„Az EU, Oroszország és a közös szomszédság - eltérő tagállami súlypontok” Ludvig Zsuzsa MTA Világgazdasági Kutatóintézet, projektvezető MeH-MTA stratégiai FÁK-kutatás, kormányzati fórum 2009. jún. 25.

A téma aktualitásai EU-orosz kapcsolatok tartósan mélyponton EU-orosz új megállapodás napirenden EU-ukrán új megállapodás napirenden Többi posztszovjet „PCA” lejárta Keleti Partnerség program elindítása - 2009. május 8. Közelmúlt posztszovjet konfliktusai Magyar EU-elnökségi előkészületek

Téma komplexitása: EU- tagállamok - Oroszország-”Keleti Partnerség” EU-orosz kapcsolatok egyik Achilles-sarka: köztes szomszédság ügye Nem várható kiegyezés e kérdéskör megoldása nélkül Nem várható előrelépés a tagállami álláspontok közeledése, kompromisszum találása nélkül sem (orosz megközelítés: bilateralista) (Peter Mandelson: ”nincs még egy ország, amely oly jól megvilágítaná különbözőségeinket, mint Oroszország”)

Az EU-orosz kapcsolatok története időtartam A kapcsolat jellege „előjele” 1992 – 1994 Élénkülő párbeszéd + 1994 vége – 1996 Megtorpanás, szembenézés a realitásokkal - 1997 – 1998 Javuló intézményes kapcsolatok (PCA) - töréspont: 1998 augusztusi válsághatásai +/- 1999 – 2003 nyara A “stratégiai partnerség” korszaka: nagyívű stratégiák, víziók 2003 nyara – napjainkig Kijózanodás - konfliktusokkal ? Korábban: új “stratégiai és partnerségi” megállapodás Ma: „új” megállapodás Periodizáló tényezők: intézményi változások, belpolitikai események és váltások, gazdasági elemek stb.

EU-orosz kapcsolatok lejtmenetben – 2003-tól Okok: EU-oldaláról: 2003 bővülés hatásai 1. – új tagállami hozadékok Bővülés hatásai 2. – európai szomszédságpolitika (ENP) létrehozása a posztszovjet térséget is bevonva Az orosz demokráciadeficitek tudatosodása Orosz oldalról: Erősödő orosz gazdaság – növekvő orosz öntudat és nagyhatalmi ambíciók Belső rendteremtés antidemokratikus elemekkel Kezdeti putyini „europaizáció” vége Idegenkedés az ENP-vel szemben

EU-tagállamok csoportjai 2. Stratégiai partnerek – nagy tagállamok 3. Barátságos pragmatisták – kisebb régi és új tagállamok 4. Barátságtalan/ellenséges – régi és új tagállam-partnerek, nagyok és kicsik vegyesen (Leonard-Popescu: 1.”trójai falovak” ; 5.”hidegháborús harcosok” ; - 3-4. között átjárás belpolitika függően, különösen a KKE-i országokban!) Választóvonalak: érdekek versus európai értékek megértő-bevonó magatartás versus elítélő-távoltartó magatartás 2004:„Red lines” – keresése

Vizsgált országok 1. Nagy tagállamok – meghatározó véleménnyel (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Lengyelország, Románia) 2. Közép-kelet-európai országok –új hozadékkal: Szlovákia, Csehország, Baltikum, Bulgária „kakukktojások”: Ausztria, Finnország

Oroszországba irányuló uniós export tagállami megoszlásban, 2008-ban

Uniós import Oroszországból tagállami megoszlásban, 2008-ban

Az EU25-ök (EU*27-ek) és Oroszország közötti közvetlen tőkebefektetések

Legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, állományadatok alapján

Legnagyobb külföldi tőkebefektetők Oroszországban 2009 márciusában, FDI-állományadatok alapján

A szénhidrogénfüggőség mértéke tagállamonként, 2006 Uniós tagállamok olaj- és gázfüggése, 2006 ország olaj (%) gáz(%) Belgium 100,8 100,2 Magyarország 78 82,2 Bulgária 99,1 89,9 Hollandia 95,7 -61,6 Csehország 96,6 104,5 Ausztria 95,2 87,7 Dánia -88,5 -103,3 Lengyelország 98,1 71,9 Németország 83,6 Portugália 100,6 Észtország 94,9 100 Románia 44 32,8 Írország 101,5 89,8 Szlovénia 97,8 99,6 Görögország 101,3 Szlovákia 94,6 Spanyolország Finnország 100,4 Franciaország 98,7 Svédország 99,4 Olaszország 92,5 91,2 Nagy-Britannia 8,9 11,8 Litvánia 102,3 108,8 Luxemburg 101 Lettország 97,9 EU27-ek 83,7  60,8 forrás: EU Bizottság

Stratégiai partnerek Németország – „pragmatizmus az ÜZLETÉRT” („Oroszország modernizátora”) Franciaország – érzelmi-kulturális töltetű, „megértő pragmatizmus” Olaszország – „személyes kapcsolatokon keresztül erősödő pragmatizmus” (önkéntes hídszerep?) Közös: „Russia-first” policy, hidegháborús időkig visszanyúló jó kapcsolatok, történelmi terhek lezárására való képesség, intenzív és erősödő gazdasági szálak, energetikai kapcsolatok szorosabbra fűzése

Barátságos pragmatisták Spanyolország – „megértő-udvarias pragmatista” Ausztria – pragmatizmus energialábakon Finnország – a felelősségteljes pragmatista (bevonó magatartás, tudás szerepe, környezeti szempontok) Bulgária – „a szláv-ortodox közép-kelet-európai szövetséges” ? Szlovákia – „speciális kapcsolatok”, 2009 gázkrízis részben felülírta a korábbi hozzáállást ? Magyarország – „hullámzó kapcsolatrendszer” – gyakran Brüsszel-Moszkva párbeszéddel ellentétes amplitúdóval Közös: jelentős mértékű orosz energiafüggőség, orosz piac vonzereje, hídszerepek?

