérete: tanszéki → egyetemi → világhálózat •bővül a hozzáférés „topológiája”: munkaasztali, otthoni hálózati komputer •bővül: a könyvtárosi funkció: informatikus könyvtáros – szakmai szemléletváltás •„bővülnek” a költségek, de nem a források •bővül a jövőbeli funkció – de merre?

Tudás [=? a tudomány]: igen tág fogalom egyéni tudás – kollektív tudás (az emberiségé) •egyéni: kevesebb, de több is (képességek + készségek + gének) •kollektív (könyvtári): hatalmas mennyiségű – megfogalmazott és rögzített (írás, kép, hang) Tudomány: felkészült szakemberek szervezett csoportjai által felismert, szabatosan meg- fogalmazott, ellenőrzött, elfogadott, rendsze- rezett, rögzített – és előbb-utóbb a társada- lomban is megjelenő és ott alkalmazott – ismeretek egyre bővülő, megújuló összessége.

Egyetem: •a kutatásnak (az új ismeretek létrehozásának, a tudomány bővítésének és fejlődésének), •az oktatásnak (a tudomány terjesztésének és az értelmiségi szakemberek képzésének), •a doktor-képzésnek (a tudósutánpótlás, a szellemi elit megalapozásának) és •mindezek társadalmi hasznosulásának (ez jól megy az USA-ban, kevésbé jól Európában, nálunk) intézménye. Az (európai) egyetem közel ezer éve van, működik, megmaradva változik, alkalmazkodik – de a fenti funkció-együttesben belátható ideig mással nem helyettesíthető!

Könyvtár (olykor levéltárral együtt) :  „tár”: hagyományosan az írásban (és képben) rögzített tudás (információ) nyilvános tárháza, azaz a tudás megőrzésének és hozzáférésének intézménye – egyre újabb adathordozókkal és funkciókkal (közösségi adatbázis, repozitórium); dokumentálja a tudás/tudomány bővülésének, fejlődésének folyamatát és aktuális állapotát is.  „hely”: •olvasó és oktatóhely a hallgatóknak, •kutatóhely az oktatóknak, (külső) kutatóknak, doktoranduszoknak – és a könyvtárosoknak, •munkahely a könyvtárosoknak, web-hely – mindenkinek

 szolgáltató – széles skálán : •helyben olvasás, kutatás, •(könyvtárközi) kölcsönzés, •forrásfelkutatás, •fordítás, •tanácsadás, •tájékoztatás [információ-menedzser]; •(saját) kiadvány-szerkesztés, kiadás, terjesztés, •kiállítás-rendezés, •reprográfia, •kötészet;  + hálózati (konzorciumi) résztvevő, partner;  + közösségformáló (rendezvény)fórum – lehet;  + köznevelő, példaadó: ahogyan mindezt teszi.

Tudás – egyetem – könyvtár kölcsönhatásai (átfedés): a partnerség tudás könyvtáregyetem K KK E E E

Kölcsönhatások, partnerség - 1 egyetem  könyvtár: nincs egyetem könyvtár nélkül •az egyetemi (főiskolai) oktatás és kutatás egyik nélkülözhetetlen eleme és bázisa; •az egyetem minőségének fontos mércéje; •könyvtáros képzés – könyvtári tanszékek; •önálló honlap – szolgáltatások sokaságával;

Kölcsönhatások, partnerség – 2 könyvtár  könyvtár: már régóta nincs könyvtár könyvtári kapcsolatok nélkül – a könyvtárak egymás partnerei (néha riválisai) Kölcsönhatások, partnerség – 3 egyetem  egyetem: bonyolult partneri és rivalizáló verseny-kapcsolatok (mi tudjuk)

Kölcsönhatások, partnerség - 4 •egyetem  könyvtár  informatika Kölcsönhatások, partnerség – 5 •magyar könyvtárak  külföldi könyvtárak •világhálós kapcsolatok: új dimenziók Kölcsönhatások, partnerség – 6 •könyvtár  pénzforrások (szponzorok) •könyvtár  kiadók, könyvterjesztők •könyvtár  egyetem  társadalom (gazdaság, kultúra, közoktatás stb., stb.)

Könyvtárkultúra funkciók: a) Idehozni, elérni (mind)azt, amit mások közöltek. •állomány: nyomtatott, digitalizált (multimédiás) •katalógus – keresési technikák •hozzáférés: ­a könyvtárban, az intézményben, városban ­könyvtárközi úton ­online – térben és időben szinte korlátlanul

b) Megmutatni mindazt, amit mi közöltünk!  egyén(en)ként: publikációs és hivatkozási listák, egyéni honlapok (korábban bibliográfiák) – kérik!  intézményként: honlap, adatbázis, archívum, repozitórium – számuk növekszik – közpénz!  nagyobb tudományos közösségenként: - MTA: Köztestületi Publikációs Adatbázis (KPA), Tudományos Publikációs Adattár (TPA); - Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT); - HUNOR (HUNgarian Open Repositories); - MATARKA, MANCI, MOKKA stb. stb. stb.! ???

c) Megtanítani, terjeszteni, hogyan kell mindezt használni és művelni!  a szakirodalom követésében  az adatbázisok kezelésben és  feltöltésében (MTMT, HUNOR stb.)  a személyes honlapok készítésében stb. Ezt a nyílt könyvtárkultúrát kell segíteni, kiépíteni  a hallgatókban,  az oktatókban, kutatókban  és az informatikus könyvtárosokban is! Ezzel is segítik a könyvtárak az oktatást és kutatást!

Quo vadis [tudás – egyetem – könyvtár] ? → a tudás társadalma, az informatikai társadalom felé •a tudás: az ismeretanyag mennyisége exponen- ciálisan nő – már nem a teljes lexikális tudás, hanem a tudás, az ismeret megtalálásának, szelektálásának, majd megszerzésének útját- módját-helyét fontos tudni; •az egyetem: funkciója lassan tágul, képzési rendszere átalakul, társadalmi kapcsolatai bővülnek; a tömeg- és elitképzés, a menedzsment, a finanszírozás megoldásra vár; •a könyvtár: a legdinamikusabban változó, változni kényszerülő sokszínű intézménytípus – bonyolult kontextus, sokféle igény, kevés pénz.

Kívánok ezen az úton szép eredményeket, sok sikert! Az elismerő minősítéshez gratulálok!