Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában dr Félretermelési világválság a Kondratyev-tél zord időszakában dr. Mező Ferenc

A klasszikus gazdasági ciklus szakaszai csúcspont kibocsátás trend recesszió recesszió konjunktúra mélypont idő

A Kondratyev-ciklus vagy K-hullámok egy közgazdasági elmélet, ami a „szokásos” 10-15 éves gazdasági ciklusokon kívül (aminek hatásait többé-kevésbé sikeresen csökkenti az állami tervgazdaság , illetve a Franklin D. Roosevelt-féle New Deal-ből származtatható modern kapitalizmus) egy hosszabb, 40-80 éves ciklus létezését állítja. 1. ciklus: A gőzgép 1770-as évek – 1830-es évek 2. ciklus: A vasútépítések kora 1830-as évek – 1870-es évek 3. ciklus: Az elektromosság és a nehézipar kora 1870-es évek – 1900-as évek 4. ciklus: Az olaj és az autógyártás kora 1900-as évek – 1970 es évek 5. ciklus: Az informatika kora 1970-es évek – 2008 ? Kondratyev-ciklus

Jelenlegi világválság „A jelenlegi világválság nem egy véletlen botlás, vagy nem csupán valamiféle bankári mohóság következménye, hanem a hosszú távú gazdasági ciklusok oldaláról is megalapozott jelenség. Ez a világválság ugyanis a negyedik Kondratyev-ciklus (röviden: a 4K-hullám) leszálló ágának az időszakára esik.”

Kondratyev-ciklusok Ian Gordon adatai nyomán készült táblázat 1789-2074-ig tartalmaz számszerű adatokat és előrejelzéseket Évszakok közhangulati, gazdasági sajátosságai jelennek meg Nagy innovációs felfedezésekre is utal

A keresletoldali magyarázó modell K-tavasz: új innovációk, ellentmondások elmélyülése Ciklusváltás irányára és hosszára tér ki a modell 60 év szerinti periodikusságot magyarázza  társadalmi gazdasági elit felnőtt életidő

4 K jellemzői Általánosságban: USA polgári és katonai innovációi Környezetszennyezés növekedése Kereslet és fogyasztás növekedése Microsoft, Intel, Google fejlesztései Antibébi tabletták, antibiotikumok és testrészátültetések

4 K tavasz (1949-1966) II. vh. utáni nagy fellendülés Kis munkanélküliségi ráta „Baby boom” 1973-as olajválság véget vet a fejlődésnek A 3 K találmányaira támaszkodnak Gépkocsik, háztartási gépek, televíziók tömeggyártása Szórakoztatóipar nagy szerepe tánc, divat Nők foglalkoztatása, egyenjogúsága Marshall segély

4 K nyár (1966-1982) Technikai újdonságok használata Lézerek, fényképezőgépek, zsebszámológép, mikrohullámú sütő, magnók, tévéműsorok áradata Űrkutatás fejlődése

4 K ősz (1982-2001) Technikai újdonságok beérnek DVD, digitalizálás Internet térhódítása Utcai gépkocsik elterjedése Sportcélú haszonjárművek gyártása Olajválságimportnehézséget okozott

4 K tél (2001-2017) Innovációs eredmények megvalósulása „Innovációk atyja”: USA Digitális kép és zenei hordozó készülékek Mobiltelefonok térhódítása: videokamera, fényképező LCD képernyők megjelenése „Információs Kánaán”

Félretermelési válság Bőség mellett sok területen hiány is van A végső fogyasztásra szánt termékek és szolgáltatások szerkezete nem az igényeknek és a fizetőképességnek megfelelő Félretermelés: Rossz irányú és/vagy rossz szerkezetű termelési kínálat a fogyasztói szerkezethez képest Fogyasztási keresletet alakítják a kínálati szerkezethez: Félrekezelik a válságot Trükkös termékdifferenciálás Fogyasztók gyengesége

5 K ciklus távlatai A 4 K tél alapozza meg az innovációval és felfedezéseivel az egykristályos félvezetők helyett a szerves és amorf félvezetőkön alapuló nyomtatható fényforrások és napelemek; a szén új változatai a fizikai határaihoz érkező mikroelektronikai miniatürizálást kiegészítő nanotechnika a szerkezetek terén a nagysorozatú ipari robotikai megoldások, valamint a nagy intelligenciájú, világűri, mélytengeri, gyógyító humanoid robotok; a biológiában a géntechnikai fejlesztések a genomtérképek alapján; energiaellátásban a megújuló energiaforrások; az energiafelhasználásban a megújuló energiák, valamint a hatékony megoldások a nyers energia minél kisebb térben és időben való feldolgozása, vagyis a célirányos miniatürizálás révén; a távmunkák, távmanipulációk, távháborúk, a távsebészet és más távgyógyítások, a távjavítások, távellenőrzések és távközvetítések, valamint történelmi és világkultúra általános „digitalizálása” révén is elősegített távtanulás, távművelődés, távszórakoztatás;

Világpiaci integrálódás a hazai felzárkózás nélkül

Mi is az az integrálódás? Latin eredetű szó. Jelentése: betagolódás, beilleszkedés valahova.. Az integrálódás beilleszkedésnek az a módja, amikor az egyén (csoport) saját kulturális vagy etnikai azonosságát (identitását), értékeit többé-kevésbé megőrizve illeszkedik be egy közösségbe. Egységesülés, több különálló rész egésszé szerveződése, összegződése.

