5. A CSAPADÉKSZIGETELÉS ANYAGAI ÉS BEÉPÍTÉSE
5.1 A SZIGETELÉS ALJZATA A szigetelés közvetlen aljzata lehet hőszigetelés, lejtbeton, vb. födém, kéthéjú tetőknél deszkázat vagy építőlemez. Az aljzatra a teljes felületen ragasztott, valamint a kent és szórt szigetelések a legérzékenyebbek Az általános követelmények: - megfelelő lejtés: 2% (táblás hőszigetelés esetén 2,5%, deszkázat 4%), - sima felület, - szilárdság, lépésállóság (15 N/cm2), - alak- és mérettartóság, - pormentes, száraz felület, - +5 C feletti hőmérséklet, - fagyállóság, - tervezett dilatációs mezőkre osztott (betonaljzat hőszigetelés felett 4*4 m-es, hőszigetelés alatt 6*6 m-es felületek + falak, felépítmények melletti hézagok)
5.2 BITUMENES CSAPADÉKSZIGETELÉSEK
Oxidbitumenes ragasztott vékonylemez – Presskies – tetők - a 20. század utolsó harmadáig kiterjedten alkalmazott szerkezet volt, - anyaga: oxidált bitumennel telített, korhadó, általában papírbetétes vékony lemez, - lejtése a felületen ≥3%, a kritikus helyeken 5%, - beépítése: három rétegben, az eltoltan fektetett lemezeket átlapolással toldva, 3+1 réteg forró bitumenes ragasztással/kenéssel ellátva, - a beépített bitumen mennyisége ~5 kg/m2, szemben a szükséges 11 kg/m2-rel, - felületvédelme: behengerelt gyöngykavicsréteg. Jellemző rétegfelépítése: - gyöngykavics felületvédelem, - 3 rétegű bitumenes vékonylemez csapadékszigetelés, - habarcssimítás, - habarcsba rakott kőszivacslap hőszigetelés, - betonréteg, - lejtést adó salakfeltöltés kiszellőztető elemekkel, - teherhordó födém Szegélyezése, kiegészítő elemei horganylemezből (ahol szükséges, horganyzott acél megerősítéssel) készültek. Korhadó – papír – betétes, oxidbitumenes vékonylemez csapadékszigetelések alkalmazása MA MÁR TILOS.
b) hegeszthető, bitumenes vastaglemez csapadékszigetelések - anyaga: nem korhadó betétes, oxid- illetve modifikált (műanyaggal társított, polimer-) bitumenes vastaglemez, mely a beépítéshez szükséges bitument “magával hozza”, felülettömege így 3 – 4000 gr/m2, felülete PE-fólia kasírozású vagy homokszórású (zárólemezeknél zúzalékos), - a különböző hordozó rétegű és modifikálású lemezek (üvegfátyol-betétes lemez csak alsó réteg lehet, a fémfólia hordozórétegű lemezeket járművel járható, illetve zöld-tetőknél alkalmaznak), - lejtése: a felületen >2%, vápában >1%, (ez alatt a fedés megerősítésére van szükség), - beépítése: két rétegben, ≥8 cm-es átlapolással, a plasztomer lemezek esetén kizárólag hegesztéssel, a többinél hegesztéssel vagy ragasztással, - a lemezek felület-folytonosítása mindig lángolvasztásos hegesztéssel történik, - a zárólemez minden esetben modifikált lemez, az elasztomer (hőre lágyuló) (SBS) lemezek felületvédelme pala- vagy kvarczúzalék, a plasztomer (Hőre lágyuló, UV álló) (APP) lemezek nem igényelnek felületvédelmet.
A lemezek rögzítése: - teljes felületű ragasztással öntőkannás, kenőkefés, lángolvasztásos módon, illetve öntapadó lemezek fektetésével, - teljes felületű hegesztéssel, - sávos, vagy pontszerű hideg-ragasztással (a szigetelés első rétege és a kasírozatlan hőszigetelés számára, 3-4 folt, illetve sáv m2-ként), Kiegészítő megjegyzések: - különböző bitumenes szigetelések összeépítésekor az összeférhetőséget ellenőrizni kell. - kereszteződő lemez kapcsolatok ne legyenek, - a merőleges lemezszéleket le kell “vasalni”.