(Barátságos-)barátságtalan partnerek Nagy-Britannia – „az európai értékek védője” (korábban orosz oldalról stratégiai partner) Csehország – „pragmatizmus, de nem minden áron” Románia – „gyanakvó távoltartó” (Moldova ügye, fekete-tengeri együttműködés) Lettország, Észtország … (Litvánia) – „a birodalom öleléséből menekülők”, szolidaritás a többi posztszovjet állammal Lengyelország (- Litvánia) – „történelmileg terhelt, elszánt értékvédő” (fókuszban: európai posztszovjet ENP-országok) Közös: távolságtartásra törő politikák, a többi posztszovjet ország ügyének előtérbe helyezése (kivétel: Cseho.) – „rivalizálás ügyvivői”, de szoros kereskedelmi kapcsolatok, gyakran erőteljes energetikai függőség, orosz tőkével szemben feltartóztató politika

A kétoldalú kapcsolatok hatása 1. a közös energiapolitikára A stratégiai partnerek a közös európai energiapolitika megfúrói? – különalkuk, szoros vállalati összefonódások, a kölcsönös függőség orosz értelmezéséhez való alkalmazkodás, „unbundling” ellenzői (spanyol érdekesség: orosz szállításokkal lehetne diverzifikálni!) A barátságtalan partnerek a közös energiapolitika legfőbb szorgalmazói, középpontban a diverzifikációs kérdéskör, függőség csökkentésének igénye, unbundlingra IGEN Barátságos partnerek – gyakran ambivalens magatartás a közös energiapolitika kérdéskörében (versengő projektekben való párhuzamos részvétel) MEGOLDÁS irányai?: intézményes keretek fejlesztése, a „rule of law” érvényesülésére törekvés, de nem egyoldalúan, a feltételeket diktálva, hanem az orosz igényekkel, érdekekkel is számolva. Oroszország tartós energiapartner marad! Unión belüli regionális összeköttetések kialakítása, szolidaritás erősítése, Válság segíti-e a kompromisszumok meghozatalát? Rivalizálás helyett együttműködés!

2009: Az EU új kezdeményezése - a Keleti Partnerség Közös szomszédság valamennyi állama (Belorusszia is!) Ukrán csomaghoz hasonló felajánlása (FT+, vízumkérdések stb.) Energetika kiemelt terület Multiplikátor hatás: grúz-orosz háború

A kétoldalú kapcsolatok hatása 2. a szomszédságpolitikára Stratégiai partnerek: visszafogott célkitűzések az ENP-t illetően (Ukrajna ne kapjon tagsági ígéretet, Oroszországot nem kell ingerelni a közös szomszédságban, de „egyéb” módokon támogatják a közelebb vonás és hasonulás stratégiáját) Barátságtalan partnerek: az ENP és a Keleti Partnerség legfőbb motorjai (lásd pl. cseh elnökség!), Ukrajna legjelentősebb támogatói, a közös szomszédság megszerzésért folyó küzdelem – kivétel: Nagy-Britannia: orosz érzékenységekre, érdekeltségekre tekintettel kell lenni! Barátságos pragmatisták: ENP-hez való viszonyulást a földrajzi (etnikai) helyzet is befolyásolja (pl. Magyarország, Szlovákia), de inkább visszafogott célkitűzések MEGOLDÁS irányai: rivalizálás helyett együttműködési lehetőségek keresése a közös szomszédság ügyében, posztszovjet energiaügyekben is közös gondolkodás, Keleti Partnerséghez hasonló menetrendek kialakítása Oroszországgal, a két keretrendszer közelítése (szabadkereskedelem, jogharmonizáció?, vízumtárgyalások, határmenti együttműködések, multilaterális együttműködések szorgalmazása)

Konklúziók EU-n belüli feltétele: Új KKE-tagállamok belépése jelentősen megterhelte a Brüsszel-Moszkva párbeszédet Régiek gyakran nagyobb realitásérzékkel rendelkeznek (orosz érzékenységeket jobban érzékelik, követik) De választóvonalak EU-n belül nemcsak földrajziak, újak és régiek közöttiek (értékek és érdekek harca – erősödőben 2003-tól) EU-orosz kapcsolatok korábbi története: hullámzó kapcsolatrendszer, távolodó és együttműködú magatartás váltakozása Várható egy újabb együttműködő szakasz – az „új megállapodás” időszaka? szorgalmazói az EU-n belül hozzájárulhat az USA-orosz kapcsolatok megújulása Orosz hozzáállás is változhat – Oroszország „iránykövető” EU-n belüli feltétele: „red line”-ok megtalálása vagy egy új paradigmára való áttérés: „rule-of law” (feladni a „megváltoztatni” politikát, helyette tanulás-megismerés politikájára áttérni!) Oroszország egyenrangú partnerként való elfogadása megegyezés keresése a közös szomszédságról, amely az orosz érdekrendszeren belül felértékelődött

zsludvig@vki.hu www.fakprojekt.hu Köszönöm a figyelmet! zsludvig@vki.hu www.fakprojekt.hu