A magyar gazdaság 20 éves fejlődésének néhány tendenciája Állami Számvevőszék Kutató Intézete tanulmány az állam gazdasági szerepvállalásáról Tézisek: ÁSZ elnöke 2007-ben nyújtotta be az országgyűlés feléhasznosítás Nincs felülvizsgálat az államháztartási terjedelemben Magyarország: Mi legyen az állami szerepvállalás tartalma, terjedelme? 20 év tapasztalatai alapján: fejlődési tendenciákat mutat be

Az állam gazdasági szerepvállalásai Állam minőségileg más szerepegazdasági feladatok Oktatás, egészségügy közszolgáltatás Erőforrások megvonása a magánszektorbóltöbbszörösen visszaadja Új kihívások: - piactökéletesítő funkció - fenntartható fejlődés követelménye Magyarország: exportorientált

A külföldiek közvetlen magyarországi tőkebefektetései forgalmának és állományának alakulása 2007 vége: Külföldi tőke meghaladja a GDP 60%-át Külföldi tőke meghatározó szerepet játszott a gazdasági növekedésben Magyar export kb. 75 %-át külföldi tulajdonú vállalatok állították előexportorientált gazdasági növekedés

Külkereskedelmi mérleg növekedése. Termékexport/ GDP arány történelmi trendvonal alakulásában meghatározó Külkereskedelmi mérleg növekedése. A világ összevont export/ GDP mutató: 17,2 %

A magyar export trendvonala elszakad a magyar gazdasági teljesítmény pályától Oka: magyar export magas importtartalma gazdasági növekedés nincs bővülő kivitel nélkül A magyar gazdaság külső viszonyoknak kiszolgáltatott Eu-s átlagot meghaladja a gazdaság visszaesése

A foglakoztatásban alacsony a külföldi cégek részaránya Foglalkoztatottak ¼-e külföldi tulajdonú cégnél dolgozik Magyarország exportszerkezet különböző K+F intenzitás legmagasabb, munkaintenzitás a legalacsonyabb

A magas termelékenység következtében azonban munkaerőigényük viszonylag csekély: a bruttó hozzáadott érték közel 50 %-nak előállításához a létszám 24 %- át foglalkoztatják.

a 90-es évek elején a foglalkoztatás még a termelésnél is jobban csökkent 1990 és 1992 között kialakult egy olló a magyar gazdaság teljesítménye és a foglalkoztatottság között A magyar gazdaság elmúlt 20 évében a gazdasági növekedés forrása szinte teljes egészében a munka termelékenységének emelkedése volt

A magyar foglalkoztatás színvonala európai összehasonlításban alacsony A nagy- és középvállalatok az ország GDP-jének termeléséhez nagyobb arányban járulnak hozzá, mint a foglalkoztatáshoz, ez az összefüggés hazánkban fokozottan érvényesül A foglalkoztatás nagy arányban mikro vállalkozásokban valósul meg, amelyek általában alacsony termelékenységgel, gyenge versenyképességgel működnek A magyar foglalkoztatás színvonala európai összehasonlításban alacsony Foglalkoztatási rátánk 2008-ben 56,7 százalékos volt, szemben a 65,9 százalékos EU-átlaggal

A GDP és a GNI közötti egyik fő különbséget jelentő külföldnek fizetett tulajdonosi jövedelmek 2003-tól dinamikusan emelkednek. Ennek hatását azonban részben ellensúlyozza, hogy 2006-tól a külföldről kapott tulajdonosi jövedelmek összege is jelentősen megnőtt.2003-tól rohamosan emelkedett a külföldi tulajdonosoknak osztalékként kifizetett jövedelem értéke

Magyarország sikeres világpiaci integrálódása nem járt együtt a gazdaság és a társadalom egészének a felemelkedésével Nemcsak a pénzügyi egyensúly borult fel, hanem a belső gazdasági, társadalmi és szociális szerkezetek egyensúlya is az állam nem tudott olyan gazdasági környezetet teremteni, amelyben a hazai vállalkozások is gyorsan fejlődhetnek, úgy is, hogy rácsatlakoznak a külföldi tőke által létrehozott új iparágakra, illetve kihasználják a belső kereslet bővülését

Összegzés A következő évek állami gazdaságpolitikájának egyik legkényesebb, de az egész magyar gazdasági fejlődést legerőteljesebben meghatározó pontja: miként lehet megtartani a külföldi működő tőke reális mértékű vonzását és bevonását, és úgy erősíteni a nyereség visszaforgatását, hogy e folyamatoktól a kis- és középvállalati szektor is megerősödjön. A magyar gazdaságpolitika legnagyobb és legsürgetőbb feladata a gazdasági növekedés (a GDP) és a foglalkoztatottság szintje között a rendszerváltást követően létrejött eltérő fejlődési pályák feloldása.

KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!