5.3 MŰANYAGLEMEZ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Az anyagok: hőre lágyuló, plasztomer lemezek (pl. PVC), vagy gumiszerűen viselkedő, elasztomer lemezek felület-folytonosításuk: hegesztés ragasztás+tömítőszalag Készítés: - a minimális lejtés mezőben 2%, hajlatban 1%, ez alatt vastagabb lemezekre van szükség, - a szigetelés egy rétegben, min. 5 cm átlapolással fektetett, (1,2 – 2,0 mm vastag) műanyag lemezekkel készül, - érdes aljzatok esetén a szigetelőlemez felületkiegyenlítő (pl. filc) alátétrétegre kerül, - mechanikai igénybevétel (járművel járható és zöldtetők) esetén a szigetelés fölé (≥300 gr/m2 felülettömegű filc) védőréteget fektetnek,
Az összeférhetetlen anyagok közé műanyag- vagy üvegfátyol elválasztó réteg kerül, oldószerek ↔ valamennyi lemez, bitumen ↔ PVC, PS hab ↔ PVC, PS hab ↔ ECB - felület-folytonosítás: plasztomer lemezeknél: oldószeres (THF: tetrahydrofurán) duzzadó hegesztéssel (csak megfelelő időjárási viszonyok esetén, min. 3 cm-es varrattal), vagy forrólevegős hegesztéssel (5 cm-es átlapolással, 2 cm-es varratta), üzemben nagyfrekvenciás hegesztéssel, elasztomer lemezeknél: kontakt ragasztással (min. 5 cm-es sávban), tömítő-szalaggal (üzemben és építési helyszínen egyaránt), vulkanizálással üzemben készülő leplesítéshez, Három lemez csatlakozásánál átlós lemetszés készül A kapilláris felszívódás ellen esetenként (pl. szövetbetétes lemezek vágott széleinél) éltömítéssel védekeznek,
A rögzítés szélszívás ellen: leterhelés: d=16/32 mm gömbölyűszemű kavics, min. 5 cm vastagságban, 40/40 cm-es, min. 4 cm vastag beton járólap kőzúzalékon, monolit vasbeton, terasz- és zöldtető rétegei, teljes felületű, sávos vagy pontszerű ragasztás, mechanikai rögzítés: tárcsa (min. 3 db/m2), sín, ezek kombinációjával. A rögzítés a tető valamennyi egymásra épülő rétegére értendő. Mértéke az épület magasságától és a tetőfelület helyzetétől függő A vízszintes erők felvételére a műanyag lemezeket a szigetelés síkjában a tetőszélekhez, felépítményekhez sávszerűen (pl. sínekkel) rögzíteni kell
5.5 BEVONATJELLEGŰ CSAPADÉKSZIGETELÉSEK Ma a lemezes szigeteléssel egyenértékűek ↔ de a helyszíni munka bizonytalansága nagyobb. Készülnek: szórással, hengerezéssel, kefével, öntéssel - spatulyázással felhordva. A leginkább bevált anyagok: - lágy poliészter-bevonatok, - poliuretán folyékony fóliák, - integrált PUR-habok.
Általános jellemzés: az aljzattal szembeni követelményei szigorúak → javasolt a tervezett hézagokkal kialakított beton, vasbeton. a szigetelés több rétegből áll, minimális vastagsága 2 mm, a biztonságot műanyag fátyol, filc hordozóréteg fokozza, ezt a szigetelőanyag egyenletesen takarja, a tervezett hézagok, repedések és a hajlatok fölött elválasztó sávot építenek be, Az anyagok összeférhetőségét, a tető páratechnikai viselkedését ellenőrizni kell.