Fénytan.

Slides:



Advertisements
Hasonló előadás
Hullámmozgás.
Advertisements

A SZIVÁRVÁNY.
VÁLTOZÓ MOZGÁS.
Analitika gyakorlat 12. évfolyam
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Az emberi szem optikai tulajdonságai Optické vlastnosti ľudského oka
Optikai kábel.
Tükrök leképezése.
Multimédiás segédanyag
A NÉGY FŐELEM Tűz,víz,levegő és föld.
Készitette:Bota Tamás Czumbel István
Miért láthatjuk a tárgyakat?
Multimédiás segédanyag
Lencsék és tükrök képalkotásai
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Az optikák tulajdonságai
Egy pontból széttartó sugarakat újra összegyűjteni egy pontba
Fénytan. Modellek Videók Fotók Optikai lencsék Fénytörés (3) Fénytörés (2) Fénytörés (1) Tükörképek Fényvisszaverődés A fény terjedése (2) A fény terjedése.
Műszeres analitika vegyipari területre
Hullám vagy részecske? Kvantumfizika.
Film fénytöréshez Lencsék Film fénytöréshez
Ha nem értik az anyagot, az nem az Önök hibája Hanem az enyém ……
Homorú tükör.
KISÉRLETI FIZIKA II REZGÉS, HULLÁMTAN
Ma sok mindenre fény derül! (Optika)
Hullámok visszaverődése
Nyitókép OPTIKAI LENCSÉK.
Optika Fénytan.
Fény terjedése.
A domború tükör közlekedési tükrök
csillagász távcsövek fotoobjektív vetítőgép
FÉNYTAN Összeállította: Rakovicsné Erdősi Katalin 2008.
4/4/ :28 PM Lencsék Šošovky © 2007 Microsoft Corporation. All rights reserved. Microsoft, Windows, Windows Vista and other product names are or may.
Képalkotás lencsékkel Tvorba obrazu šošovkami
Fénytörés. A fénytörés törvénye Lom svetla. Zákon lomu svetla.
Az asztalon levő papírlapra húzz egy egyenest! Helyezz a papírlapra egy üveglapot úgy, hogy eltakarja az egyenes középső részét! Ha felülről nézzük az.
Képalkotás gömbtükrökkel
Multimédiás segédanyag
 : a forgásszög az x tengelytől pozitív forgásirányában felmért szög
Nyitókép TÜKRÖK.
Készítette: Garay Adrienn
-fényvisszaverődés -fénytörés -leképező eszközök
TARTALOM Optikai fogalmak Síktükör képalkotása Homorú tükrök nevezetes sugármenetei Homorú tükör képalkotása Domború tükrök nevezetes sugármenetei Domború.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
A fény hullámjelenségei
Készítette:Kelemen Luca
FIZIKA Fénytani alapfogalmak
Kör és forgó mozgás.
Viszkok Bence 12.c A leképezési hibák világa
Fénysebesség mérése a 19. századig
OPTIKAI LENCSÉK 40. Leképezés domború tükörrel és szórólencsével.
OPTIKAI TÜKRÖK ÉS LENCSÉK
Fénytani eszközök A szem.
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a fű?
Fénytan - összefoglalás
Fényforrások Azokat a testeket, melyek fényt bocsátanak ki, fényforrásoknak nevezzük. A legjelentősebb fényforrásunk a Nap. Más fényforrások: zseblámpa,
A szem, látásjavító eszközök.  A fény a pupillán keresztül jut a szemünkbe.  A szemlencse domború optikai lencse. Anyaga rugalmas, alakját és fókusztávolságát.
Fényvisszaverődés síktükörről
Gömbtükrök Fizika 8. osztály. Elnevezések a gömbtükörnél Gömbtükör: a gömb külső, vagy belső felülete tükröző G:Gömbi középpont O: optikai középpont (a.
A fény törése és a lencsék
Részecske vagyok vagy hullám? Miért kék az ég és miért zöld a f ű ?
FÉNYTAN A fény tulajdonságai.
FÉNYTAN A fény tulajdonságai.
NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ Panoráma sorozat
Fizika 2i Optika I. 12. előadás.
A sík tükör és a gömbtükrök
A sík tükör és a gömbtükrök
Árnyékszerkesztés alapjai
Közönséges (a) és lineárisan poláros (b) fény (Niggli P. után)
Készítette: Porkoláb Tamás
Előadás másolata:

Fénytan

A fény terjedése Vissza Az ember csak úgy képes a látásra, ha fény érkezik a szemébe. A látáshoz tehát szükséges valamilyen fényforrás. Fényforrások azok a testek, amelyek fényt bocsátanak ki. Ilyenek általában a magas hőmérsékletű testek pl.: Nap, villanykörte, gyertya, stb. Valódi, vagy elsődleges fényforrásnak nevezzük az önállóan világító testeket, pl. a Nap, izzólámpa, lézerdióda, működő tűzhányó, zseblámpa, izzó parázs, gyertyaláng Az olyan testeket, amelyek csak a rájuk eső fény hatására láthatók, és ezáltal szerepelhetnek fényforrásként, a másodlagos fényforrások pl. Hold, bolygók, vetítővászon, fal, ...stb. Vissza

Élő fényforrások

A biolumineszcencia

A szentjánosbogár

A fény a levegőben (és az egyenletes sűrűségű anyagokban) egyenes vonalban terjed. Az egyenes vonalú terjedés megmagyarázza az árnyék jelenségét is: a fény nem kerüli meg az útjában álló testet. Ha a test nem átlátszó, mögéje nem jut fény, így árnyék keletkezik. Akadály híján a gyertyalángot minden irányból látjuk, mert a lángból minden irányba indulnak ki fénysugarak. De hogyan látjuk a poharat? Csak úgy láthatjuk, hogy valami megvilágítja. A pohár visszaveri a ráeső fény egy részét. Ez a visszavert fény jut a szemünkbe. Egy tárgyat akkor látunk, ha az általa kibocsátott vagy a róla visszavert fény a szemünkbe jut. A fény nem kerüli meg a testeket, viszont némelyiken átmegy. Az ablaküveg, a víz, a levegő átlátszó. Az átlátszó anyagból készült elég vastag réteg már nem átlátszó: elnyeli a beléje hatoló fényt. Az óceánok fenekén ezért van teljesen sötét.

A fény terjedése Vissza A ködön, tejüvegen, zsírpapíron átjön a fény, de rajtuk keresztül nem tudjuk pontosan kivenni a tárgyakat. Ezeket áttetsző anyagoknak mondjuk. A tárgyak tehát a rájuk eső fény egy részét elnyelik, más részét átengedik, illetve visszaverik. Ha felkapcsoljuk a villanyt, azonnal világos lesz. Ez azt jelenti, hogy a fény nagyon gyorsan terjed. Mérések szerint a fény terjedési sebessége a világűrben és a levegőben kb. 300 000 km/s. Ez olyan nagy sebesség, hogy a fény egy másodperc alatt hét és félszer kerülné meg a Földet. Vissza

A fény egyenes vonalban terjed. Következménye az árnyék.

A fénysugár a fény útját jelöli, a fénynyaláb együtt haladó fénysugarak összessége.

Fény hatására: A fényérzékeny lemez megfeketedik. A bőrünk lebarnul. A talaj és vele együtt a környezet felmelegszik. A fényképek megsárgulnak. A fénynek energiája van, mert a testek állapotát képes megváltoztatni. Kölcsönhatásra képes.

Síktükör Tovább a (2)-ra Vissza A tükörnek azt a pontját, ahol a beesõ fénysugár eléri a tükröt, és visszavert fénysugárrá változik, beesési pontnak nevezzük. A beesési pontban a tükörre állított merõleges a beesési merõleges. A beesõ fénysugár és a beesési merõleges által bezárt szög a beesési szög, a visszavert fénysugár és a beesési merõleges által bezárt szög a visszaverõdési szög. A mérések alapján a két szög egyenlõ egymással. Kimondhatjuk a fényvisszaverõdés törvényét: a.) A visszaverõdési szög mindig ugyanakkora, mint a beesési szög. b.) A beesõ sugár, a beesési merõleges és a visszavert sugár egy síkban van. Tovább a (2)-ra Vissza

Síktükör A tükröt merõlegesen érõ fénysugár önmagában verõdik vissza. A síktükörre párhuzamosan esõ fénysugarak a visszaverõdés után is párhuzamosak A síktükörre esõ széttartó fénysugarak a visszaverõdés után is széttartóak maradnak. Vissza

Domború tükör Tovább a (2)-ra Vissza A gömbtükör olyan, mintha egy üveglabdából vágtuk volna ki. Ha kívülrõl nézve tükör, akkor domború tükörrõl beszélünk. A tükör pereme kör alakú, és gyakran beszélünk a tükör középpontjáról. Meg kell különböztetni a gömbi középpontot (G) és a fénytani középpontot (O). A kettõt összekötõ egyenes a tükör fénytani tengelye. O és G távolsága a gömb sugara (r). A domború tükörre esõ párhuzamos sugarak a visszaverõdés után széttartóvá válnak. Tovább a (2)-ra Vissza

