Bárány felhő

Bárány felhő Egymástól elkülönült apró gomolyok, melyek hullámos sorokba rendeződhetnek. A magasszintű felhők (Magyarországon 6000 méter fölött) közé tartozik. Tisztán jégkristályokból áll, csapadékot nem ad.

Eső felhő

Eső felhő Csapadékot adó felhő. Míg egyik fajtája, a zivatarfelhő(kumulonimbusz) a konvekciós áramlás hűtő hatására alakul ki, és vihartevékenységgel jár együtt, addig az esőrétegfelhő(nimbosztrátusz) többékevésbé folyamatos esőt ad.

Vihar felhő

Vihar felhő A viharfotók talán a legizgalmasabb és legmegkapóbb részét képezik a tájfotózásnak. Akinek a viharok fotózása - illetve azok üldözése - a szenvedélye, a specialitása, nem árt, ha fél szemmel mindig az időjárás-előrejelzést bűvöli!

Gomolyos rétegfelhő

Gomolyos rétegfelhő Réteges gomolyfelhő. Lapos gomolyokból összeálló felhők. Többnyire nem teljesen zárt felhőzetet alkotnak. Csapadékot nem ad.

Vulkánfelhő

Vulkánfelhő A térséget ekkor kiterjedt felhőtakaró burkolta, elfedve a felszín látványát az űrbeli megfigyelőktől. A vulkán kitörése azonban forró, emelkedő hamufelhőt hozott létre, amely "átszakította" a felette húzódó felhőréteget. Mindez jól megfigyelhető a középső, gomba alakú kitörési felhőt övező gyűrűben, ahol a felszínig lelátunk.

Cirrus felhő

Cirrus felhő A cirrus felhők göndörösek, tollszerűek, gyakran az első felhők, melyek megjelennek a tiszta, kék égen. Alakjuk és mozgásuk jelezheti a nagymagasságú szél erősségét, és irányát. Ilyen felhőkből nem származik csapadék a felszínen. Ez a felhő típus, a hidegfront előfutára szokott lenni, ha egyre növekvő mennyiségben jelenik meg, ekkor egy-két nap múlva rendszerint a front is megérkezik.

Congestus felhő

Congestus felhő A Cumulus congestus, vagyis a függőleges kiterjedésű gomolyfelhő képviseli a cumulus mediocris után a függőleges kifejlődés utolsó szakaszát. Ez a felhőképződmény, amelyet erős felszálló légáramlatok formáinak, méteres magasságot is elérhet. A cumulus congestus magassága sokkal jelentősebb, mint szélessége, az alja lapos, körvonalai pedig rojtosak.

Cumulus felhő

Cumulus felhő Különálló, alul sík, felül kupola (karfiol) alakú felhő. A gomolyfelhő a legegyszerűbben úgy alakul ki, hogy a felszín egyenetlen melegedése folytán a környezeténél melegebb (kisebb sűrűségű) levegő felemelkedik, kisebb nyomáson kitágul és lehűl, majd a telítési szintet elérve kicsapódik a nedvességtartalma. Minél melegebb a feláramló levegő hőmérséklete a környezetéhez képest annál intenzívebb a feláramlás, fejlettebbek felhők. A madarak és a vitorlázórepülők ezeket a feláramlási területeket szeretik kihasználni. Gomolyfelhők azonban nemcsak helyi felmelegedés hatására alakulhatnak ki, hanem frontokhoz kapcsolódó emelés hatására is. A gomolyos felhők a nyári félévben a gyakoribbak, jelentős mennyiségű, intenzív záporszerű csapadék hullhat belőlük, előfordulhat zivatar,jégeső, felhőszakadás, hózápor, dara.

Köd

Köd A levegőben állandóan levő vízgőz, vagyis páratartalom a legfinomabb kicsapódási formája. A levegő ilyenkor annyira lehűl, hogy hőmérséklete megközelíti a , és ennek következtében a páratartalom kicsapódik. A kialakuló vízcseppecskék mérete alig teszi ki a miliméter ezredrészét. Az így „vízcseppekből” kialakult fal a levegő átláthatóságát rontja. Felhő és köd között nincsen lényeges különbség, például a hegyet burkoló köd alulról felhőnek látszik. Ködfelhő alatt a Cseh Óriáshegységben A köd kialakulását alapjában a légkör földfelszíni lehűlése okozza. A lehűlés módja lehet nyugvó és áramló köd.

Tornádó

Tórnádó Egy tornádó átlagosan 2-3 percig létezik. Ez idő alatt futja be a több fázisból álló életútját. A tornádók kialakulásának első fázisa az örvénylő fázis, amikor megszületik a felfelé mozgó levegőből (amelyből maga a viharfelhő is kialakul). Ekkor jön létre jellemző tölcsér formája is.