Domború tükör Ha a visszavert sugarakat meghosszabbítjuk a tükör mögött, azok egy pontban metszik egymást. A fénytani tengellyel párhuzamosan beesõ sugarak a domború tükörrõl visszaverõdve úgy haladnak, mintha egy tükör mögötti pontból indulnának ki. Ennek a pontnak a neve fókusz vagy gyújtópont (F). A fókusz éppen középen van a fénytani és gömbi középpont között. Az O F távolság neve: fókusztávolság. A fókusztávolság jele: f. Kiszámítása: f=r/2. Domború tükörnél a visszavert sugarak csak látszólag indulnak ki a fókuszpontból, ezért ezt látszólagos gyújtópontnak nevezzük. Vissza

Homorú tükör Tovább a (2)-ra Vissza A gömbtükör olyan, mintha egy nagy üveglabdából szeltük volna le. Ha belülrõl nézve tükör, akkor homorú tükörrõl beszélünk. A tükör pereme kör alakú, és gyakran beszélünk a tükör középpontjáról. Meg kell különböztetni a gömbi középpontot (G) és a fénytani középpontot (O). A kettõt összekötõ egyenes a tükör fénytani tengelye. O és G távolsága a gömb sugara (r). A homorú tükörre párhuzamosan esõ sugarak a visszaverõdés után összetartóvá válnak. Vissza Tovább a (2)-ra

Homorú tükör A homorú tükörre az optikai tengellyel párhuzamosan esõ sugarak visszaverõdés után a fókuszponton haladnak keresztül. A fókusztávolság a gömbi sugár fele (mint a domború tükörnél). A homorú tükör esetében a visszavert sugarak valóban átmennek a fókuszponton, ezért ezt valóságos gyújtópontnak nevezzük. A homorú tükör a fókuszpontjából (gyújtópont) érkezõ fénysugarakat párhuzamosan veri vissza. Vegyük észre, hogy a két sugármenet éppen egymás megfordítottja. Tükrök esetében ez mindig így van. Vissza

Síktükör A megfigyelések alapján a síktükör által létrehozott kép: Látszólagos (a tükörképet a tükör mögött látjuk, ahova nem jut fény, mert a tükör visszaveri, így ernyõn nem fogható). a tárggyal megegyezõ állású, a tárggyal egyenlõ nagyságú, ugyanolyan messze van a tükörtõl, mint a tárgy. Vissza

Domború tükör A domború tükörben keletkezõ kép: látszólagos (a tükör mögött keletkezik) egyezõ állású kicsinyített mivel nem természetes nagyságú, a távolságot nehéz megítélni. Domború tükröket általában kicsinyítésre használnak ("többfelé néz egyszerre"): útkeresztezõdésekbe, áruházakba. Vissza

Homorú tükör Vissza Tovább a (2)-ra Ha a tárgy a fókuszponton belül van akkor a kép: látszólagos (tükör mögött keletkezik) tárggyal megegyezõ állású nagyított. Ha a tárgyat távolítjuk a tükörtõl, érdekes dolgok történnek. Ha P (képen) pont fókusztávolságnyira kerül, a visszavert sugarak párhuzamossá válnak, elmosódottá válik a kép Vissza Tovább a (2)-ra

Homorú tükör Ha még távolabbra kerül a P pont, akkor a visszavert sugarak már összetartóak lesznek: nem a tükör mögött találkoznak (látszólag), hanem a tükör elõtt, ténylegesen. A tükörkép ekkor: valódi (ernyõn felfogható) fordított állású nagyított . A homorú tükör "összébb tereli" a sugarakat, ezen alapul néhány alkalmazása: autó fényszórója orvosi tükör olimpiai láng meggyújtása Vissza

Fénytörés Tovább a (2)-ra Vissza A tó tükrére esõ fénynek csak kis része verõdik vissza, a nagyobbik rész továbbhalad a vízbe, hiszen az átlátszó. Amikor a fénysugár az egyik átlátszó anyagból a másikba lép, megváltoztatja irányát. Ez a fénytörés jelensége. A beesõ fénysugár, a beesési merõleges és a megtört fénysugár egy síkban van. A beesõ fénysugár és a beesési merõleges által bezárt szöget beesési szögnek nevezzük. A megtört fénysugár és a beesési merõleges által bezárt szög a törési szög. Amikor a fény a levegõbõl a vízbe jut, a fénysugár a merõlegeshez törik (a törési szög kisebb, mint a beesési szög) Vissza Tovább a (2)-ra

Fénytörés Tovább a (3)-ra Vissza A beesési szög szinuszának és a törési szög szinuszának hányadosát a két anyag törésmutatójának nevezzük. A törésmutató megegyezik a fénynek a két közegben mért sebességének a hányadosával. n2,1=C1/C2 n2,1: a második közegnek az elsõ közegre vonatkozó törésmutatója C1: az elsõ közegben mérhetõ fénysebesség C2: a második közegben mérhetõ fénysebesség Ha a törési szög nagyobb mint a beesési szög, így elérhetünk olyan beesési szöget, hogy a törési szög éppen 90° lesz. Ha tovább növeljük a beesési szöget, a fénysugár nem törik meg, hanem visszaverõdik! Ezt teljes visszaverõdésnek nevezzük. Azt a beesési szöget, amelynél a törési szög éppen 90°-os, határszögnek nevezzük. Vissza Tovább a (3)-ra

Fénytörés Két anyag közül fénytanilag sûrûbbnek nevezzük azt, amelyikbe a másikból lépve a fény a merõlegeshez törik. Ebbõl következik, hogy a fénysugár a vizbõl a levegõbe lépve a merõlegestõl (a beesési szög kisebb, mint a törési szög) törik. A merõlegesen beesõ fénysugár változatlan irányban halad tovább. A fénytörésnek sok furcsa következménye van: a medence alja sokkal közelebbnek tûnik, ha vízen keresztül ferdén nézed, mint amikor beleállsz és lábbal tapogatod ki. A kiskanál is rögtön "eltörik", ha ferdén tartod a teába, stb. Vissza

Domború lencse (gyűjtő lencse) a.) A domború lencse fénytörése A domború lencse a tengelyével párhuzamosan ráesõ sugarakat úgy töri meg, hogy azok a lencse másik oldalán egy ponton, a gyújtóponton (fókusz) haladnak át. A fókuszpont jele: F . Ezért a domború lencsét gyûjtõlencsének is nevezik. A fókuszpont távolsága a lencsétõl a fókusztávolság. Jele: f . A lencséknek - nem úgy mint a tükröknek - mindkét oldalukon van gyújtópontjuk (fókusz), éspedig mindkét oldalon ugyanakkora távolságban. Most tegyünk a gyûjtõlencse bal oldali fókuszába egy kis fényforrást, hogy a lencsére széttartó sugarak érkezzenek Tovább a (2)-ra Vissza

Domború lencse (gyűjtő lencse) A lencsére most a fókuszból érkeznek széttartó sugarak. A gyûjtõlencse úgy töri meg a fókuszából érkezõ széttartó sugarakat, hogy azok a lencsén áthaladva párhuzamossá válnak. Ha még közelebb visszük a lencséhez a fényforrást (fókuszon belülre), a sugarak széttartóak maradnak, de kisebb mértékben, mint a lencse elõtt. Most nézzük meg, mi történik, ha a sugár az optikai középpontba érkezik! A fénysugár, most a lencse optikai középpontjába érkezik. A fénysugár irányváltozás nélkül halad tovább. Vissza Tovább a(3)-ra 33

Domború lencse (gyűjtő lencse) b.) A domború lencse képalkotása Ha a tárgy távolsága nagyobb a fókusztávolság kétszeresénél, akkor a kép valódi, kicsinyített és fordított állású. A kép távolsága az optikai középponttól nagyobb, mint a fókusztávolság, de kisebb, mint a fókusztávolság kétszerese. Ha a tárgy távolsága a fókusztól a fókusztávolság kétszerese, a kor a kép valódi, fordított állású, és ugyanakkora mint a tárgy. A képtávolság ugyanakkora, mint a tárgytávolság. Vissza Tovább a (4)-re

Domború lencse (gyűjtő lencse) Ha a tárgy távolsága az egyszeres és a kétszeres fókusztávolság között van, akkor a kép valódi, fordított állású és nagyított. A kép távolsága nagyobb, mint a kétszeres fókusztávolság. Ha a tárgy a lencse fókuszában van, nem keletkezik kép! Ha a tárgy közelebb van a lencséhez, mint a fókusz, akkor a képet ernyõn nem tudjuk felfogni (látszólagos), és ugyanazon az oldalon keletkezik, ahol a tárgy van. A kép nagyított és egyenes állású. A lencse ebben az esetben nagyítóként mûködik. Vissza

Homorú lencse (szórólencse) a.) A homorú lencse fénytörése A homorú lencse szétszórja a fénysugarakat, ezért szórólencsének is nevezik. Az oktipai tengellyel párhuzamosan beesõ fénysugarak szétszórtan haladnak tovább úgy, mintha a fókuszból indultak volna ki. A fényforrással ellenkezõ oldali fókusz felé beesõ fénysugár az optikai tengellyel párhuzamosan halad tovább. Az optikai középpontba beesõ fénysugár irányváltozás nélkül halad tovább. b.) A homorú lencse képalkotása A szórólencse a tárgyról mindig virtuális, egyenes állású, kicsinyített képet alkot. Vissza